Az Ukrajna és Oroszország között eszkalálódó válság évtizedek óta a legsúlyosabb kihívást jelenti az európai biztonsági rendszer számára. Tegnap több fejlemény is alátámasztotta azt az értékelést – amelyet Boris Johnson miniszterelnök is kiemelt a brit törvényhozás alsóházában -, miszerint elhúzódó biztonságpolitikai válságra kell felkészülnünk.
Kedden az orosz törvényhozás felsőháza jóváhagyta Putyin elnök azon kérését, hogy külföldön is bevesse a hadsereget. Órákkal ezelőtt döntés született arról is, hogy teljeskörűen evakuálják a kijevi orosz nagykövetséget. Szintén tegnap Lavrov külügyminiszter egy interjújában leszögezte, hogy csak olyan országok szuverenitását lehet elismerni, amelyek a területükön minden polgárukat képviselik – márpedig ez nem vonatkozik Ukrajnára 2014 óta.
Az orosz szakértő a Kreml stratégiájáról
A Kreml távlati stratégiai terveivel kapcsolatban sikerült beszélnünk egy neve elhallgatását kérő szakértővel, aki az orosz politikában dolgozott, de pár hete elhagyta az országot. Szerinte Putyin lépései mögött hideg számítás áll.
Alapvető célja az EU bedöntése és ezzel együtt a NATO jelenlegi struktúrájának a szétverése.
Szerinte mind a kettőre nagy esély van, ha Ukrajna keleti területeit Kijevig - vagy azzal együtt - birtokba veszik. Ez viszont nem teljesíthetetlen cél, és ráadásul nem is drága. A maradék területet majd a Nyugatnak kell eltartania, és elveszti a nyersanyagok és élelmiszer termelés potenciális lehetőséget.
Hozzátette, hogy ennek az egész játszmának Európa fogja ismét meginni a levét és az árát kifizetni. Mégpedig túlárazott észak-dakotai LNG, fegyverimport, valamint a politikai kockázatok tőzsdei és hitelminősitői beárazása formájában.
A katonai helyzettel kapcsolatban kiemelte: az ukránokat – és a Nyugatot is - falhoz állította Moszkva a hétfői lépésével. Az ukrán hadsereg 60 százaléka - ami természetesen jócskán kozmetikázott erőt jelent -, most a Donbassz peremén áll.
Arccal az orosz reguláris erők felé, hátában a Krímmel, ahol szintén nem akármilyen képességű erők vannak.
A szárnyon csak Észak felé mozoghatnak egy kicsit. A hadszínteret a Dnyeper vágja ketté. Ha az oroszok csak az átkelők 30 százalékát kiiktatják, megbénul az esetleges utánpótlás és elvágják a visszavonulás lehetőségét is. Az oroszok viszont a tenger irányából a Dnyeper mögé tudnak kerülni szinte akadálytalanul.
A szakértő leszögezte: a beszorított ukrán erők likvidálása nem lesz túl nagy falat az orosz erőknek.
Ehhez elégséges a nyugati és déli katonai körzetek erejének részleges alkalmazása is. Ukrajna többi részének védelmére maradna a hadsereg 40 százaléka, ami lényegesen gyengébben van felszerelve, mint a támadásra félállított erők.
Ez képtelen biztosítani a hatalmas terület és a Fekete tenger-partvidékének védelmét. Az úgynevezett területvédelmi erők csak papíron léteznek, a vizionált partizán-háborúnak semmi esélye a nagyszámú orosz lakosság miatt.
Sok ukrán Kárpátalján vészelné át a vihart
Egy másik interjúalanyunk Szigeti László volt, akinek élettársa ukrán állampolgár, és Kijev mellett élt, mielőtt Budapestre költözött – de a családja, baráti köre, ismerősei továbbra is kint élnek, és napi kapcsolatot tart velük. A hölgy elsősorban fiatal értelmiségi körökben mozog, és az érdekesség az, hogy az utóbbi napokban, különösen a hétfői események után ennek a körnek a 75 százaléka csomagolni kezdett.
A többség nem Lvivbe (Lembergbe) megy, mint számítanánk rá, hanem a Kárpátokba.
Minden ismerőse azon az állásponton van, hogy legkésőbb napokon belül kivesz egy lakást vagy házat a Kárpátokban, és ott vészeli át a vihart, avagy szükség esetén Magyarország fele indul.
Nagyon sokan számolnak azzal, hogy a Kárpátokban élő magyar kisebbség miatt a budapesti kormány hőbörögni kezdene, ha Kárpátalja aktív háborús területté válna, így az oroszok jó eséllyel nem nyomulnának be oda, illetve nem bombáznák porig a területet. Ráadásul, mire odaérnek, Ukrajna egyébként is így vagy úgy kapitulál.
Értelmiség lévén ez a kör kifejezetten retteg attól, hogy mi történik majd velük, ha esetleg orosz-barát kormány kerülne hatalomra Kijevben, így értelemszerűen azonnal határt fognak lépni amint a háború vesztésre áll. Szigeti elmondta: Lvivról az átlag ukrán azt gondolja, hogy drága, a lengyel határ menti falvak pedig nem igazán vannak felkészülve arra, hogy tízezrek, vagy még többen oda költözzenek ideiglenesen, így nem igazán élvez prioritást a terület.
A menekülthullám alapvetően is egyértelmű forgatókönyv, de mindezek fényében vélelmezhető, hogy sokan Magyarországot preferálnák, az pedig politikai következményekkel fog járni hazánkban – tette hozzá.
Február 1-től nyit a piac közölte az ország piacfelügyelete. 
