4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Több ok miatt sem akar a Nyugat diplomáciai krízist kirobbantani Ankarával Erdogan tisztogatásai miatt. A keddi szentpétervári találkozón a törökök legfeljebb egy alárendelt szerepet kaphatnak a megújuló kétoldalú viszonyban. De mi a konkrét célja Erdogannak?
Kép forrása: EPA

Már 70 ezer fölé lépett azon török tanárok, ügyészek, újságírók, üzletemberek és katonák száma, akiket az Erdogan rezsim felfüggesztett állásából, illetve rács mögé juttatott a puccs óta. A civilizált világban az iszlamista tisztogatást egyre erősebb aggodalommal figyelik és a pártok keményebb kurzusra állnak át. A berlini Zöldek európai szankciókat szorgalmaznak, míg a politikai hovatartozás tisztázása érdekében a német kereszténydemokraták (CDU) a 2014 óta érvényes kettős állampolgárság gyakorlatának felszámolását sürgetik, elvárva a német útlevélért folyamodó fiataloktól, hogy döntsenek végleges hovatartozásukról.

Az osztrák kancellár közben bejelentette, hogy a szeptember 16-i pozsonyi Európai Csúcson javasolni fogja az EU-s csatlakozási tárgyalások leállítását Ankarával. Olaszországban pedig Erdogan elnök fiát, Bilalt vették ügyészségi vizsgálat alá pénzmosás vádjával és nem engedik, hogy befejezze a PhD kurzusát Bolognában.

A politikai feszültség tehát növekszik, a Nyugat egyelőre mégsem akarja kenyértörésre vinni a dolgot a rezsimmel, mégpedig négy okból sem: egyrészt a NATO katonai bázisok nélkülözhetetlenek a közel-keleti és a kaukázusi darászfészkek peremén, másrészt Törökország kulcsállam a Kelet és Nyugat közötti energia-útvonalakon, harmadrészt az országban tartózkodó 3 millió szír menekült folytathatná vándorlását Németország felé, és negyedrészt egy diplomáciai krízis Ankarát rögtön Moszkva befolyási övezetébe lökhetné.

Moszkva álláspontja

Tekintve Moszkva elhúzódó konfliktusát a Nyugattal, az orosz elnök nem fecsérli el a lehetőséget holnap, hogy Erdogant minél távolabb fordítsa a Nyugattól. Putyinnak nincsenek különösebb politikai érzékenységei, ha a világi török elit felszámolását látja – amely ráadásul együtt jár a hadsereg gyengülésével – , így ez nem lesz probléma a kétoldalú viszonyban. A keddi szentpétervári találkozója Erdogannal tehát ígéretes lehet, különösen, mivel mindkét vezető a tavaly november óta tartó politikai jégkorszak túlhaladására törekszik. De meghozhatja-e a holnapi találkozó olyan szinten az áttörést, hogy a Nyugatnak komolyan aggódnia kelljen?

A felszínen mindenképpen, de a mélyben az elmúlt időszak során Moszkva és Ankara stratégiai érdekei éppenséggel távolodtak egymástól. Ez nemcsak Szíriára és Ukrajnára igaz, hanem a Kaukázusra is, ahol a kiújult feszültség Örményország és Azerbajdzsán között kiélezte a vetélkedést Ankara és Moszkva között. Ankara elképedve figyelhette az elmúlt hónapokban, ahogy Moszkva Asszad jóváhagyásával megerősítette csapatait a szíriai Tartuszban és Latakiában, Örményországgal pedig már közös légvédelmi rendszert hozott létre.

Egy egyenrangú stratégiai partnerség ellen szól, hogy az utóbbi időszakban Moszkva megerősítette pozícióit a Fekete-tenger térségében, a Balkánon és Közel-Keleten is, márpedig mindhárom térség létfontosságú Ankara geopolitikai érdekei szempontjából is. Tehát Erdogan legfeljebb egyfajta alárendelt szerepet tölthet be ebben az új kétoldalú felállásban.

Káncz Csaba

Ankara álláspontja

Erdogan és hívei számára a Nyugat kritikus hozzáállása a puccs utáni megtorlásokhoz és tisztogatásokhoz tovább erősítette az elképzelést, hogy közelebb kell húzódni az eurázsiai tömbhöz. Törökország ennek keretében az orosz-kínai vezetésű Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) fűzné szorosabbra a kapcsolatát. Moszkva vonatkozásában pedig holnap Erdogan célja az lehet, hogy egyrészt felhagy Asszad elnök eltávolításának követelésével és cserébe Moszkva támogatásának csökkentését kéri az észak-szíriai kurdok irányába.

Ez utóbbiak szervezete, a PYD már összekötő irodát is nyithatott Moszkvában és egy de facto államocskát kerített ki Szíria északi részén, amely egy rettenetes fejlemény a török stratégák szemében. Áttörésként értékelhető, hogy a tervek szerint holnap a két tárgyaló fél egy közös munkacsoportot hoz létre a szír krízis megoldásának elősegítésére. Egy politikai konszolidáció Moszkvával végeredményben segíthetné a kurdok gyengítését és egyben erősíthetné Erdogan belföldi hatalmát. A jelen helyzetben a török vezető számára ez sem lenne elhanyagolható eredmény.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Olyat tettek Varga Mihályék, amire negyed évszázada nem volt példa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:15
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Makro / Külgazdaság Újabb részletek derültek ki a készülődő vagyonadóról
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:55
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
Makro / Külgazdaság Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások: ez várhat a gazdaságra a kormányzati ciklus végéig
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:05
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.
Makro / Külgazdaság Ezt se teszi zsebre a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 16:29
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban, a kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint. A hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságráta ezzel együtt is csökkent ugyan, de változatlanul jóval meghaladja a 90 százalékot.
Makro / Külgazdaság Hozzányúltak Varga Mihályék egy tabuhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:30
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.
Makro / Külgazdaság Házkutatást tartottak az MNB-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:19
Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék kicsit borúsabban látják a jövőt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:18
Már csak 1,8 százalékra várják az idei GDP növekedését, 0,2 százalékponttal alacsonyabbra, mint három hónapja. Az 1,8 százalékos inflációs előrejelzésükön viszont nem változtattak.
Makro / Külgazdaság Tömeges bankszámlazárolások Iránban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:31
Az iráni hatóságok 2191 bankszámlát zároltak, továbbá 39 járművet foglaltak le azzal a váddal, hogy ezek tulajdonosai „államellenes” tevékenységet folytatnak – közölte kedden a teheráni ügyészségre hivatkozva a Tasnim iráni hírügynökség.
Makro / Külgazdaság A forintot is magával ránthatja az energiaválság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:15
Lesz olaj és gáz, csak kérdés, mennyiért. És hogy akkor mi történik a forinttal.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék megvitatták, itt az eredmény
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:00
A várakozásoknak megfelelően 5,50 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG