6p

"Egységes kormányzati struktúra" kell a két palesztin ellenőrzés alatt álló területen, megszólalt a török elnök is, a Hamásznak sincs kapcsolata a túszokat őrzőkkel. Hírek az izraeli-palesztin konfliktusról.

Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy "megújult Palesztin Hatóság" keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó "szélsőséges" telepeseket.

"A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt",

miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően - írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.

Az izraeli hadsereg rajtaütést hajt végre a ciszjordániai Tulkaremben 2023. november 14-én - Ciszjordániában is egyre fokozódik a feszültség. Fotó: MTI/AP
Az izraeli hadsereg rajtaütést hajt végre a ciszjordániai Tulkaremben 2023. november 14-én - Ciszjordániában is egyre fokozódik a feszültség. Fotó: MTI/AP

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy "a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért".

 "Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust" - mondta.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló "politikai rendezéshez" kötötte.

"A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében"

- mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.

Joe Biden hangoztatta: "A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni.

"A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá"

- mondta a 80 éves demokrata elnök, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.

"Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet" - sorolta.

A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.

A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.

Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.

A Fehér Ház szombaton közölte, továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

"Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk" ezen a téren

- írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték, valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, "imperialista mohóságot" emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a "Tisztelet a palesztin mártíroknak" felirattal vonultak.

Bíróság elé vinné Izraelt Erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi "a gázai tömegmészárlás" ügyét.

"Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket"

- mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

Nincs kapcsolat a túszok őrzőivel

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar, akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

(via MTI)

 

 

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kijev elcsúszhatott az olajon? Valami megint nagyon nem stimmel a vezeték körül
Privátbankár.hu | 2026. március 29. 15:19
A helyzet a szakértő szerint akár tragikomikus is lehetne, de inkább csak elkeserítő. 
Makro / Külgazdaság Kegyetlen benzinár: 330 forinttal emelkedett az egységár Amerikában
Privátbankár.hu | 2026. március 29. 13:32
Az Egyesült Államokban már körülbelül egy dollárral lett drágább az üzemanyag egy egységre vetített ára az elmúlt időszakban. 
Makro / Külgazdaság Stresszteszt alatt a világgazdaság, kiállhatja a pofonokat?
Imre Lőrinc | 2026. március 29. 06:04
Súlyosan rányomhatja és részben már rá is nyomta a bélyegét az iráni háború a világgazdasági kilátásokra. A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szerint ugyan még rengeteg a bizonytalanság, de máris szertefoszlottak azok az elmúlt év végén látott remények, amelyek egy folyamatosan élénkülő globális gazdaságot vetítettek előre. A GDP-növekedés szinte biztosan alacsonyabb lesz a tavalyinál, az inflációt pedig máris több mint 1 százalékponttal magasabbra várja a szervezet a fejlett országokban, mint a konfliktus kirobbanása előtt.
Makro / Külgazdaság Romániában vigasztalódik a Nagy Márton által nem a hazai Top 5-be sorolt nagybank?
Privátbankár.hu | 2026. március 28. 13:36
A Raiffeisen Bank megvásárolta a spanyol BBVA romániai érdekeltségeit – írja a profit.ro az osztrák pénzintézet közleménye alapján.
Makro / Külgazdaság Öt országban is a hazai védett áraknál olcsóbban tankolhatunk
Privátbankár.hu | 2026. március 28. 10:48
Például a velünk szomszédos Szlovákiában és Szlovéniában – derül ki a legfrissebb Mfor Üzemanyagár-figyelőből.
Makro / Külgazdaság Budapest eltörpül a globális pénzügyi központok mellett
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 17:03
A világ pénzügyi központjairól készített ranglistán 120 várost, vagy országot vizsgáltak, és Budapest annak ellenére is a 107. helyen áll, hogy javított legutóbbi pozícióján. London, Zürich, Frankfurt és Genf is az élbolyban, de az első hely pedig egyetlen ponton múlt.
Makro / Külgazdaság Ennyivel lehet olcsóbban tankolni a határ túloldalán
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 14:16
A benzin néhány forinttal, a dízel viszont jóval olcsóbb a szlovákiai kutaton, mint a magyarországi „védett árak”. Aki Bulgáriában tankol, ennél is kevesebbet fizet az üzemanyagokért. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az ársapka már nem tartható fenn hosszútávon.
Makro / Külgazdaság Washingtonból jöhet válasz Orbán Viktor uniós vétójára
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:39
Egy demokrata és egy republikánus szenátor szankciókat vetne ki magas rangú magyar képviselőkre, mert Orbán Viktor megvétózta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt európai uniós hitelt. Az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották, elfogadása esetén Donald Trump dönthetne a szankciók részleteiről.
Makro / Külgazdaság Ettől félt a világ: nem enyhül a hormuzi nyomás
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 13:08
Abbász Aragcsi szerint Iránnak partmenti államként jogában áll nem átengedni a Hormuzi-szoroson az Egyesült Államok, Izrael, illetve szövetségeseik hajóit.
Makro / Külgazdaság Ideiglenesen leállítják a Török Áramlat gázvezetéket
Privátbankár.hu | 2026. március 27. 12:47
A magyar gázellátás szempontjából kulcsfontosságú importútvonal, a Török Áramlat gázvezeték karbantartási munkálatai egy időbe esnek több hazai és regionális szüneteléssel, ami jelentősen szűkíti majd a rendelkezésre álló kapacitásokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG