Az orosz támadás kezdetének második évfordulója alkalmából készült sorozatunkban először az Ukrajnát ért infrastrukturális veszteségeket vettük sorra. Ezután megnéztük, hogy miként éli meg az orosz gazdaság a rá nehezedő nyomást. Most pedig azt adjuk közre, hogy mit lát az egészből az ukrán lakosság, hogyan vélekedik saját gazdasági kilátásairól.
„Most még jól vagyunk, de a kilátások rosszabbak" – mondták egy reprezentatív ukrajnai felmérésben az ukránok. Az ukrán Razumkov Center kérdezte az embereket az orosz támadás kezdetnek második évfordulója előtt pár héttel. Az intézet havonta végez felmérést, az alábbiak a január végén elvégzett vizsgálat adatait tartalmazzák. A reprezentatív felmérés során 2000, 18 évnél idősebb ukrajnai lakost kérdeztek meg. De csak azokon a területeken, amit az ukránok tartanak ellenőrzésük alatt.
Tavaly decemberben a válaszadók 66,5 százaléka még nagyon rossznak, 37 százalékuk pedig elég rossznak ítélte saját maga és családjának gazdasági helyzetét (egyszerre több választ is megjelölhettek, ezért jöhetett ki a 100 százaléknál magasabb szám - a szerk.), ám most az előbbi csoportba csak 57 százalékuk, az utóbbiba 32 százalékuk tartozik. Ezek az értékek a tavaly február-márciusival közel azonosak. A teljes gazdaság kilátásait viszont a magukénál jóval rosszabbnak ítélték, ami beleillik a nemzetközi gyakorlatba.
Arra a kérdésre, hogy miként változott meg a család jövedelmi helyzete 2022 februárja óta, a válaszadók 24,7 százaléka felelte azt, hogy jelentősen, 32, 8 százalékuk pedig azt mondta, hogy kissé romlott, 31,9 százalék szerint viszont nem változott. Érdekes, hogy 4,2 százalékuk kis javulásról, 0,7 százalékuk pedig számottevő jövedelem növekedésről beszélt.
Az intézet rákérdezett arra is, hogy a fő jövedelemforrásuk változott-e 2023 augusztusa óta. Kiderült, hogy 41-ről 48 százalékra nőtt azok aránya, akik továbbra is csak a főállásból szerzik jövedelmüket, 9-ről 5 százalékra csökkent ugyanakkor az ideiglenes vagy alkalmai munkákból élők aránya, míg a csakis külső (zömmel állami) támogatásból élőké 5-ről 2 százalékra esett. Itt érdemes kitérni a kormány idén februári döntéseire, amik az egyes támogatandó csoportokról szólnak.
Márciustól nem csupán egy családtag, például az apa vagy az anya, hanem az egész család jövedelmét figyelmbe veszik azoknál a támogatásoknál, amiket az országon belül kényszerűen elköltöztetetteknek fizetnek. Alaposabban megnézik, hogy mekkora az összjövedelem, egyébként családtagonként havonta legfeljebb 9444 hrivnyáról van szó, tehát akkor kaphatnak állami segítséget, ha ennél kevesebb az összeg. A támogatást kiterjesztik a nyugdíjasokra, a fogyatékkal élőkre és az árvákra is.
Azok a családok is jogosultak a támogatásra, amelyekben az iskolás gyermek nem tud online bekapcsolódni az oktatásba és ezért a szülők nem tudnak dolgozni. A kormány azoknak is ad pénzügyi segítséget akik az elmúlt hat hónapban regisztrált álláskeresők lettek vagy saját vállalkozásba kezdtek.
Januárban kicsit (6,8 százalékról 6,6 százalékra) mérséklődött azok csoportja, akik szerint három hónapon belül jobbra fordulnak a dolgok a gazdaságban. Tavaly januárban ez az arány még 13,4 százalék volt. A rosszabbra számítók aránya a decemberi 32,9 százalékról 33,4 százalékra emelkedett, ez a mutató 2023 elején csupán 22,7 százalékon állt. 2020 decemberében még 41 százalék mondta azt, hogy rosszra fordulnak a dolgok a gazdaságban és 32 százalék számított arra, hogy a család is rosszabbul fog élni a következő negyedévben.
A jobbra számítók aránya 2023 elején még 49 százalék volt, tavaly decemberre 34 százalékra, mostanra pedig 31 százalékra csökkent. A válaszadók 17,9 százaléka úgy véli, hogy nem nagyon fog változni a család jövedelmi helyzete, ez a mutató decemberben még 19,2 százalékon állt, míg a bizonytalanoké a decemberi 29,2 százalékról 33,3 százalékra szökött fel.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
