|
| Fotó: Európai Bizottság |
Az IMF és az Európai Bizottság optimista
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett a várakozó újságírók előtt, hogy az eddiginél sokkal több haladást fognak elérni az eszmecserén.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa azt emelte ki érkezési nyilatkozatában: a görög kormány legutóbbi javaslata arról tanúskodik, hogy Athén "jelentős gesztusokra" kész. Megerősítette a nemzetközi hitelező intézmények előzőleg tett értékelését, miszerint az Alekszisz Ciprasz kormánya által - az újabb pénzügyi mentőprogramért cserébe vállalt - reformintézkedések terve "megfelelő tárgyalási alapnak" minősül.
Csak a németek hallgatnak
Jóval az Eurócsoport ülése előtt Brüsszelbe érkezett, és diplomáciai források szerint azonnal megbeszélést kezdett Michel Sapin francia pénzügyminiszterrel Wolfgang Schäuble, a német pénzügyi tárca irányítója. Németország, az euróövezeti országok közül Görögország legnagyobb hitelezője egyelőre nem alakította ki álláspontját a legújabb görög intézkedéscsomagról, vagy legalábbis ezt az álláspontot nem osztotta meg a nyilvánossággal.
A hitelezők sem fúrták meg a tárgyalást - itt a menetrend
A hitelezők - az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság - kedvező véleménynyilvánítása elengedhetetlen volt az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló Eurócsoport ülése előtt ők adtak zöld jelzést a pénzügyminiszterek tanácskozásához.
- Ha az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délután áldásukat adják a reformjavaslatokra és a görögök által kért újabb mentőprogramra, várható, hogy megbízzák a hitelező intézményeket a részletek Görögországgal történő megtárgyalásával.
- Az előzetes forgatókönyv szerint mindezt a 19 országot összefogó eurózóna, valamint az egész, 28 tagállamból álló Európai Unió állam-, illetve kormányfői is szentesítik vasárnap délután.
A görög parlamenten már átment
Szombatra virradóan a görög parlament megszavazta a kormány javaslatcsomagjának a támogatását. A csomag egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmaz. A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, ezúttal 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.
Részletek: Ciprasz beismerte: nem ezt ígérték - aztán rábólintottak a megszorításokra >>
Sok pénzt kérnek és sokat ígérnek a görögök
Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány. Részletek >>
Szakértők szerint a korábbi 55 százalék helyett most már 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit, vagyis Görögország kényszerű távozása az euróövezetből. Biztosra azonban nem mehetünk: az egyik legfontosabb ismeretlen tényezőt a hallgatásba burkolózó németek jelentik, de számos más ország képviselői is jelezték, nem eszik olyan forrón a kását. Azt sem árt hozzátenni, hogy a görögök ígérgetésben elég erősek - a nyugdíjkorhatár emelését például már egy korábbi kormány megígérte, a mostani nem hajtotta végre.
Nem véletlen, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Görögországnak most bizalmat kell ébresztenie a partnerekben, miszerint a dél-balkáni ország képes lesz megvalósítani a papíron ígért reformokat. Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta: Görögországnak biztosítékkal is kell szolgálnia arra nézve, hogy ténylegesen meg is fogja valósítani az ígért reformokat.
A drónt a román hadsereg radarjai nem észlelték. 
