Az uralkodó személyes vagyona jól el van rejtve a nyilvánosság elől, így nagyon nehéz annak pontos nagyságát meghatározni. Ám most egy jelentős felmérésből kiderült: Károly annyit örökölt, amely közel 2 milliárd fontra növelte vagyonát. A The Guardian kiterjedt kutatásának köszönhetően most bepillantást nyerhetünk a koronázás előtt álló király vidéki rezidenciáitól és gyémántékszereitől kezdve a Monet- és Dali-festményein, a ritka bélyegein, versenylovain át a Rolls-Royce-aikig.
Az értékbecslés ugyanakkor rámutat a Windsor család legértékesebb pénzügyi eszközére is: az örökösödési adó alóli teljes mentességére. Mert minden bizonnyal ez tette lehetővé Károlynak, hogy édesanyja vagyonát anélkül megkapja, hogy egyetlen penny-vel is az állami pénztárcához hozzájárult volna.
A Buckingham-palota egyébként nem volt hajlandó segíteni a felmérésben, a király szóvivője pedig kijelentette: „ezek az adatok a feltételezések és az adatok pontatlanságának rendkívül kreatív keveréke”.
III. Károly magánvagyonát 1,815 milliárd fontra becsüli a lap – ez háromszor nagyobb, mint a Sunday Times legutóbbi számítása, amely nem jó pár értékes vagyoneszközt nem számolt bele.
A The Guardian riporterei 12 szakértővel dolgoztak együtt, akik jártasak a föld, az ingatlan, a járművek, a műalkotások és ékszerek értékbecslésében. Az átláthatatlanabb eszközöknél pedig, - mint például a királyi részvényekbe történő befektetések -, a lehető legjobb informátorokra támaszkodtak.
Gazdagság négy keréken
A köz- és a magánvagyon különválasztásának a nehézségeit a Rolls-Royce-ok, a Bentley-k és a Jaguarok flottája bizonyítja a legjobban. A Buckingham palota 23 járművet azonosítottak be a Royal Mews-nél és Sandringhamben, a király norfolki magánbirtokán. Ebből néhány autó kifejezetten magántulajdonban van, a többit a gyártók "kölcsönadták" a Windsoroknak. Más járműveket a „korona jogán” tartanak, ami ugyan nem magántulajdon, de az uralkodó birtokolja a nemzet nevében.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az „állami autóknak” nevezett járműveket időnként magán célokra használják.
A palota többször is visszautasította a kérést, hogy a bonyolult helyzetet magyarázzák el a szakértőknek. Így a konzervatív szakértői becsléseken alapuló számítás szerint feltételezhető, hogy a magántulajdonú autók 6,3 millió fontot érnek.
330 millió fontos magántulajdon
Károly király nem szenved hiányt palotákban, kastélyokban és rezidenciákban, de ezek többsége technikailag nem az övé. A Buckingham- és a Kensington-palota például a korona fennhatósága alatt álló szuverén tulajdon. Károly azonban édesanyjától örökölt két vidéki birtokot, amelyek a legértékesebb vagyontárgyainak számítanak. Az első Barmoral, amely több, mint 150 éve szolgál a Windsor család menedékeként: ott volt a család Diana, a walesi hercegnő 1977-es tragikus halála után, és ez volt az a hely, ahol rövid betegségét követően a királynő tavaly szeptemberben meghalt. A kastélyhoz 21 725 hektárnyi föld is tartozik. Az ingatlant szakértő segítségével 80 millió fontra értékelték.
Még értékesebb a norfolki Sandringham birtok, amelyet 1862-ben vásárolt Victoria a fiának. Ezt az ingatlant 250 millió fontra értéktelték.
Károly nem fizetett örökösödési adót ezekre, mert II Erzsébet 1993-ban rendkívül kedvezményes megállapodást kötött az akkori miniszterelnök, John Major kormányával. Ennek értelmében a királynő beleegyezett, hogy „önként” adót fizet a magánjövedelme után. De Major engedélyezte az uralkodói hagyatékok felmentését az örökösödési adó alól, ami arra ösztönözte a Windsorokat, hogy minden vagyonukat az öröklési vonalon át áramoltassák.
Ez jelentősen gazdagította a királyt, bár testvérei, - Anna, Edward és András – jelentős kárára, akik állítólag nem kapták meg azt, ami járna nekik.
Kit illetnek a királyi családtagoknak adott ajándékok?
A néhai királynő feltehetően azért hagyta a legidősebb fiára a számos vagyon között az egyik legértékesebbeket, a lovait, hogy elkerülje a többi gyermeke hagyatéka után fizetendő adót. II. Erzsébet hihetetlen imádata a lovak iránt körülbelül 70 telivért eredményezett, az állatok becsült értéke legalább 27 millió fontot tesznek ki. Károly már megkezdte a lóállomány felszámolását, 2,3 millió fontot keresett is árverésükön, köztük túladott a Dubaj emírje és Aga kán által ajándékozottakon is. A palota azt jelezte, hogy ezeket inkább személyes, mint hivatalos ajándéknak tekintette.
Nem állította ugyanezt két másik hivatalos ajándékról, a Kanadából és Laoszból származó bélyegekről, amelyek a királyi család magángyűjteményébe kerültek. A királyi fitalélia a világ legjobb bélyeggyűjteményének számít, és többszázezer darabot tartalmaz, amelyek egy részét Károly dédapja, V. György gyűjtött be a brit postától és gyarmatoktól. A korlátozott hozzáférés miatt igen nehéz ennek értékbecslése, de négy szakértő véleménye is egybecsengett, akik szerint legalább 100 millió fontot ér.
Csak egy Monet 20 millió font
A palota ajándékpolitikája különbséget tesz a hivatalos ajándékok (amiket általában kötelességek és funkciók miatt kapnak), és a személyes ajándékok között, amiket közvetlenül ismert személyektől vesznek át. A szabályzat hozzáteszi: „Minden esetben, különösen hivatalos tengerentúli utazások alkalmával, a szervezeteket és a személyeket vissza kell tartani attól, hogy extravagáns, azaz nagy értékű ajándékokat ajánljanak fel”. De a házirend hallgat arról a kínos kérdésről, hogy mit kell tenni a szabályok 1995-ös bevezetése előtt kapott hivatalos ajándékokkal.
A lovakon és bélyegeken kívül számos drága műalkotás akad, amelyeket a család külföldi útjain kapott, s magángyűjteményekben is megfordultak már. Köztük Marc Chagall és Salvador Dali darabjai, amelyeket Fülöp herceg kapott.
De van egy Monet is, amelyet az anyakirálynő vett 2000 fontért Párizsban, nem sokkal a II. világháború után, amikor az árak alacsonyak voltak. Egy műértő szerint ez most 20 millió fontot is érhet.
Három műértő is segített a The Guardian csapatának, hogy felbecsüljék a közel 400 darabos lista személyes, vagy magán megjelölésű 60 darabját, amit végül 24 millió fontra taksáltak. Bár hozzáteszik, hogy a szám valószínűleg alulbecslés, mert a kalkulált ár valószínűleg nem veszi figyelembe azt a „pluszt”, amit egyes vásárlók azért fizethetnek meg a vagyontárgyakért, mert korábban brit királyi családok tulajdonában álltak.
Privát ékszerek
Mária királynőt, II. Erzsébet nagymamáját elbűvölték az ékszerek, így ő szerezte meg a mai királyi család magángyűjteményének nagy részét. Legismertebb darabjait 1989-ben Andrew Morton könyvében már értékelte egy ékszerszakértő, a lap azonban a többi ékszer miatt felkért még egy magán ékszerkereskedőt is. Az 54 magántulajdonban lévő ékszer értéke 533 millió font.
Beruházások
A Windsor család vagyonának egyetlen darabja sem titkosabb, mint a részvények és befektetések, ami lehetetlenné teszi a vagyon teljes biztonsággal való értékelését.
Egy fedőcég ugyanis évtizedeken át titkolta a királyi befektetéseket, amelyet állítólag azért hoztak létre, hogy megóvják a királynő nem nyilvános magánvagyonát a fürkésző szemek elől. Ennek ellenére azért akad néhány nyom, mekkora mértékről lehet szó. 1993-ban a Times újságírói átkutatták az FTSE 100 vállalat részvénykönyveit, és arról számoltak be, hogy ezekből körülbelül 43 millió fontnyit a királyi család birtokol. Ma ezek a befektések 118 millió fontot érnek.
Ha az uralkodó és örököse ugyanolyan arányban takarított volna meg, mint egy átlagos brit háztartás, és a pénzt FTSE 100 cégekbe fektette volna, a király és édesanyja 58 millió fontot halmozott volna fel. Ha pedig levonjuk a 17 millió fontot a Károly által 1996-ban Dianának fizetett válási kifizetésből, így a család teljes részesedését 142 millió fontra becsülik.
A szakértők szerint valószínűleg azonban ez is alulbecslés, mivel az átlagos brit megtakarítást veszi alapul, ami az elmúlt évtizedekben körülbelül 9 százalék volt. A gazdag emberek, mint a királyi család is, jóval több készpénzzel rendelkeznek, tehát sokkal többet fektetnek be. Az egyik elemző szerint, - aki a szupergazdagok pénzügyi tanácsadására specializálódott -, a Windsor-család pénzügyeitől azt várná, hogy bevételük 50 százalékát befektesse.
A misztikus Lancaster Hercegség
Hogy a királynak megbízható kiegészítő bevétele van, arra a portfóliójában található készpénz is magyarázat. A Lancaster hercegség, egy jól jövedelmező vállalkozásként működő föld- és ingatlanbirtok, amely évente közel 20 millió font jövedelmet biztosít a trónon ülők számára. Bár a birtoknak a republikánusok szerint közvagyonnak kéne lennie.
A többszáz éves királyi charta alapján létrehozott birtok évszázadok óta heves vita tárgya, hogy nyereségét be kell-e fizetnie az állami kincstába vagy sem. A palota a hercegséget az „uralkodó bizalmába fogadott magánbirtoknak” nevezi, bár ez egy olyan felállás, ami semmihez nem hasonlítható. A rejtélyes modell némileg analóg az offshore trösztökkel, amelyek szinte semmilyen kapcsolatot nem feltételeznek egy eszköz és annak valódi tulajdonosa között. Ha valaki rákeres a Lancaster Hercegség leányvállalataira a cégjegyzékben, a vezető irányítást végző személyként „őfelsége, a király” van bejegyezve. A hercegség tehát az uralkodó magánvagyonaként működik, és II. Erzsébet halálát megelőző 5 évben 109 millió fontot fizetett be a néhai királynőnek. Így a számlákon 653 millió font vagyon szerepel, így Károly vagyona 1,8 milliárd fontra duzzadt fel.
Jöhet a jogfosztási eljárás? 
