Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a Bloomberg hírügynökség kérdéseire az új adókkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzati intézkedések még kialakulóban vannak, így még nem tud kellően alapos előrejelzést adni az új adók növekedésre illetve az inflációra gyakorolt hatásairól. Ugyanakkor már most látható, hogy a kormányzati intézkedések növelik az inflációt és csökkentik a GDP növekedési ütemét az előrejelzési horizonton. Az alelnök reméli, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a kockázati felár csökkenéséhez, amely a segít a gazdasági helyzeten.
Karvalits Ferenc az új tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési tranzakciók költségeinek emelkedése, a pénzügyi tranzakciós adó hozzájárul az ország tőkevonzó képességének csökkenéséhez, amely a pénzügyi közvetítés hatékonyságának mérséklődését vonja maga után.
Véleménye szerint az adóterhelés mindezek mellett növeli az ügyfelek készpénztartási hajlandóságát, amely az informális gazdaság térnyerésével járhat együtt, és csökkenti a tranzakciós adóból származó bevételeket is. A szakértő kiemelte, hogy az 0,1 százalékos adó mértéke nem minősül kiugróan magasnak nemzetközi összehasonlításban, ugyanakkor mivel az adó nem tartalmaz felső határt, azok a vállalatok, melyek a pénzügyi piacokon aktív szerepet vállalnak a költségeik nagy mértékű megemelkedésével kell, hogy számoljanak.
Az IMF-tárgyalások alapkamatra gyakorolt hatásával kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy a monetáris politikai döntéshozatalnak egyik fontos tényezője a kockázati felár, ugyanakkor az inflációs kilátás, valamint a reálgazdasági helyzet is fontos a jegybanki döntéshozatalban. Jelenleg Magyarország kockázati felárát több tényező befolyásolja, az IMF-tárgyalások, az eurózóna adósságválsága. Így az IMF-megállapodás nem az egyedüli tényező, melyre a monetáris politikai döntéshozatal figyel.
Véleménye szerint a megállapodásig vezető út igen göröngyös lesz. A szakértő hozzátette, hogy a kamatpálya nem függ direkt módon az IMF-tárgyalásoktól, ugyanakkor, ha a kockázati felár a jelenlegi szinthez képest csökkenni fog, az inflációs kilátás pedig a középtávú cél közelében marad, akkor lehetségesnek tartja a kamatcsökkentést.
A jegybank alelnöke kiemelte, hogy a Monetáris Tanács tagjainak egy szokatlanul volatilis környezetben kell döntéseket hozniuk, hozzátette, hogy az európai adósságválság helyzete, az olaj árak és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat is napról napra változik. Mindez azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács tagjainak eltérő véleménye alakul ki az aktuális helyzettel kapcsolatban.
Az IMF-tárgyalások időpontjával kapcsolatban Karavalits Ferenc elmondta, hogy az IMF és az EU álláspontja szerint is biztosítani kell a jegybank függetlenségét, így a tárgyalások akkor kezdődhetnek majd el, ha a kormány a szükséges módosításokat végrehajtotta.
Karvalits Ferenc elmondta, hogy az unortodox kormányzati intézkedéseket a piac nem fogadta jól, csökkent a bizalom a hazai gazdaságpolitika iránt, melyet az emelkedő kockázati felár is jól tükröz. Így Magyarországnak extra bizalmi prémiumot kellett fizetnie az adóssága után, amelyet véleménye szerint jobb lett volna elkerülni.
Inkább a brazilokat választották. 
