A berlini pénzügyminisztérium a napokban készített először összesítést arról, hogy Németország miként vesz részt az euróövezeti válságállamoknak megmentésére indított akciókban. E szerint az első és a második görög mentőcsomagból, valamint az Írországnak és Portugáliának összeállított támogatási keretből a német részarány összesen 72,9 milliárd euró, ami nagyjából akkora összeg, mint a védelmi, az egészségügyi és a közlekedési minisztérium éves költségvetése együttvéve.
A hitelből és garanciavállalásból összeálló német támogatás legnagyobb, 60,2 milliárd eurós részét Görögország használhatja fel. A 2010 májusában összeállított első, 107 milliárd eurós görög mentőcsomagból Berlin mostanáig 15,17 milliárd euró kölcsönt nyújtott Athénnak, 3,423 és 4,528 százalék közötti kamatra. Ennek az ügyletnek a keretében Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén.
Az első mentőcsomagból még további 7,23 milliárd euró német hitel érkezik Athénba az ideiglenes euróövezeti válságkezelő rendszeren (EFSF) keresztül. A februárban megítélt második - 130 milliárd eurós - támogatási csomagban a német részesedés legfeljebb 37,8 milliárd euró lehet, de ha a Nemzetközi Valutaalap is csatlakozik a programhoz, akkor 2-3 milliárddal csökkenhet a német államháztartásra háruló teher a pénzügyminisztériumi számítások szerint.
A német kötelezettségvállalás egyelőre nyereséget hoz, hiszen a szolid kamatozású hiteleket rendben törlesztik. A jelentős mértékű garanciavállalás miatt pedig igen erős a német érdekeltség abban, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon, hiszen ha elhagyná az övezetet, akkor le kellene hívni a garanciákat. Akkor viszont, ha sikerül a görög stabilizációs program, előfordulhat, hogy egyáltalán nem kell majd kifizetéseket teljesíteni a garanciavállalási keretből - hívta fel a figyelmet a Handelsblatt című üzleti lap. A témáról írt korábbi cikkünket itt találja.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
