A tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) 2050-re kitűzött nettó nullás kibocsátási célja elérése érdekében arra kéri a kormányt, hogy gyorsítsa fel az új energiaforrások fejlesztését – írja a Reuters.
A vállalat állítja elő a mindennapi elektronikai eszközökben is használt chipeknek nagyjából 80, egyes becslések szerint 90 százalékát. Miután a kereslet átalakult, és a mesterséges intelligencia terjedő alkalmazása miatt folyamatosan növekszik, egyre többet kell termelnie.
A gyártásnak jelentős az energiaigénye és a környezeti terhelése is a folyamat vízigénye miatt.
Tajvan szinte teljes energiaszükségletét importálja, főként földgáz és szén formájában, de a szén-dioxid-semlegességi cél elérése érdekében nagy lendületet vett a megújuló energiaforrások növelésére.
Cliff Hou, a cég alelnöke szerint a mesterséges intelligencia, és a keresleti körülmények változása nagy esélyt jelent, hogy egyben a fosszilis energiától való függőséget visszafogják. Mint azt egy eseményen a vállalat részvényeseinek kifejtette, a cég kiemelt törekvése az energiaellátásának megújítása, és karbonkibocsátásának semlegesítése a következő évtizedekben.
A TSMC pár éve komoly bajba került, mivel a beszállítói láncai megtörtek, aszályos idő volt Tajvanon, és mindez globálisan is jelentős árfelhajtó hatással bírt.
A cég ráadásul abban a furcsa és kockázatos helyzetben van, hogy tajvani, ami független államnak hirdeti magát, Kína viszont az ország részeként. Nem lehet tudni, hogy mikor, ha egyáltalán, Kína formálisan is, akár hadi erővel magáénak követeli Tajvant, és ez milyen hatással lesz majd az egyre inkább felértékelődő chipek előállítására.
A nyugati államok már reagáltak, például az Intel kezdett nagyberuházásokat, ezek viszont évekig tarthatnak, és nem mellékesen dollármilliárdokba kerülnek.
Egyelőre még beláthatatlan India szerepe, ahol nagyvállalatok létesítenek kapacitásokat, vallási alapon rendszeresek a konfliktusok, és az országnak elfajulásig mehető határvitái vannak Kínával.
A TSMC a tajvani kormányzat terveivel egyben az LNG és a megújuló energiaforrások dominanciáját szeretné elérni a gigászi energiaigényű iparágban. Ezzel a szén részesedése 2025-re alámenne a 30 százaléknak, az LNG-é 50-re nőne, a megújulóké pedig nagyjából 20 százalék lehetne, folyamatosan növekedve.
Mint azt a Klasszis ESG témában tartott konferenciáján is kifejtették szakértők, ebben az üzleti érdek is jelentős.
A szállítási és előállítási költségek redukálása, a felhasznált anyagok újrahasznosítása, újra generálódó energiaforrásokból kifizetődik.
A csütörtöki záróértékéhez képest minimálisan erősödött. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
