Továbbra is az uniós források megelőlegezése és az infrastruktúra fejlesztése a cél, fenntartják a 4 százalékos célt.
Megérkeztek a legfrissebb államháztartási hiányról szóló adatok, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2018. április végéig 1081,4 milliárd forintot ért el. Ezen belül a központi költségvetés 1119,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7 milliárd forint hiánnyal zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,1 milliárd forintos többletet mutattak.
Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 209,4 milliárd forintban teljesült.
Megugrottak az uniós kiadások
Az első négyhavi egyenleg tekintetében elsősorban az uniós kifizetések és az egyes programok kiadásai voltak meghatározóak a PM jelentése szerint, egyebek mellett szerepet játszott az uniós kifizetések közel megháromszorozódása is. Ezek ugyanis az idén elérték a 857,2 milliárd forintot, szemben a tavaly április végi 318,3 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben mindössze 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
A kiadásokhoz hozzájárultak az egyszeri tételek, köztük a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány osztogatás és a márciusi egyszeri, 12 ezer forintos rezsicsökkentés is. Emellett folytatódtak a különböző fejlesztési programok, így a Modern Városok Program és az Egészséges Budapest Program is. Az év első négy hónapjában az általános forgalmi adóból 136,4 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 82,3 milliárd forinttal keletkezett több bevétel, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok pedig 91,0 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesülését.
Varga elárulta: ezt tervezi a kormány a következő években
A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése.A nemzetgazdasági tárca vezetője szerint az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.