Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a Bloomberg hírügynökség kérdéseire az új adókkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormányzati intézkedések még kialakulóban vannak, így még nem tud kellően alapos előrejelzést adni az új adók növekedésre illetve az inflációra gyakorolt hatásairól. Ugyanakkor már most látható, hogy a kormányzati intézkedések növelik az inflációt és csökkentik a GDP növekedési ütemét az előrejelzési horizonton. Az alelnök reméli, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a kockázati felár csökkenéséhez, amely a segít a gazdasági helyzeten.
Karvalits Ferenc az új tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési tranzakciók költségeinek emelkedése, a pénzügyi tranzakciós adó hozzájárul az ország tőkevonzó képességének csökkenéséhez, amely a pénzügyi közvetítés hatékonyságának mérséklődését vonja maga után.
Véleménye szerint az adóterhelés mindezek mellett növeli az ügyfelek készpénztartási hajlandóságát, amely az informális gazdaság térnyerésével járhat együtt, és csökkenti a tranzakciós adóból származó bevételeket is. A szakértő kiemelte, hogy az 0,1 százalékos adó mértéke nem minősül kiugróan magasnak nemzetközi összehasonlításban, ugyanakkor mivel az adó nem tartalmaz felső határt, azok a vállalatok, melyek a pénzügyi piacokon aktív szerepet vállalnak a költségeik nagy mértékű megemelkedésével kell, hogy számoljanak.
Az IMF-tárgyalások alapkamatra gyakorolt hatásával kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy a monetáris politikai döntéshozatalnak egyik fontos tényezője a kockázati felár, ugyanakkor az inflációs kilátás, valamint a reálgazdasági helyzet is fontos a jegybanki döntéshozatalban. Jelenleg Magyarország kockázati felárát több tényező befolyásolja, az IMF-tárgyalások, az eurózóna adósságválsága. Így az IMF-megállapodás nem az egyedüli tényező, melyre a monetáris politikai döntéshozatal figyel.
Véleménye szerint a megállapodásig vezető út igen göröngyös lesz. A szakértő hozzátette, hogy a kamatpálya nem függ direkt módon az IMF-tárgyalásoktól, ugyanakkor, ha a kockázati felár a jelenlegi szinthez képest csökkenni fog, az inflációs kilátás pedig a középtávú cél közelében marad, akkor lehetségesnek tartja a kamatcsökkentést.
A jegybank alelnöke kiemelte, hogy a Monetáris Tanács tagjainak egy szokatlanul volatilis környezetben kell döntéseket hozniuk, hozzátette, hogy az európai adósságválság helyzete, az olaj árak és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat is napról napra változik. Mindez azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács tagjainak eltérő véleménye alakul ki az aktuális helyzettel kapcsolatban.
Az IMF-tárgyalások időpontjával kapcsolatban Karavalits Ferenc elmondta, hogy az IMF és az EU álláspontja szerint is biztosítani kell a jegybank függetlenségét, így a tárgyalások akkor kezdődhetnek majd el, ha a kormány a szükséges módosításokat végrehajtotta.
Karvalits Ferenc elmondta, hogy az unortodox kormányzati intézkedéseket a piac nem fogadta jól, csökkent a bizalom a hazai gazdaságpolitika iránt, melyet az emelkedő kockázati felár is jól tükröz. Így Magyarországnak extra bizalmi prémiumot kellett fizetnie az adóssága után, amelyet véleménye szerint jobb lett volna elkerülni.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
