|
| Kép forrása: EPA |
Már 70 ezer fölé lépett azon török tanárok, ügyészek, újságírók, üzletemberek és katonák száma, akiket az Erdogan rezsim felfüggesztett állásából, illetve rács mögé juttatott a puccs óta. A civilizált világban az iszlamista tisztogatást egyre erősebb aggodalommal figyelik és a pártok keményebb kurzusra állnak át. A berlini Zöldek európai szankciókat szorgalmaznak, míg a politikai hovatartozás tisztázása érdekében a német kereszténydemokraták (CDU) a 2014 óta érvényes kettős állampolgárság gyakorlatának felszámolását sürgetik, elvárva a német útlevélért folyamodó fiataloktól, hogy döntsenek végleges hovatartozásukról.
Az osztrák kancellár közben bejelentette, hogy a szeptember 16-i pozsonyi Európai Csúcson javasolni fogja az EU-s csatlakozási tárgyalások leállítását Ankarával. Olaszországban pedig Erdogan elnök fiát, Bilalt vették ügyészségi vizsgálat alá pénzmosás vádjával és nem engedik, hogy befejezze a PhD kurzusát Bolognában.
A politikai feszültség tehát növekszik, a Nyugat egyelőre mégsem akarja kenyértörésre vinni a dolgot a rezsimmel, mégpedig négy okból sem: egyrészt a NATO katonai bázisok nélkülözhetetlenek a közel-keleti és a kaukázusi darászfészkek peremén, másrészt Törökország kulcsállam a Kelet és Nyugat közötti energia-útvonalakon, harmadrészt az országban tartózkodó 3 millió szír menekült folytathatná vándorlását Németország felé, és negyedrészt egy diplomáciai krízis Ankarát rögtön Moszkva befolyási övezetébe lökhetné.
Moszkva álláspontja
Tekintve Moszkva elhúzódó konfliktusát a Nyugattal, az orosz elnök nem fecsérli el a lehetőséget holnap, hogy Erdogant minél távolabb fordítsa a Nyugattól. Putyinnak nincsenek különösebb politikai érzékenységei, ha a világi török elit felszámolását látja – amely ráadásul együtt jár a hadsereg gyengülésével – , így ez nem lesz probléma a kétoldalú viszonyban. A keddi szentpétervári találkozója Erdogannal tehát ígéretes lehet, különösen, mivel mindkét vezető a tavaly november óta tartó politikai jégkorszak túlhaladására törekszik. De meghozhatja-e a holnapi találkozó olyan szinten az áttörést, hogy a Nyugatnak komolyan aggódnia kelljen?
A felszínen mindenképpen, de a mélyben az elmúlt időszak során Moszkva és Ankara stratégiai érdekei éppenséggel távolodtak egymástól. Ez nemcsak Szíriára és Ukrajnára igaz, hanem a Kaukázusra is, ahol a kiújult feszültség Örményország és Azerbajdzsán között kiélezte a vetélkedést Ankara és Moszkva között. Ankara elképedve figyelhette az elmúlt hónapokban, ahogy Moszkva Asszad jóváhagyásával megerősítette csapatait a szíriai Tartuszban és Latakiában, Örményországgal pedig már közös légvédelmi rendszert hozott létre.
Egy egyenrangú stratégiai partnerség ellen szól, hogy az utóbbi időszakban Moszkva megerősítette pozícióit a Fekete-tenger térségében, a Balkánon és Közel-Keleten is, márpedig mindhárom térség létfontosságú Ankara geopolitikai érdekei szempontjából is. Tehát Erdogan legfeljebb egyfajta alárendelt szerepet tölthet be ebben az új kétoldalú felállásban.
|
| Káncz Csaba |
Ankara álláspontja
Erdogan és hívei számára a Nyugat kritikus hozzáállása a puccs utáni megtorlásokhoz és tisztogatásokhoz tovább erősítette az elképzelést, hogy közelebb kell húzódni az eurázsiai tömbhöz. Törökország ennek keretében az orosz-kínai vezetésű Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) fűzné szorosabbra a kapcsolatát. Moszkva vonatkozásában pedig holnap Erdogan célja az lehet, hogy egyrészt felhagy Asszad elnök eltávolításának követelésével és cserébe Moszkva támogatásának csökkentését kéri az észak-szíriai kurdok irányába.
Ez utóbbiak szervezete, a PYD már összekötő irodát is nyithatott Moszkvában és egy de facto államocskát kerített ki Szíria északi részén, amely egy rettenetes fejlemény a török stratégák szemében. Áttörésként értékelhető, hogy a tervek szerint holnap a két tárgyaló fél egy közös munkacsoportot hoz létre a szír krízis megoldásának elősegítésére. Egy politikai konszolidáció Moszkvával végeredményben segíthetné a kurdok gyengítését és egyben erősíthetné Erdogan belföldi hatalmát. A jelen helyzetben a török vezető számára ez sem lenne elhanyagolható eredmény.
Káncz Csaba jegyzete
