Az alsóház tagjai ellenszavazat nélkül fogadták el a dokumentumot, ugyanakkor a vitában a republikánus képviselők bírálták Joe Biden elnököt, hogy nem cselekedett idejekorán a kínai eszköz megsemmisítésének érdekében.
A múlt heti incidens részleteiről a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a hírszerzés illetékesei csütörtökön zárt ajtók mögött tájékoztatták a kongresszus tagjait. A meghallgatásról kiszivárgott információk szerint a kormányzati tisztségviselők azt állították, hogy a léggömb megsemmisítésével azért vártak több mint egy hetet, mert nem akarták a katonai feszültség fokozódását, akár katonai konfliktust kockáztatni Kínával. A Pentagon illetékese ezt azzal támasztotta alá, hogy szombaton a kínai védelmi miniszter visszautasította, hogy telefonon tárgyaljon amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal az esetről.
Magas rangú külügyminisztériumi tisztviselők arról számoltak be, hogy jelenlegi tudásuk szerint a kínai eszköz képes volt elektronikai megfigyelésre. Az is elhangzott, hogy a léggömbről amerikai U-2-es kémrepülőgépek gyűjtöttek információkat, és megállapították, hogy miután az amerikaiak felfedezték jelenlétét a légtérben, már nem továbbított adatokat.
A kínai hírszerzés légi eszközét a keleti partvidék közelében, a tenger felett semmisítették meg szombaton, 8 nappal azután, hogy Alaszka felett megjelent az Egyesült Államok légterében. A haditengerészet egységei azóta gyűjtik az eszköz maradványait. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) csütörtökön azt közölte, hogy a léggömb első darabjai megérkeztek a Virginia állambeli Quanticóban működő laboratóriumába, ahol a részletes vizsgálatot folytatják.
A kínai külügyminisztérium szóvivője a héten megismételte azt a pekingi állítást, hogy nem kémléggömbről, hanem civil meteorológiai léghajóról volt szó, amely letért pályájáról. Mao Ning felelőtlennek nevezte az amerikai válaszlépést a megsemmisítéssel, amelyet az Egyesült Államok információs hadviselése részének mondott Kína ellen.
Gyenge napot zár a forint. 
