Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy "megújult Palesztin Hatóság" keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó "szélsőséges" telepeseket.
"A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt",
miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően - írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy "a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért".
"Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust" - mondta.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló "politikai rendezéshez" kötötte.
"A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében"
- mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Joe Biden hangoztatta: "A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni.
"A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá"
- mondta a 80 éves demokrata elnök, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.
"Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet" - sorolta.
A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.
A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.
Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.
A Fehér Ház szombaton közölte, továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.
"Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk" ezen a téren
- írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.
Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.
Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.
A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték, valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, "imperialista mohóságot" emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a "Tisztelet a palesztin mártíroknak" felirattal vonultak.
Bíróság elé vinné Izraelt Erdogan
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi "a gázai tömegmészárlás" ügyét.
"Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket"
- mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.
A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.
A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.
Erdogan azt is megemlítette, hogy a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.
Nincs kapcsolat a túszok őrzőivel
A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.
Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.
A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar, akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.
(via MTI)
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
