Reynders az Európai Parlement plenáris ülésén, az Oroszország elleni szankciók hatékonyságáról szóló vitában elmondta: a költségvetési adatokból például kiderül, hogy Oroszország olajból és gázból származó bevételei jelentősen csökkentek, miközben a katonai kiadásai nagymértékben növekedtek, ebből következően mintegy 15,9 milliárd euróra becsült költségvetési hiány keletkezett, amihez hozzájárult az orosz központi bank eszközeinek befagyasztása mintegy 300 milliárd euró értékben. Mindez erős nyomást gyakorolt a rubelre, és arra kényszerítette az orosz hatóságokat, hogy drasztikus tőkeellenőrzési intézkedéseket hozzanak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország számos intézkedést hajt végre gazdaságának támogatására és a szankciók hatásainak ellensúlyozására, azonban ezek az orosz ellenintézkedések annak ellenére, hogy stabilizációt biztosíthatnak, olyan forrásokat is lekötnek, amelyek egyébként a háború finanszírozására állnának rendelkezésre.
Véleménye szerint Oroszország gazdasági újjáépítési folyamaton megy keresztül, ennek a folyamatnak az eredménye azonban egy kevésbé hatékony gazdaság, amely magasabb költségekkel néz szembe.
"Az Európai Unió és a szövetségesek erőteljes fellépése veszélyeztette az orosz gazdaság növekedési potenciálját. Az orosz központi bank szigorúbb politikát folytat, így a költségvetési mozgástere nem elég nagy ahhoz, hogy minden ágazatra elegendő támogatást fordítson. Oroszország hosszú távú növekedését aláássa a szankciórendszer" - szögezte le Reynders.
Az uniós biztos az Oroszország elleni szankciók teljes végrehajtására szólított fel: szorosan együtt kell működniük a tagállamoknak a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és harmadik országokkal a kiskapuk felszámolása érdekében.
"Oroszország struktúrákat épít ki, átalakítja a kereskedelmi mintákat, a logisztikát és az ellátási láncokat, hogy megpróbálja kicselezni a korlátozó intézkedéseket. Mindez az mutatja hogy a szankciók működnek, azonban csak ezekre az intézkedésekre alapozva nem lehet a háborút megnyerni" - figyelmeztetett.
Mint mondta, a pénzügyi haszonlesők károsítják a közös erőfeszítéseket, ezért az EU lehetővé tette, hogy azok is szankcionálva legyenek, akik a korlátozó intézkedések kijátszására törekszenek.
Hozzátette azt is, hogy az Európai Bizottság nemrégiben nemzetközi különmegbízottat nevezetett ki a szankciók végrehajtásának ellenőrzésére. A megbízott fő feladata megakadályozni, hogy Oroszország a harctérre szánt kulcsfontosságú technológiákat szerezzen be, amelyek harmadik országon keresztül jutnak el orosz földre - mutatott rá Reynders.
Győri Enikő, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, a szankciók viszont nem hozták el a megoldást. Véleménye szerint Európa súlyosabb árat fizet, mint Oroszország, mivel a szankciók Európa gazdaságának és versenyképességének kivégzése felé mutatnak.
"Új függések, elszálló energiaárak, infláció, zavar az ellátási láncokban. Hatásvizsgálat csak összuniós szinten készült, az egyes tagállamokra lebontva nem. Az Európai Bizottság tehát nem akar szembenézni a tényekkel, hogy kit mennyire sodort súlyos helyzetbe" - mutatott rá.
Mint mondta, az EU szerint tavaly az orosz gazdaság 2,1 százalékkal csökkent, arról azonban hallgat, hogy idén 2,2 százalékkal nőni fog, míg az európai jóformán stagnál, és a háborúnak sem lett vége. Hozzátette: Oroszország is sérül valamennyire, de tovább üzletel, csak nem az EU-val. Miközben a cél az volt, hogy az orosz bevételeket lenullázzák, az importált orosz LNG-mennyiség az elmúlt fél évben 40 százalékkal nőtt. Több tagállam pedig a korábbinál nagyobb arányban Oroszországból szerez olajat - mutatott rá Győri Enikő.
(MTI)
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
