Továbbra is az uniós források megelőlegezése és az infrastruktúra fejlesztése a cél, fenntartják a 4 százalékos célt.
Megérkeztek a legfrissebb államháztartási hiányról szóló adatok, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2018. április végéig 1081,4 milliárd forintot ért el. Ezen belül a központi költségvetés 1119,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 7 milliárd forint hiánnyal zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,1 milliárd forintos többletet mutattak.
Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 209,4 milliárd forintban teljesült.
Megugrottak az uniós kiadások
Az első négyhavi egyenleg tekintetében elsősorban az uniós kifizetések és az egyes programok kiadásai voltak meghatározóak a PM jelentése szerint, egyebek mellett szerepet játszott az uniós kifizetések közel megháromszorozódása is. Ezek ugyanis az idén elérték a 857,2 milliárd forintot, szemben a tavaly április végi 318,3 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben mindössze 63,9 milliárd forintot utalt át eddig Brüsszel a nemzeti költségvetésbe.
A kiadásokhoz hozzájárultak az egyszeri tételek, köztük a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány osztogatás és a márciusi egyszeri, 12 ezer forintos rezsicsökkentés is. Emellett folytatódtak a különböző fejlesztési programok, így a Modern Városok Program és az Egészséges Budapest Program is. Az év első négy hónapjában az általános forgalmi adóból 136,4 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 82,3 milliárd forinttal keletkezett több bevétel, a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok pedig 91,0 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesülését.
Varga elárulta: ezt tervezi a kormány a következő években
A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése.A nemzetgazdasági tárca vezetője szerint az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 1,7 százalékkal bővült a GDP idehaza az első negyedévben, 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ennél magasabb, éves szintű növekedési ütemet legutóbb 2022 harmadik negyedévében láttunk.
A magyar védelmi ipar jelenleg még nem tekinthető kellően versenyképesnek a nemzetközi hadiipari beszállítói piacon, ami indokolttá teszi a célzott, hozzáadott értékre épülő specializációt – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. A finanszírozási környezet – különösen a SAFE-program forrásainak elérhetősége és azok stratégiai, állami koordinációja – meghatározó lesz abban, hogy a magyar védelmi ipar képes-e a következő évtizedben érdemi növekedési pályára állni.