4p
Erdogan most éppen Athénban játszotta el a török szultánt kővé dermedt vendéglátói előtt. Az elnök a látogatása alatt azt is kifejtette, hogy nemcsak a görög határokat, hanem a teljes régió határait meg akarja vitatni. Mára Ankara és a Nyugat viszonya mély válságba jutott és ezzel egy októberi felmérés szerint a török lakosság 68 százaléka is egyetért.
A kétnapos hivatalos látogatáson Görögoszágban tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök (MTI/AP pool/Török elnöki sajtóhivatal/Kayhan Özer)

Múlt csütörtökön 65 év után először látogatott török elnök a görög fővárosba és Athén abban reménykedett, hogy a régi riválissal sikerül dűlőre jutni pár vitatott kérdésben és megerősíteni a kétoldalú viszonyt. De az egyre inkább szultáni allűröket felvevő Erdogan nagy ívben tett a diplomácia játékszabályaira és megdöbbent vendéglátóit szembesítette Ankara határmódosítási törekvéseivel. Ne felejtsük, ez a súlyos incidens két NATO-tagállam között zajlott le, amely egyben mutatja a védelmi szövetség jelenlegi állapotát is.

Revansista Erdogan

Ahogyan a transzatlanti viszonyban és intézményeiben folyamatosan érezhetjük a második világáború utáni konstrukció lemorzsolódását, úgy a Közel-Keleten és a Kelet-Mediterráneumban az első világháború után összetákolt békerendszer a szemünk előtt roppan meg. Az 1916-os Sykes–Picot-egyezmény egy titkos szerződés volt Párizs és London között, melyben felosztották egymást között az összeomlás szélén álló Oszmán Birodalom egy részét. Ez alapján az angolok kapták volna a mai Jordánia és Dél-Irak, valamint Haifa területét, a franciáké lett volna Anatólia délkeleti része, Észak-Irak, Szíria és Libanon. Anglia és Franciaország később a Népszövetség segítségével bizonyos módosításokkal ugyan, de érvényt szerzett az egyezményben foglaltaknak, így az a 21. század elején is fennálló határok alapja lett.

Ankara mára nyíltan megkérdőjelezi a lausanne-i békeszerződést, amelyet 1923-ban írt Törökország és az első világháborúban győztes antanthatalmak a svájci Lausanne-ban. A szerződés nem csak az új határokat fektette le, hanem egy millió ortodox keresztényt Törökország elhagyására kényszerített, míg a másik oldalon 400 000 muszlimnak kellett Görögországból Törökországba áttelepülnie. Erdogan most a látogatása alatt egy interjúban azt is kifejtette, hogy nemcsak a görög határokat, hanem a teljes régió határait meg akarja vitatni. Valóban, az 1923-as békeszerződés az iraki és a szír határ kérdését is rendezte.

Devlet Bahceli, a török nacionalista MHP párt vezetője – és egyben Erdogan elnök szövetségese –, már idén tavasszal kijelentette, hogy az Égei-tenger keleti része „görög megszállás alatt van”. Hozzátette, hogy a török hadsereg „a görögöket a tengerbe fogja kergetni”. Erdogan maga is az elmúlt egy évben sorozatosan megkérdőjelezte az 1923-as határokat. „Ha az a békeszerződés nem lenne, akkor ma Törökország nem 780 ezer négyzetkilométer nagyságú lenne, hanem 4 millió”, hangsúlyozza a török elnök.

Káncz Csaba

Mély válságban a török–nyugati viszony

Athén komoly aggodalmakkal figyeli, hogy Ankara az amerikai Lockheed Martin konszernnél 30 darab F-35-ös vadászgépet rendelt, amelyet 2018-tól szállít le az amerikai cég. Ráadásul a törökök 2023-ig az F-35-ös flottájukat 100 darabosra akarják bővíteni. Ezzel a lépéssel Ankara egyértelmű légifölényt érne el az Égei tenger felett. A görögök és törökök évtizedek óta civakodnak abban a térségben felségterületen, gazdasági zónán és katonai ellenőrző jogosítványokon.

Összességében mára Ankara és a Nyugat viszonya mély válságba jutott és ezzel egy októberi felmérés szerint a török lakosság 68 százaléka is egyetért. Ankara és Washington viszonyát tovább mérgezi egy bírósági tanúvallomás, amelyet egy török bankár tett december elsején New York-ban és amely szerint Erdogan személyesen hagyta jóvá két bank részvételét az Iránnal szembeni ENSZ szankciók megsértésében, az "aranyat olajért" ügylet keretén belül. A török líra ezekben a hetekben történelmi mélypontokon tántorog: a piac fél a Törökországgal, illetve a török bankokkal szemben esetleg bevezetendő pénzügyi szankcióktól, amely elvághatja az egyébként is dollárhiányos bankrendszert a külföldi finanszírozástól.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG