Meglepetésszerű, de korántsem csak protokoll jellegű látogatást tett az Európai Bizottság elnöke múlt szombaton az ukrán fővárosban. Ursula von der Leyen, aki az ukrajnai orosz invázió kezdete, február 24-e óta már másodszor ment el személyesen a háború sújtotta országba, ugyanis egy, Ukrajna számára kiemelt jelentőségű kérdésről, az uniós tagjelölti státuszról tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Történelmi döntés előtt
Von der Leyen a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: a Bizottság e hét végéig közli majd állásfoglalását az ügyben.
A végső döntést a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács mondja majd ki a június 23-24-i EU-csúcson, miután tanulmányozta a Bizottság értékelését.
Von der Leyen mindenesetre már Kijevben arról beszélt, hogy a Tanács „történelmi döntést” hozhat.
Remélem, hogy ha 20 év múlva visszatekintünk, elmondhatjuk majd, hogy jót cselekedtünk
-jelentette ki. Áprilisi látogatása során pedig úgy fogalmazott:
Ukrajna az európai családhoz tartozik. (…) Fel fogjuk gyorsítani ezt a folyamatot (az uniós tagságért), amennyire csak tudjuk, miközben gondoskodunk arról, hogy minden feltétel teljesüljön.
Zelenszkij és más ukrán vezetők azzal érvelnek, hogy a tagjelölti státusz óriási erkölcsi lökést adna a mostani háborús időkben, az ukránok pedig az életüket kockáztatják azért, hogy az EU-ban, egy szabad és demokratikus világban éljenek.
Az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatai és az EU Ukrajna melletti erőteljes kiállása (nagyon jelentős anyagi, katonai és morális támogatás) láttán aligha kérdéses, hogy a brüsszeli testület a tagjelölti státusz megadását javasolja majd pénteken nyilvánosságra hozandó állásfoglalásában.
Erős üzenet
Ezt állították a Politico forrásai is az uniós biztosok hétfői ülése után. A brüsszeli lap szerint a biztosok tisztában vannak azzal, mennyi áldozatot hoztak az ukránok, valamint azzal is, hogy „erős üzenetet” kell küldeni Vlagyimir Putyinnak – ez pedig az, hogy minden esélyét elvesztette Ukrajna visszaszerzésére.
A Bizottság nem felejti el, hogy Európa az egyetlen olyan ország Európában, ahol emberek haltak meg, ahol emberekre lőttek amiatt, mert utcára vonultak EU-zászlókkal. Most nem mondhatjuk nekik, hogy bocs, fiúk, rossz zászlókat lengetettek
-jelentette ki egy magasrangú tisztviselő.
Brüsszel pozitív hozzáállása persze még korántsem jelenti azt, hogy Ukrajna ölbe tett kézzel várhatja a tagjelölti státust.
Von der Leyen Kijevben maga is emlékeztette Zelenszkijt, hogy – bár az adminisztratív és néhány más területén már történt előrelépés – még mindig bőven van tennivaló.
Sokat tettek a jogállamiság erősítése érdekében, de még mindig vannak megvalósításra váró reformok, például a korrupció elleni harc céljából
-jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Sokatmondó tény, hogy a Transparency International 2021-es korrupciós rangsorában Ukrajna Szvázifölddel holtversenyben a 122. helyen végzett – az első (Dánia, Finnország, Új-Zéland) a legkevésbé, a 180. (Dél-Szudán) a legkorruptabb ország. Magyarország „csak” a 73., pedig itthon is bőven lenne mit tenni ezen a téren.
Kétkedő tagállamok
Ráadásul az sem borítékolható, hogy az Európai Tanácsban meglesz majd a tagjelölti státuszhoz szükséges egyhangú többség. Több ország – az Euractiv uniós portál szerint Portugália, Svédország, Dánia és Hollandia – ódzkodik rábólintani a dealre, az EU egyik motorja, Németország pedig még nem ismertette álláspontját.
Mario Draghi olasz miniszterelnök május végén szintén arról beszélt, hogy „nagy országok” ellenzik a tagjelölti státus megadását.
A kétkedők szintén a korrupciót kifogásolják, és úgy vélik, hogy előbb a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát kellene előrevinni. (Szerbia, Albánia, Montenegro és Észak-Macedónia megkapta a tagjelölt státuszt, de messze vannak még a tagságtól, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális jelölt. Mellettük Moldova és Grúzia is szeretne tagjelölt lenni.)
Ami a hivatalos magyar álláspontot illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban közölte: a magyar kormány támogatja, hogy Ukrajna minél előbb kapjon tagjelölti státuszt az EU-tól.
A tagjelöltté válás – az erkölcsi támogatás mellett – azért is fontos lenne Ukrajnának, mert ezzel megkezdődhetne a jogszabályok és normák összehangolása, Brüsszel pedig a korábbinál jelentősebb pénzügyi és technikai segítséget adhatna a tagságra való felkészülés támogatásához – erre szolgál az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz nevű uniós forrás.
Az EU-tagság nehéz ügy, de...
Az ugyanakkor évtizedekbe is telhet, amíg a jelöltség tagsággá érik, már ha egyáltalán azzá érik valaha – Törökország például 1999-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, 2005-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek azóta sem zárultak le.
A tagjelölti státuszt politika döntés alapján várhatóan elég gyorsan megkapják, de a tagjelölti státusztól a tagságig évtizedek eltelhetnek, lásd török példa
-mondta korábban lapunk kérdésére Rácz András Oroszország-szakértő rendezvényünkön, a Klasszis Klubban. Szerinte ugyanis „egy ennyire szétrombolódott gazdaságú ország”, mint amilyen Ukrajna lehet a háború végére, aligha tudja teljesíteni a tagsági feltételeket.
Hozzátette ugyanakkor, hogy kiépülhet egy „nagyon szoros szomszédsági viszony”, és egy eddiginél mélyebb gazdasági együttműködés Kijev és Brüsszel között – jelenleg a 2016-ban kötött DCFTA (mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi egyezség) együttműködés van érvényben közöttük.
Rácz András szerint hosszútávon Ukrajna maximális mértékben integrált szomszédja lesz (például Norvégiához hasonlóan) az EU-nak az utazást, az emberek közötti kapcsolatokat és a gazdaságot tekintve. Mint fogalmazott:
Tagság nem lesz, de minden mást meg fognak kapni.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
