Ha Joe Biden megválasztott elnök épségben túl lesz a január 20-i beiktatáson, egyik első és legfontosabb külpolitikai prioritása lesz a „demokráciák szövetségének” létrehozása Kína ellen. A mélyen megosztott Egyesült Államokban teljes egyetértés van a közvéleményben és a politikai osztályban Kína feltartóztatásának szükségességéről.
Az első lépések
Peking másfajta kihívást jelent Washington számára, mint az első hidegháború alatt a Szovjetunió. A jelenkori küzdelem főként a nemzetközi kereskedelem, pénzügyek, fejlesztések, szállítási láncok és technológiák síkján fog zajlani.
De Bidennek hitelesen bizonyítania kell a világ és a szövetségesek felé, hogy Washington újra híve a multilaterális együttműködésnek, és egyben helyre kell állítania az USA megsérült imázsát. Az új elnöknek azt is figyelembe kell vennie, hogy az európai szövetségeseknek nem fűlik a foguk a játszma kiélezéséhez: egy friss felmérés szerint a német polgárok csupán 17 százaléka támogatná az USA-t egy kínai konfliktus esetén.
Biden korábban világossá tette, hogy nem fogja azonnal megszüntetni a Trump által megkötött kereskedelmi egyezményt (Phase One), és nem fogja felszámolni a 25 százalékos büntetővámot sem, amelyet elődje a kínai export mintegy felére vetett ki. Amerikából származó értesülésünk szerint viszont Janet Yellen pénzügyminiszter-jelölt az új adminisztráció egyik legbefolyásosabb tagja lesz, márpedig ő korábban kritizálta Trump kereskedelmi háborúját. Így lehetséges, hogy Biden kormányzata egy új tárgyalási fordulót fog kezdeményezni Pekinggel.
Trump csapdája
Az elmúlt hónapokban ráadásul a Fehér Ház kínai cégek „tucatjait”, többek között a chipgyártó SMIC-t tette feketelistára, melyekkel amerikai vállalatok, így például beszállítók nem üzletelhetnek. Trump ezzel igyekezett megkötni Biden kezét a Kínával kapcsolatban, hiszen a szankciók későbbi enyhítése a mostani politikai klíma alapján semmilyen támogatásra nem találna az USA-ban.
Kedden egyébként Trump feloldotta a 30 éves titkosítását az Indiai-csendes-óceáni térség Amerika-stratégiájának, és azt a Fehér Ház honlapján közzé is tették. A dokumentum a következő elemeket foglalja magába:
- az amerikai értékek népszerűsítése a régióban,
- ellensúlyozni Kína azon tevékenységét, mely célja Washington és partnerei szuverenitásának aláásása,
- valamint az Indiával folytatott együttműködés fontossága a régió kínai befolyásának ellensúlyozására.
Az új fejesek tervei
Biden elkövetkező lépéseit konkrétabban előrejelezhetjük, ha megnézzük az új, Ázsiával foglalkozó politikai főnökének világképét. Kurt Campbell a Nemzetbiztonsági Tanácsban fog dolgozni a régió igazgatójaként. Ez egy újonnan létrehozandó, elképesztően befolyásos pozíció. Ebben a funkciójában Campbell szorosan együtt fog működni az új nemzetbiztonsági főtanácsadóval, Jake Sullivannel, akivel az elmúlt években több cikket is publikált.
Egy 2019-es, a Foreign Affairs-ben közzétett közös tanulmányuknak már a címe is sok mindent elárul: „Verseny katasztrófa nélkül: Hogyan tud Amerika egyszerre kihívója lenni Kínának és egyben együtt élni vele”. A cikk igazat ad Trumpnak abban, hogy „stratégiai versenytárssá” nyilvánította Kínát, de a szerzők amellett tették le a garast, hogy kevésbé konfrontatív politikával és intenzívebb párbeszéddel többet el lehet érni.
Campbell még Obama elnöksége alatt Ázsiáért felelős helyettes államtitkár volt a külügyminisztériumban, és jelentős szerepe volt a 2011-ben indult Ázsia-stratégia (Pivot to Asia) kidolgozásában. 2016-os könyvében (The Pivot), Campbell amellett érvelt, hogy Washington gyorsan erősítse meg együttműködését Indiával és Indonéziával. Talán a legfontosabb, hogy Campbell a jelek szerint megértette a délkelet-ázsiai országok legnagyobb félelmét:
nem akarnak éles választásra kényszerülni az USA és Kína között.
A kínai kommunista pártlap által megkérdezett szakértők kedvezően nyilatkoztak az új amerikai kormányzat kereskedelmi miniszteréről, Gina Raimondo-ról. Ő eddig egy kis, súlytalan szövetségi állam, Rhode Island kormányzója volt. Korábban mérsékelt hangnemben nyilatkozott Kínáról – bár sok előzetes tapasztalata nincsen a kérdéskörben.
Pekinget szintén megnyugtathatja Biden védelmi miniszterjelöltjének a személye. Lloyd Austin nyugdíjas tábornok nyíltan emelt szót Kínával kapcsolatban a „stratégiai türelem” fenntartása mellett. Austin jelenleg igazgatósági tagja a világ egyik legnagyobb fegyvergyártó vállalatának, a Raytheon Technologies-nak. Innen fog tehát a Pentagon élére ugrani –de ilyen esetleges összeférhetetlenségeken Amerikában már senki sem akad fönn.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
