Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Már biztos, hogy Joe Biden harcba száll majd a demokrata elnökjelöltségért – ezt pedig minden bizonnyal meg is nyeri majd, maga az elnökválasztás azonban már más tészta. Megnéztük, hogyan fordulhat elő, hogy újból az öregedő, és időnként kifejezetten zavartnak tűnő Biden bizonyult a legbiztosabb választásnak a demokraták számára.

A napokban megjelent cikkünkben is megírtuk, hogy a Twitteren jelentette be Joe Biden amerikai elnök: elindul jövőre az elnökválasztáson, és megpróbálja egy második ciklusra is elnyerni az amerikai választók bizalmát.

Komolytalan a konkurencia

A 2024-es elnökválasztásig még több mint másfél év van hátra, és Joe Biden számára sem ez lesz az első akadály. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy a két nagy párt az elnökválasztások előtt előválasztásokat tart, amelynek végén minden állam küldöttei voksolhatnak arra, hogy kit szeretnének látni a párt jelöltjeként a majdani elnökválasztáson. A demokrata elnökjelöltségért jelenleg hárman vannak harcban:

  • Joe Biden jelenlegi elnök,
  • Robert F. Kennedy, John F. Kennedy korábbi elnök unokaöccse; a környezetvédelemre szakosodott ügyvéd főleg összeesküvés elméletei, és a vakcinaellenessége miatt ismert,
  • valamint Marianne Williamson sprituális írónő és aktivista, aki időről-időre előáll egy hasonló politikai szereplési tervvel. 

A hatalmon lévő elnök jelenlegi versenytársai lényegében komolytalanok, a Morning Consult április 8-án készített felmérésében megkérdezettek 70 százaléka Bident preferálta, míg Kennedy-t nagyjából 10 százalék választotta volna meg, szemben Williamson 4 százalékával.

A tényleges kihívóknak nyoma veszett

Az nyilvánvaló, hogy miután még a várhatóan 2024 februárjában kezdődő előválasztásig is hónapok vannak hátra, arra kicsi az esély, hogy Joe Bidennek mindössze a fentebb említett két jelölttel kell majd megbirkóznia. Ezt szem előtt tartva a jelenlegi elnöknek azonban nem kell attól tartania, hogy igazán komoly kihívó tűnhet fel addig. Biden legnépszerűbb, de kormányon kívüli demokrata alternatívái ugyanis már kicsekkoltak a versenyből.

Bernie Sanders

A sokáig az egyik legjobb megítélésnek örvendő demokrata politikusnak számító vermonti szenátor idén már 81. évét tölti, és szinte biztosra vehető, hogy nem indul 2024-ben. Az elemzők ezt arra alapozzák, hogy Sanders nyíltan kifejezte: a következő elnökválasztáson Joe Bident támogatja majd – ezzel pedig a jelenlegi elnök talán legfontosabb, potenciális párton belüli kihívója szállt ki a versenyből.

Hillary Clinton

A 2016-os választásokon Donald Trump kihívójaként induló, majd elég csúnya vereséget szenvedő Clinton 2024-es indulásának kérdése sokáig a levegőben lógott, és az egyik alternatívaként emlegették arra az esetre, hogyha Joe Biden végül úgy dönt, hogy nem indul. A korábbi külügyminiszter március elején maga is kijelentette, hogyha Biden elindul, támogatni fogja. Hillary Clinton így szinte biztosan nem lesz ott a 2024-es előválasztáson.

Elizabeth Warren

Massachusetts 73 éves szenátora még mindig az egyik legnépszerűbb demokrata politikus, akinek sokáig jobb volt a megítélése, mint az elnöknek, vagy Kamala Harris alelnöknek. Elizabeth Warren azonban szintén szinte biztos, hogy nem indul el az elnökjelöltségért, ugyanis már bejelentette, hogy 2024-ben arra fog fókuszálni, hogy szenátorként elnyerje az újraválasztást.

Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris amerikai alelnök a Capitoliumban Washingtonban 2023. február 7-én. Fotó: EPA/Jacquelyn Martin
Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris amerikai alelnök a Capitoliumban Washingtonban 2023. február 7-én. Fotó: EPA/Jacquelyn Martin

Miért nem Kamala Harris?

Az egyéb neves demokrata politikusok mellett persze felmerül még egy név, hiszen nagyon sokan úgy gondolták, hogy Joe Biden 2020-as győzelme, és az, hogy alelnökének Kamala Harrist választotta, igazából már annak ágyaz meg, hogy 2024-ben legyen kinek átadni a királyság kulcsát. Csakhogy most, hogy lassan indul az előválasztási kampány, Harris még annyira sem tűnik reális alternatívának, mint 2020-ban volt.

Kamala Harris megítélése ugyanis egészen egyszerűen pocsék. Az LA Times április 18-ai adatokkal dolgozó cikkében arról ír, hogy az alelnök munkáját a közvéleménykutatások eredményét átlagolva mindössze a megkérdezettek 41 százaléka támogatja, míg 53 százalék ellenzi – ráadásul a korábbi alelnökökhöz képest is rosszabb véleménnyel vannak a választók Harrisről. Például Mike Pence, Donald Trump alelnöke, alelnökségének ugyanebben az időszakában összességében 11,1 ponttal jobb elégedettségi rátát tudhatott magáénak: mindezt úgy, hogy Pence is egy híresen népszerűtlen alelnök volt.

Az elmúlt években Kamala Harris két az amerikai társadalmat alapjaiban megmozgató ügyben is kulcsfeladatot kapott, a sikeres megoldásba azonban beletört a bicskája – egyébként nem meglepő módon a BBC szerint. Biden egyrészt a menekültkérdésben delegált Harris felé, itt arra kellett volna az alelnöknek megoldást találnia, hogyan lehetne orvosolni a Közép-Amerikából az Egyesült Államokba történő bevándorlást kiváltó okokat, valamint a határvédelmi ügyek egy része is az ő fennhatósága alá került. Harris nem ért el érdemi eredményt ezen a téren, ráadásul a terület rendkívül kényes jellege miatt nagyon könnyű célponttá vált az őt a következő riválisnak tartó republikánusok szemében.

Az alelnök emellett egy másik darázsfészek ügyében is illetékes volt, ugyanis az országos választási reform levezénylése is az ő dolga lett volna. Azután, hogy 2020-ban Donald Trump választási csalást kiáltott, több republikánus állam is korlátozott olyan megoldásokat, mint a hordozott szavazóládák, vagy a levélben szavazás – Harrisnek ezeket az állami törekvéseket kellett volna szövetségi szinten megakadályozni reformokkal.

Alelnöknek még jó lesz

Az a Joe Biden indulását bejelentő videóból rögtön egyértelművé vált, hogy a kampányban, és esetleges következő elnöksége során is rendkívül fontos szerepet szán majd Kamala Harrisnek – ez pedig még úgy is jó döntésnek tűnik, hogy Harris a fentebb említett okok miatt tehát népszerűtlen. A 2024-es választások egyik kulcskérdésének ugyanis az abortuszszabályozás kérdése tűnik, a választáshoz való jogért kampányolók szavazatára pedig szüksége lesz a demokratáknak: az ezzel kapcsolatos ügyekben pedig milliószor hitelesebb egy női hang, mint egy öregedő férfié. Kamala Harris megadhatja ezt.

2020-ban bejött Joe Biden taktikája, de mi lesz 2024-ben? Fotó: EPA/JIM LO SCALZO
2020-ban bejött Joe Biden taktikája, de mi lesz 2024-ben? Fotó: EPA/JIM LO SCALZO

Mintha megint 2020 lenne

Úgy tehát, hogy a párton belüli, korábban népszerű kihívók elhátráltak, Harrissel pedig csak alelnökként kell számolni, Joe Biden egyedül maradt a porondon. Miközben a republikánus oldalon irtózatos összecsapás formálódik Donald Trump, és a félidős választásokon hatalmasat taroló floridai fenegyerek, Ron DeSantis között, addig a Demokrata Párt azért fordul Joe Biden felé, amiért 2020-ban is: ő a biztonságos alternatíva.

Bár a legfrissebb felmérések szerint 42 százalék körül mozgó támogatottsági rátája nem magas, így is jobb, mint a legvalószínűbbnek republikánus ellenfélnek tűnő Donald Trumpé volt ugyanebben az időszakban, ráadásul a tevékenységét is kevesebben ellenzik a RealClearPolitics aggregált adatai szerint.

A kérdés persze adott, vajon lehet-e egymás után kétszer választást nyerni azzal, hogy Joe Biden a biztonságos alternatívaként prezentálja saját magát? És vajon képes lesz-e végig vinni a kampányt 2024-ben a már 82. évét taposó, többször megkérdőjelezhető egészségügyi és mentális állapotban feltűnő elnök?  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bajban van Putyin, ehhez már az orosz tömegeknek is lesz egy-két szava?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:46
Valamit kezdeni kell az elszálló hiánnyal, de az orosz elnök csak azt döntheti el, melyik kezébe harapjon.
Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
Makro / Külgazdaság A bóvli szélén Magyarország: tényleg leminősíthetnek minket?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 17. 16:55
Mindössze 0,8 százalékos GDP-növekedés várható idén Magyarországon, 4,5 százalékos infláció mellett. A fogyasztói árindexet mesterségesen leszorító árrésstop a választásokig valószínűleg velünk maradhat. Az érdemi hiánycsökkentés viszont a politikai küzdelem hatására jövőre is elmarad. 
Makro / Külgazdaság Milliárdos pénzeket érintő pofont kaphat Izrael: „megfelelő és arányos válasz”
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 14:27
Kereskedelmi szankciókat is javasol Brüsszel Izraellel szemben.
Makro / Külgazdaság Fontos megállapodást kötött az MNB és az SZTFH
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 13:04
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ünnepélyes együttműködési megállapodást kötött Budapesten.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG