A napokban megjelent cikkünkben is megírtuk, hogy a Twitteren jelentette be Joe Biden amerikai elnök: elindul jövőre az elnökválasztáson, és megpróbálja egy második ciklusra is elnyerni az amerikai választók bizalmát.
Komolytalan a konkurencia
A 2024-es elnökválasztásig még több mint másfél év van hátra, és Joe Biden számára sem ez lesz az első akadály. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy a két nagy párt az elnökválasztások előtt előválasztásokat tart, amelynek végén minden állam küldöttei voksolhatnak arra, hogy kit szeretnének látni a párt jelöltjeként a majdani elnökválasztáson. A demokrata elnökjelöltségért jelenleg hárman vannak harcban:
- Joe Biden jelenlegi elnök,
- Robert F. Kennedy, John F. Kennedy korábbi elnök unokaöccse; a környezetvédelemre szakosodott ügyvéd főleg összeesküvés elméletei, és a vakcinaellenessége miatt ismert,
- valamint Marianne Williamson sprituális írónő és aktivista, aki időről-időre előáll egy hasonló politikai szereplési tervvel.
A hatalmon lévő elnök jelenlegi versenytársai lényegében komolytalanok, a Morning Consult április 8-án készített felmérésében megkérdezettek 70 százaléka Bident preferálta, míg Kennedy-t nagyjából 10 százalék választotta volna meg, szemben Williamson 4 százalékával.
A tényleges kihívóknak nyoma veszett
Az nyilvánvaló, hogy miután még a várhatóan 2024 februárjában kezdődő előválasztásig is hónapok vannak hátra, arra kicsi az esély, hogy Joe Bidennek mindössze a fentebb említett két jelölttel kell majd megbirkóznia. Ezt szem előtt tartva a jelenlegi elnöknek azonban nem kell attól tartania, hogy igazán komoly kihívó tűnhet fel addig. Biden legnépszerűbb, de kormányon kívüli demokrata alternatívái ugyanis már kicsekkoltak a versenyből.
Bernie Sanders
A sokáig az egyik legjobb megítélésnek örvendő demokrata politikusnak számító vermonti szenátor idén már 81. évét tölti, és szinte biztosra vehető, hogy nem indul 2024-ben. Az elemzők ezt arra alapozzák, hogy Sanders nyíltan kifejezte: a következő elnökválasztáson Joe Bident támogatja majd – ezzel pedig a jelenlegi elnök talán legfontosabb, potenciális párton belüli kihívója szállt ki a versenyből.
Hillary Clinton
A 2016-os választásokon Donald Trump kihívójaként induló, majd elég csúnya vereséget szenvedő Clinton 2024-es indulásának kérdése sokáig a levegőben lógott, és az egyik alternatívaként emlegették arra az esetre, hogyha Joe Biden végül úgy dönt, hogy nem indul. A korábbi külügyminiszter március elején maga is kijelentette, hogyha Biden elindul, támogatni fogja. Hillary Clinton így szinte biztosan nem lesz ott a 2024-es előválasztáson.
Elizabeth Warren
Massachusetts 73 éves szenátora még mindig az egyik legnépszerűbb demokrata politikus, akinek sokáig jobb volt a megítélése, mint az elnöknek, vagy Kamala Harris alelnöknek. Elizabeth Warren azonban szintén szinte biztos, hogy nem indul el az elnökjelöltségért, ugyanis már bejelentette, hogy 2024-ben arra fog fókuszálni, hogy szenátorként elnyerje az újraválasztást.
Miért nem Kamala Harris?
Az egyéb neves demokrata politikusok mellett persze felmerül még egy név, hiszen nagyon sokan úgy gondolták, hogy Joe Biden 2020-as győzelme, és az, hogy alelnökének Kamala Harrist választotta, igazából már annak ágyaz meg, hogy 2024-ben legyen kinek átadni a királyság kulcsát. Csakhogy most, hogy lassan indul az előválasztási kampány, Harris még annyira sem tűnik reális alternatívának, mint 2020-ban volt.
Kamala Harris megítélése ugyanis egészen egyszerűen pocsék. Az LA Times április 18-ai adatokkal dolgozó cikkében arról ír, hogy az alelnök munkáját a közvéleménykutatások eredményét átlagolva mindössze a megkérdezettek 41 százaléka támogatja, míg 53 százalék ellenzi – ráadásul a korábbi alelnökökhöz képest is rosszabb véleménnyel vannak a választók Harrisről. Például Mike Pence, Donald Trump alelnöke, alelnökségének ugyanebben az időszakában összességében 11,1 ponttal jobb elégedettségi rátát tudhatott magáénak: mindezt úgy, hogy Pence is egy híresen népszerűtlen alelnök volt.
Az elmúlt években Kamala Harris két az amerikai társadalmat alapjaiban megmozgató ügyben is kulcsfeladatot kapott, a sikeres megoldásba azonban beletört a bicskája – egyébként nem meglepő módon a BBC szerint. Biden egyrészt a menekültkérdésben delegált Harris felé, itt arra kellett volna az alelnöknek megoldást találnia, hogyan lehetne orvosolni a Közép-Amerikából az Egyesült Államokba történő bevándorlást kiváltó okokat, valamint a határvédelmi ügyek egy része is az ő fennhatósága alá került. Harris nem ért el érdemi eredményt ezen a téren, ráadásul a terület rendkívül kényes jellege miatt nagyon könnyű célponttá vált az őt a következő riválisnak tartó republikánusok szemében.
Az alelnök emellett egy másik darázsfészek ügyében is illetékes volt, ugyanis az országos választási reform levezénylése is az ő dolga lett volna. Azután, hogy 2020-ban Donald Trump választási csalást kiáltott, több republikánus állam is korlátozott olyan megoldásokat, mint a hordozott szavazóládák, vagy a levélben szavazás – Harrisnek ezeket az állami törekvéseket kellett volna szövetségi szinten megakadályozni reformokkal.
Alelnöknek még jó lesz
Az a Joe Biden indulását bejelentő videóból rögtön egyértelművé vált, hogy a kampányban, és esetleges következő elnöksége során is rendkívül fontos szerepet szán majd Kamala Harrisnek – ez pedig még úgy is jó döntésnek tűnik, hogy Harris a fentebb említett okok miatt tehát népszerűtlen. A 2024-es választások egyik kulcskérdésének ugyanis az abortuszszabályozás kérdése tűnik, a választáshoz való jogért kampányolók szavazatára pedig szüksége lesz a demokratáknak: az ezzel kapcsolatos ügyekben pedig milliószor hitelesebb egy női hang, mint egy öregedő férfié. Kamala Harris megadhatja ezt.
Mintha megint 2020 lenne
Úgy tehát, hogy a párton belüli, korábban népszerű kihívók elhátráltak, Harrissel pedig csak alelnökként kell számolni, Joe Biden egyedül maradt a porondon. Miközben a republikánus oldalon irtózatos összecsapás formálódik Donald Trump, és a félidős választásokon hatalmasat taroló floridai fenegyerek, Ron DeSantis között, addig a Demokrata Párt azért fordul Joe Biden felé, amiért 2020-ban is: ő a biztonságos alternatíva.
Bár a legfrissebb felmérések szerint 42 százalék körül mozgó támogatottsági rátája nem magas, így is jobb, mint a legvalószínűbbnek republikánus ellenfélnek tűnő Donald Trumpé volt ugyanebben az időszakban, ráadásul a tevékenységét is kevesebben ellenzik a RealClearPolitics aggregált adatai szerint.
A kérdés persze adott, vajon lehet-e egymás után kétszer választást nyerni azzal, hogy Joe Biden a biztonságos alternatívaként prezentálja saját magát? És vajon képes lesz-e végig vinni a kampányt 2024-ben a már 82. évét taposó, többször megkérdőjelezhető egészségügyi és mentális állapotban feltűnő elnök?
Reggelhez képest jobb, délelőtthöz képest rosszabb a hangulat a tőzsdén. 
