Kétségbeesett tülekedés a gázért – Katar és az EU nagy tervei

A súlyosbodó európai geopolitikai és energiaválság közepette az EU azon fáradozik, hogy növelje a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az orosz gáztól való túlzott függőségének csökkentésére irányuló célkitűzésének egyik elemeként. 2021-ben az EU 155 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországból (140 milliárd köbmétert csővezetéken és 15 milliárd köbméter LNG-t). A REPowerEU kezdeményezés keretében az Európai Bizottság célja, hogy növelje az LNG-importot, hogy 2022 végéig 50 milliárd köbméter orosz gázt tudjon helyettesíteni.

Az energia-diverzifikációra irányuló törekvésben Katar állam a világ legnagyobb LNG exportőreként az EU stratégiájának kulcsfontosságú pillérévé vált. 2021-ben Katar biztosította Európa teljes LNG-importjának 24 százalékát, az USA mögött (26 százalék) és Oroszország előtt (20 százalék). 2021-ben az EU teljes LNG-importja elérte a 77 milliárd köbmétert - ez a szám 108 milliárd köbméterre nő, ha hozzáadjuk az Egyesült Királyságot és Törökországot. A közelmúltban az EU az USA-val együtt széles körben bevonta Katart az LNG-piacon betöltött vezető szerepére és a Nyugattal fenntartott szoros kapcsolataira tekintettel.

Kemény dió Katar

A katari LNG-ipar erősen központosított, ellentétben más LNG-exportáló országokéval (az Egyesült Államokkal és Ausztráliával), ami azt jelenti, hogy Doha nagyobb ellenőrzést élvez az ágazat és exportpolitikája felett.

A mostani válság során Katar hajlandóságot mutat arra, hogy hozzájáruljon az európai energiabiztonsági és diverzifikációs tervek javításához. Ugyanakkor továbbra is távoli annak lehetősége, hogy Európa rövid távon további katari LNG-mennyiségeket kapjon. Ennek az az oka, hogy Katar jelenleg a tartalék LNG exportkapacitás hiányától szenved. A katari energiát főként ázsiai vásárlóknak értékesítik (az LNG-exportjának több mint 70 százalékát) hosszú távú szerződések (LTC-k) révén, ami korlátozott manőverezési lehetőséget hagy a kvóták növelésére. 

Katarnak nem áll szándékában aláásni megbízható szállítói hírnevét azzal, hogy megsérti vagy újratárgyalja LTC-it, ami Katar számára szent. Ezen túlmenően a katari szerződésekről ismert, hogy meglehetősen merevek, és korlátozzák a harmadik országokba történő átirányítást vagy a katari LNG-rakományok viszonteladását. Ezért rövid távon az EU azon képessége, hogy további LNG-mennyiségeket importáljon Katarból, a vásárlók (főleg ázsiai) azon döntésétől függ, hogy importjuk egy részét eltérítik, valamint a Dohával kötött megállapodástól, amely jóváhagyja ezeket az eltérítéseket.

Lehetőségek középtávon

Mindazonáltal hosszú távon Katar növelheti exportját az EU-ba, hozzájárulva Európa túlzott függőségének csökkentéséhez az orosz gáztól, ugyanakkor megerősítheti Doha stratégiai szerepét az európai gázpiacokon. Ez leginkább annak a terjeszkedési stratégiának köszönhető, amelyet Doha regionális elszigetelődésének évei során követett, és célja a katari önellátás és rugalmasság növelése volt.

2017-ben Katar feloldotta a világ legnagyobb gázmezőjének (North Field) bővítésére vonatkozó, 2005-ös moratóriumát, amely a 2017-es évi 77 millió tonnáról (Mtpa) 2026-ra 110 millió tonnára növeli LNG-export kapacitását.  2019-ben Doha bejelentett egy második szakaszt, amely végül 2027-re 126 Mtpa-ra növeli a kibocsátást. A terjeszkedési stratégia célja volt, hogy kihasználja Katar számos versenyelőnyét, hogy reagáljon a többi LNG-exportáló ország által az alacsony olaj- és gázárak ellenére növekvő versenyre.

Ezenkívül Katar tovább erősíti LNG-pozícióját a texasi Golden Pass LNG projekt révén, az ExxonMobillal együttműködve – ez a Qatar Petroleum első tengerentúli befektetése egy cseppfolyósítási projektbe. A több mint 10 milliárd USD értékű projekt kapacitása körülbelül 16 Mtpa LNG, és az export várhatóan 2024-ben kezdődik, bár nem világos, hogy Európába kerül-e majd.

Doha tehát várhatóan 2024/25-ig elkezdheti kielégíteni Európa (egyes) gázdiverzifikációs igényeit, ha az EU-államok kereskedelmi megállapodások révén biztosítani tudják ezen további mennyiségek egy részét. 2024/25-ig azonban Európának létre kell hoznia a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy több beszállítótól – beleértve Katart is – további LNG-importot fogadhasson és eloszthasson.

A politikai pozíció

A jelenlegi körülmények növelik Katar relevanciáját a globális LNG-piacokon, és elősegítik Doha újonnan kialakult politikai és stratégiai státuszának megszilárdítását Nyugaton. Katar kiterjedt versenyelőnyökkel rendelkezik az LNG-iparban, mivel LNG-projektjei általában vonzóak gazdasági szempontból, ami a többi versenytárshoz képest alacsonyabb effektív átlagos LNG-termelési költséget eredményez. Ennek oka a kondenzátum és a földgázhoz kapcsolódó folyadékok földgáztermelése is.

Sőt, Katar kedvezőbb lehetőségnek tűnik Európa többi potenciális gázszállítójához (Egyiptom, Algéria és Líbia) képest. Valójában Doha jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkezik a további befektetésekhez, stabil kormány jellemzi, kis lakosságú (ezért korlátozott a növekvő energiafogyasztási igény), míg a többi állam mindegyike jelentős kihívásokkal néz szembe (legalább) e területek egyikén. Ráadásul Katar közelebb van az EU-hoz, mint az Egyesült Államok és Ausztrália, ami rövidebb és olcsóbb exportútvonalakat jelent a katari LNG-szállítások számára. Mindazonáltal Európa energiabiztonságának garantálása nem múlhat egyetlen beszállítón, ahogyan Katar maga is figyelmeztette az EU-t.

Az éghajlat-politikai cél

Eközben az EU-nak össze kell hangolnia diverzifikációs stratégiáját éghajlat-politikai céljaival. Ebben az értelemben és más versenytársakkal összehasonlítva Katar profitálhat a világ egyik legalacsonyabb szén-dioxid-intenzitású LNG-ellátási láncából.  Ez tovább fog javulni, mivel Katar kötelezettséget vállalt arra, hogy 2035-ig 35 százalékkal csökkenti LNG-kibocsátásának intenzitását a szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológia további alkalmazásának köszönhetően, hogy termékeit felkészítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre. 

Az EU-ba irányuló LNG-import növelése Katar számára is stratégiai lépés, mivel ez növelheti teljes exportjának európai részesedését (jelenleg körülbelül 25 százalék), egyensúlyba hozva jelenlegi LNG-exportportfólióját. Dohának nagyobb versennyel kell szembenéznie más LNG-exportőrök (különösen az Egyesült Államok és Ausztrália) részéről, különösen központi piacán – Ázsiában.

Katar játszmája

Ezenkívül a folyamatban lévő terjeszkedési stratégia, valamint a 20 millió tonna/év értékű örökölt szerződések lejárata (főleg Észak-Ázsiában) azt jelenti, hogy az évtized végére Katar exportportfóliójának több mint 60 százaléka eddig szerződés nélküli.  Ez azt jelenti, hogy Katarnak új szerződések megkötésére van szüksége, ami potenciális engedményeket eredményezhet az EU számára.

A jelenlegi szűk gázpiac és a katari versenyelőnyök az LNG-ágazatban úgy tűnik, hogy az alacsony árak és a vevők által uralt energiapiac időszakát követően a beszállítókra helyezik át a piaci hatalmat. Például Katar már aláírt egy szerződést Németországgal (bár a mennyiségekre és egyéb feltételekre vonatkozó részleteket nem közölték), egy hónappal azután, hogy Japán bejelentette, hogy nem újítja meg lejáró szerződéseit Katarral. 

Ez azt jelenti, hogy Katar kész lehet új szerződések aláírására, ha a kereskedelmi tényezők kielégítik, és nem csak politikai okok motiválják őket. Ezzel összefüggésben Doha számos kedvező feltételt kért az EU-ba irányuló exportjára: az LNG EU-n kívüli viszonteladásának elkerülését, a katari piaci magatartással kapcsolatos uniós vizsgálat lezárását és az LTC-k előnyben részesítését az azonnali kereskedéssel szemben. Katar egy területen már elérte a várt eredményt: az Európai Bizottság leállította a vizsgálatot (amely először 2018-ban kezdődött) a QatarEnergy-vel 2022 márciusában aláírt hosszú távú energiaszerződésekkel kapcsolatban.

Végül, a jelenlegi magas gázárak (az európai rövid távú árak minden idők rekordját érték el) a kereslet csökkenését eredményezhetik Európában és a világ más részein, ami potenciálisan gyorsabb elmozdulást idézhet elő más energiamegoldások felé, beleértve az alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat is.  A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb gázpiaci jelentésében megerősítette, hogy a szűk kínálat, a magas árak és a fokozott piaci bizonytalanság a globális gázfogyasztás növekedésének lefelé történő felülvizsgálatához vezetett, ami ennek következtében 2022-ben várhatóan negatívba fordul.

Katari szemszögből a kockázat az, hogy a magas gázárak és az egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások által támasztott nagyobb verseny alááshatja a gáz szerepét az energetikai átállásban – ezzel bezárva a lehetőségeket, mielőtt további LNG-mennyiségei megjelennének. Ezért kulcsfontosságú Katar számára, hogy új szerződéseket kössön, mielőtt a további fogyasztás elhalványulna, és bebizonyítsa a földgáz szerepét az energetikai átállásban mind a fejlett, mind a fejlődő országokban.

Katar diplomáciai befolyása

Az energiaválság idején Katar a Perzsa-öbölben élő társaihoz képest előrelátóbb hozzáállást tanúsított a jelenlegi energiaválság tekintetében. Míg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megerősítették elkötelezettségüket az OPEC+-megállapodások fenntartása mellett, és így megtagadták az Egyesült Államok magasabb olajkitermelésre vonatkozó kérésének teljesítését, Katar legalább kifejezte politikai készségét az orosz gázról való leszoktatásra irányuló uniós erőfeszítések támogatására és hozzájárulására.

Ezzel Katar új diplomáciai központ lett az olyan kulcsfontosságú regionális kérdésekben, mint Afganisztán és Irán, amellett, hogy otthont ad a legnagyobb amerikai haditengerészeti támaszpontnak az Öbölben.  Katar közvetített az Egyesült Államok, Afganisztán és a tálibok között, míg Iránnal fenntartott kapcsolatai csatornát teremtettek a Teheránnal folytatott párbeszédhez az iráni nukleáris megállapodás, vagyis a JCPOA újraaktiválásáról Bécsben folyamatban lévő tárgyalások keretében.

2022 elején a katari emír a Fehér Házba látogatott, amikor az ukrajnai határokon orosz csapatok összevonása miatt felfokozott biztonsági aggodalmak uralkodtak Európában. Ebből az alkalomból Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Katart „nagy nem NATO-szövetségeseként” (MNNA), amely diplomáciai és jogi besorolás - ez fokozott kiképzést, védelmi együttműködést és közös katonai kutatást kínál. 

Mindez azt jelenti, hogy Katar minden bizonnyal új politikai tőkét szerzett Nyugaton, köszönhetően annak, hogy hajlandó hozzájárulni Európa energiadiverzifikációs stratégiájához. Ezt a hajlandóságot az indokolja, hogy új LTC-ket kell biztosítani, növelni kell részesedését az európai piacokon, és egyensúlyba kell hozni exportportfólióját, tekintettel a kulcsfontosságú piacán (Ázsia) növekvő versenyre.