Kártérítésre kötelezhető-e Kína a globális járvány kezdeti eltussolása miatt?

Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Házban 2020. február 26-án. MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

A koronavírus-járvány okozta belpolitikai turbulenciák a jelek szerint nem csökkentik a feszültséget az eurázsiai tengely főbb hatalmai és Washington között. A hibrid hadviselés - beleértve a dezinformációs kampányokat és a kibertámadásokat – továbbra is dinamikusan folytatódik. Napjainkban már nem akármekkora tétekkel folyik a játszma, hiszen, ahogyan múlt ősszel Jon Huntsman, a Moszkvából éppen leköszönő amerikai nagykövet kifejtette az orosz Kommersant folyóiratnak, a kibertechnológiák már olyan szintet értek el, hogy az ellenfél katonai parancsnoki pontjait képesek „lebénítani”.

Kiszervezett dezinformációs kampány

A kiber dezinformációs kampány egy hete az USA-ban újra napirendre került. Szerte az országban ugyanis sürgős üzenetek érkeztek a polgárok mobiltelefonjaira, amely szerint Trump elnök hamarosan országos karantént rendel el a koronavírus járványra adott válaszként. De az üzenetet nem az amerikai hatóságok küldték, hanem Washington gyanúja szerint Moszkva vagy Peking áll a nyugtalanságot kiváltó kampány mögött.

A támadás mögött bizony ott állhat az orosz katonai hírszerzés által működtetett hekkercsoport, a Fancy Bear. Ennek a csoportnak a neve már fölmerült a 2016-os amerikai választások meghekkelésénél, de ott voltak a német parlament, a FIFA, avagy a hazai honvédelmi minisztérium meghekkelésénél is. Az elmúlt hetek fejleménye, hogy a Kreml kiszervezte a hekkelést Ghánába és Nigériába, és ottani trollfarmokról keltették a belpolitikai feszültséget az USA-ban.

Az amerikai-kínai front

Az információs hadviselés frontján Washington és Peking között is forráspont közelébe jutott a hangulat. Kína múlt szombaton megtiltotta a kínai állampolgároknak, hogy amerikai médiáknak dolgozzanak Pekingben. Peking múlt kedden jelentette be azt is, hogy kiutasítja a New York Timesnak, a Wall Street Journalnak és a Washington Postnak dolgozó amerikai újságírókat. Ezen kívül azt is követeli a fenti újságoktól, illetve a Voice of Americától és a Time magazintól Kína, hogy saját működésről részletes információkat szolgáltassanak a kínai kormány számára.

Az ügy előzménye, hogy Trump néhány héttel korábban 100 főben korlátozta azoknak a kínai állampolgároknak a számát, akik az öt, kínai állam által kontrollált médiaszervezetnek dolgozhatnak az USA területén. Egyben diplomáciai képviseletté nyilvánította az Egyesült Államokban dolgozó öt kínai médiumot. A döntés a Hszinhua (Új Kína) állami hírügynökségre, a China Radio Internationalre, a China Global Television Networkre (CGTN) és a China Daily, valamint a People's Daily című napilap két amerikai terjesztőjére vonatkozik.

Folyik a pofozkodás a két hatalom között a koronavírus ügyében is, különösen, mióta egy kínai magas rangú hivatalnok az amerikai hadsereget vádolta a vírus kifejlesztésével. Válaszul Trump azóta „kínai vírusnak” nevezi a koronavírust, Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának vezetője pedig Peking kezdeti titkolózását a járvánnyal kapcsolatban az emberiség történelmének egyik legsúlyosabb elleplezésének nevezte. A hétvégén Trump kedvenc hírcsatornája, a Fox News már kártérítési pereket követelt Kína ellen a globális járvány kezdeti elleplezése miatt.