6p

Lengyelországban a legnagyobb kormánypárt azzal vádolja az ellenzéket, hogy oroszbarát, miközben a 
ellenzék ostorozza az EU-t. A részvétel alacsony lesz és az ellenzék nyerhet.

Lengyelországban a június 9-ei európai parlamenti választás egy féléves választási sorozat harmadik, utolsó állomása lesz – kezdi helyzetjelentését Aleks Szczerbiak, az University of Sussex politológus professzora a Notes from Poland hírportálon is megjelent cikkében.

Az első kör az októberi parlamenti választás, a második az áprilisi önkormányzati szavazás volt. A következő nagy politikai összecsapás a jövő nyáron esedékes elnökválasztás lesz, miután a lengyeleknél közvetlenül választják a köztársasági elnököt.

Komoly ellentétek a lengyeleknél
Komoly ellentétek a lengyeleknél
Fotó: Depositphotos

Az első forduló a korábbi ellenzék sikerét hozta. Hiába kapta a legtöbb listás szavazatot a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS), a Donald Tusk vezette színes koalíció került többségbe a parlamentben. Így decembertől ez a szövetség irányítja Lengyelországot. Az európai parlamenti választás „másodlagos szavazásnak” minősül a parlamenti választásokhoz képest. A jelenlegi lengyelországi helyzetben arra lehet számítani, hogy még tart a kormánykoalíció tavalyi lendülete, a győzteshez húzás pszichológiai hatása, ami a koalíció ezúttal külön-külön induló párjai közül a legnagyobbnak, a Polgári Platformnak (PO) kedvez.

Kiegyenlítettek az erőviszonyok

A helyzet azonban az, hogy az április helyi önkormányzati szavazás a PiS sikerét hozta. Az új ellenzék ahelyett, hogy az októberi kudarc után még szétzilált állapotban lett volna, megszerezte a többséget a regionális közgyűlésekben. Ez azt jelzi, hogy együtt tudta tartani korábbi szavazóbázisát, amit az uniós választáson is megismételhet. Lengyelországban, akárcsak a többi európai országban 2004 és 2014 között 20-30 százalék között alakult az európai parlamenti választásokon a részvétel. Bár a PiS-nek van a leghűségesebb, jól mozgósítható vidéki szavazóbázisa, ami az alacsony részvétel mellett előnyös, a lengyeleknél inkább a városi, liberális, mérsékelt jobb- és baloldali rétegeket érdeklik az uniós szavazások.

 

A legutóbbi EP-választáson, 1919 tavaszán ugyanakkor 46 százalék volt a részvételi arány. A PiS egész története legjobb eredményét érte el a szavazatok 45 százalékának megszerzésével. Ezt azonban annak köszönhette, hogy mozgósítani tudta az akkor ősszel esedékes parlamenti választásra feltüzelt szavazóbázisát.

Ezt a politológus szakértő szerint nehéz lesz megismételni, mert a 2023 nyara óta egymást követő választási kampányok után a lengyeleknek elegük van a politikából. Így ismét 20-30 százalékos részvétel várható.

Harcias hangulatban van a kormánypárt

A PO azért veszített áprilisban, mert nem tudta mozgósítani szavazóbázisát. Ebből okulva európai parlamenti választási kampányát harcias hangulatúra hangszerelte. A fő kampánytéma a nemzetbiztonságot fenyegető fehérorosz és orosz befolyás elleni harc. Úgy próbálják beállítani a PiS-t, mint amely szóban ugyan oroszellenes, ám viselkedése valójában Moszkva érdekeit szolgálja. Ezzel arra utalnak, hogy a PiS kormányzása alatt folyamatosan fasírtban volt az Európai Unióval. Emellett arra utalnak, hogy a volt kormánypárt az európai radikális jobboldalon belül veszedelmes oroszbarát pártokkal barátkozik. Igyekeznek úgy tálalni a szavazást, mint amin a Nyugat és Kelet között kell választani, mi vonzó lehet azoknak a városi rétegeknek, amelyek az előbbihez húznak.

Az orosz/fehérorosz fenyegetéssel szembeni elkötelezettségét bizonyítandó, a PO hivatkozhat a kormány intézkedéseire, amelyekkel megerősíti Lengyelország keleti határainak védelmét. Felújították a belorusz határ mentén azt a zónát, ahova csak engedéllyel lehet belépni és beterjesztették a parlament elé a balti államok védelmi vonalához csatlakozó, többlépcsős, mélységi katonai akadálypálya kiépítését az ország keleti határa mentén.

A népszerűtlen intézkedésekre lő az ellenzék

A PiS megtalálta azokat az európai uniós témákat, amelyek megoszthatják a közvéleményt. Az egyik az a terv, hogy számos kérdésben a jelenleg érvényben lévő egyhangú döntéskényszer helyett többségi szavazással hozhatnának határozatokat az uniós tagállamok. Ez megnehezítené a kisebb kelet-közép- európai országoknak, hogy érvényesítsék az akaratukat az EU-ban.

A másik célpont az uniós migrációs megállapodás, amely arányosan próbálná megosztani a bevándorlás terheinek kezelését az uniós tagállamok között. Ez a bevándorlók széttelepítésével járna, amíg el nem bírálják menekültkérelmüket, vagy ha ez nem tetszik egy országnak, akkor pénzbefizetéssel kiválthatná távolmaradását ebből az „uniós szolidaritási” rendszerből.

Végül a harmadik támadási irány az EU Green Dealje. Ezt más régiós országokban, például Csehországban is támadják egyes pártok. Az indok az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedések megdrágítják az energiát, amivel rontják a régiós vállalatok versenyképességét, nehezítik a lakásépítéseket és szembe mennek a helyi agrártradíciókkal és életmóddal. A pártpropaganda szerint ezzel német érdekeket szolgálnak.

A tét az, kinek nagyobb muszklija

A lengyel társadalom erős megosztottsága mellett a kisebb pártoknak nem sok lapot osztanak az európai parlamenti választáson – derül ki a politológus professzor elemzéséből.

A mérsékelt agrárpárt gyengéden euroszkeptikus politikát folytat, mert a Green Deallel járó költségektől az agrártermelők is tartanak. A liberális és a baloldali ellenzék igyekszik megtalálni az unió vonzó oldalát. Az idetartozó pártok például az euró bevezetése mellett kampányolnak.

Az alacsony részvételre számítva a két fő ellenfél saját táborának mozgósítására összpontosít. A PiS újra meg akarja előzni a PO, amivel ez lenne a tizedik választás, amelyen a radikális jobboldal a listás eredményt tekintve a mérsékelt jobboldal előtt végez. A legkisebb különbség is nagy hátszelet adnia az ellenzék vezető politikai erejének. A PO oldalán kérdés, hogy az PiS- és oroszellenes fellépés elég-e a szavazóbázis megmozdításához vagy ennél pozitívabb üzenetre lett volna szükség. Ha nem akkor a legnagyobb kormánypárt abban bízhat, hogy a PiS belső feszültségei meggyengítik a pártot. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski 75 éves. Nem látni olyan politikust, akit a radikális jobboldali politikai elit elfogadna utódául. Enélkül a házon belüli viták szétfeszítik az irányításával létrejött egységet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Velős választ adtak Orbán Viktornak a kereskedők az árrésstop ügyében
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 17:53
Orbán Viktor árrésstopot jelentett be 30 élelmiszerre, az OKSZ szerint ez csak bizonyos feltételekkel lehet hatásos.
Makro / Külgazdaság Itt van Nagy Márton beismerése az élelmiszerárakról
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 16:17
Ha nem csökken az infláció, újabb lépések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság Az oroszok felvásárolják a svéd szigetvilágot?
Elek Lenke | 2025. március 11. 15:59
Az oroszok óriási telkeket vásárolnak a Stockholmhoz közeli szigetcsoport északi részénél a már régóta ott élő rokonaikon keresztül – írja a svéd Aftonbladet. 
Makro / Külgazdaság Repkednek a bírságok Horvátországban az ársapka-rendelet miatt
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 12:46
Magyarországon jöhet az árrés korlátozása, de hogyan működik az egy hónapja bevezetett árkorlátozás Horvátországban? Itt vannak a hatósági tapasztalatok.
Makro / Külgazdaság Már megint begyűjtött 30 milliárdot az Orbán-kormány valakiktől – de drágábban, mint korábban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:58
Emelkedett az átlaghozam, így sikerült 30 milliárdnyi kincstárjegyet értékesíteni az e heti aukción.
Makro / Külgazdaság Mi a legfőbb baja a magyar gazdaságnak? Bojár Gábor erre is válaszol a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:36
A fizikus, vállalkozó, üzletember március 19-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a Klasszis Média szokás szerint egyórás élő műsorának vendége. Széles érdeklődési köre és tudása alapján számos más – társadalmi, politikai, gazdasági jellegű – témát is körbejárunk a 100 Leggazdagabb magyar közé önerőből bekerült Bojár Gáborral. Akitől természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem Önök is, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetett adás során.
Makro / Külgazdaság Itt van Orbán Viktor nagy bejelentése: odacsapnak az élelmiszerkereskedőknek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 10:16
Vége a nyerészkedésnek? Harminc alapvető élelmiszerre vezetik be első körben a rendkívüli intézkedést.
Makro / Külgazdaság Bekeményít Nagy Márton? Harcot hirdetett az „indokolatlan áremelések” ellen
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 09:14
Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.
Makro / Külgazdaság Az árak már repülőrajtot vettek: brutális számokat közölt a KSH az inflációról
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 08:31
A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.
Makro / Külgazdaság Vitték januárban a chipeket, mint a cukrot, de van, ahol már lassulást mértek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 07:17
Tavalyhoz képest közel 18 százalékkal nőttek a chipeladások januárban, de decemberhez képest már csökkenést mértek – melyik piac a ludas?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG