Tajpej egyik parkjában egy éjszaka tucatnyian gyűlnek össze kiterített jógamatracokon, de ahelyett, hogy a trikon ászanát tökéletesítenék, az amerikai alapkiképzés gyakorlatait csinálják, és egymást egy képzeletbeli katasztrófa helyszínéről vonszolják ki, mintha sérülteket és holtakat kellene kimenekíteni a tűzvonalból. Ez persze alapvetően különös hangulatot teremt a parkban andalgó párok, tanulócsoportok és a latin zenéra bacsátázó táncosok mellett, meséli a The Guardian tudósítója.
Vajon mire készülnek?
Hogy ez a csoport mire készül? Valamire, bármire, ami jön.
Tajvant évtizedek óta fenyegeti az invázió veszélye, és a kínai katonai missziók és kormányzati retorika fokozódása az elmúlt években, valamint Hszi Csin-ping kulcsfontosságú szövetségesének, Vlagyimir Putyinnak a múlt hónapban Ukrajnát ért támadása már végletekig borzolta az idegeket.
Mint köztudott, Peking Tajvant kínai tartománynak tekinti, és megesküdött, hogy "egyesíti", ha kell, erőszakkal is.
A jógamatracon álhullákat mentők csoportja különböző korú és foglalkozású embereket egyesít, ami pedig figyelemre méltó, hogy a tagság megháromszorozódott az ukrajnai invázió kezdete óta. Elsősegélyt, önvédelmét és katonai fitneszt tanulnak, de vannak, akik lőfegyveres gyakorlatot is végeznek légpuskákkal.
„Olyan érzés, mintha világvége lenne”,
mondja a 34 éves Lin a The Guardian tudósítójának. Az ukrán invázió nagyon sokat tanított Tajvannak, amellett, hogy a félelmet is felerősítette, hiszen nagyon erős párhuzam érezhető egy külső hatalom bevonulása Ukrajnába és a fenyegető kínai bevonulás lehetősége között. A tajvaniak is azt szeretnék tudni, valaki megvédené-e őket, ahogy valószínűleg Kína is azt monitorozza, milyen nemzetközi visszhangja van egy egyoldalú területszerzésnek egy nyugati érdekszférában. Az ukrán invázió azt is tanította Ukrajnának, hogy lehetséges az ellenállás, és sokan úgy vélik, hogy nem is szabadna másokra támaszkodni az életben maradásért.
A háború előtt egy 2021-es felmérés szerint a lakosság támogatta a jobb kiképzést, a hosszabb katonai szolgálatot, sőt, a nők besorozását is.
Elmondható az is, hogy növekedett az érdeklődés a polgári védelmi programok iránt. A meglévő közösségi csoportok és tanfolyamok háromszorosan vagy tízszeresen megnövekedett érdeklődésről számoltak be, és városszerte új, alulról jövő kezdeményezések születtek.
Enoch Wu, egy professzionális kiképző kurzusokat vezető cég vezetője elmondta, hogy igény korábban is mutatkozott erre, de az ukrán események hatására még sürgetőbb lett a cselekvés.
Tajvan milliárdokat költött az Egyesült Államoktól vásárolt fegyverekre, és megerősítette nemzetközi kapcsolatait is. Jelenleg megreformálja tartalékos programját, és a múlt héten a védelmi miniszter jelezte, hogy visszatérnek a tajvani fiatal férfiak egyéves sorkötelezettségéhez, és eltörlik a nem katonai jellegű közszolgálati alternatívát. A belföldi közvélemény-kutatások szerint a javaslatokat a közösség üdvözölte, és a lakosság megnövekedett hajlandóságot mutatott arra, hogy Tajvan védelmében harcoljon.
A tajvani hadsereg azonban nem ér fel a kínai hadsereggel. Ennek ellenére a kormány ellenáll a civilek kiképzésére irányuló egyre növekvő felhívásoknak.
Területi védelmi erőket lehetne létrehozni
Lee Hszi-ming admirális, a haditengerészet korábbi főparancsnoka és vezérkari főnöke azok közé tartozik, akik a kormány által támogatott területi védelmi erők létrehozását szorgalmazták. Lee javaslata, amelyet Michael Hunzekerrel, a George Mason Egyetem katonai szakértőjével közösen írt, az, hogy Tajvan alakítson ki egy olyan haderőt, amely bármilyen korú és nemű civilekből állhat. A haderő szándékosan decentralizált lenne: kisméretű, de erős fegyverek, például rakéták és kisméretű drónok használatára képeznék ki a résztvevőit, hiperlokális vezetéssel, valamint fegyverekhez és elsősegély-rakétákhoz való hozzáféréssel.
"Gerillaharcot folytathatnak, lecsaphatnak és elfuthatnak - egyfajta logisztikai erő lehetne ez" - mondta Lee a Guardiannek.
Hszi-ming elismeri, hogy a javaslat igen jelentős változtatás igényelne a kormány jelenlegi álláspontjában és irányvonalában, beleértve a fegyvertörvények módosítását is.
"A Területi Védelmi Erők Ukrajnában rengeteg tankot és páncélozott autót semmisítettek meg" - mondja. "Itt az ideje, hogy a vezetés megváltoztassa a gondolkodását".
Huang Kwei-bo, a Nemzeti Csengcsi Egyetem diplomáciai professzora és a KMT ellenzéki párt korábbi igazgatóhelyettese viszont nem hiszi, hogy egy európai típusú polgári erő jól működne Tajvanon.
"Egy területi védelmi erő, amely teljesen önkéntes és részmunkaidős, nem lehetetlen Tajvanon, de ha nem jól képzett és felszerelt, akkor a fegyveres erők egyik ágává és terhévé válik" - mondja Huang. Mind Lee admirális, mind a meglévő civil csoportok létrehozói és résztvevői hangsúlyozzák, hogy az intézkedések nem csak a háborúra való felkészülésről szólnak: Tajvan állandó katasztrófák színhelye, természeti és ember okozta katasztrófáknak egyaránt.
Ami tény, hogy a kormányzat nem nagyon támogatja a civil harci alakulatokat. A védelmi miniszter, Csiu Kuo-cseng, elhárította a törvényhozó kollégák felszólításait, mondván, hogy nem tud a "polgári hadseregre" vonatkozó kívánalmakról, és több időre van szüksége a kérdés megvizsgálásához. Múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy a tartalékosok és a fegyveres erők meglévő rendszere az elsődleges. "Ha be akarnak kapcsolódni a kiképzésbe, akkor a teljes folyamatba kell bekapcsolódniuk, nem csak két napba" - idézte őt a helyi média.
A parkban gyakorlatozók viszont úgy vélik, nekik joguk van a kiképzésre. Csen, egy középkorú nő, így fogalmaz: „Talán egy nap használni tudom ezt – a kiképzés nem tökéletes, de akkor is készülni kell.”
Nincs szó automatizmusról. 
