7p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A világ leggazdagabb egy százaléka több mint ezerszer annyi CO2-t bocsát ki, mint a legszegényebb egy százalék. A leggazdagabb 0,1 százalék pedig tízszer többet szennyez, mint a leggazdagabb 10 százalék többi tagja együttvéve.

Önmagában nem túl meglepő, hogy a vagyon, az energiafelhasználás, valamint az áruk és szolgáltatások fogyasztása párhuzamban áll az egyének károsanyag-kibocsátásával, ezen belül a szén-dioxid-kibocsátás mértékével. Az azonban már egészen megdöbbentő, hogy milyen brutálisak az egyenlőtlenségek az emberek között a szennyezés terén. Az IEA tanulmánya arra mutat rá, hogy a kibocsátásbeli eltérés leginkább a jövedelmi csoportok között mutatkozik meg.

Egy átlagos észak-amerikai CO2-kibocsátása tizenegyszer haladta meg egy átlagos afrikaiét 2021-ben. A regionális eltéréseknél azonban sokkal jelentősebbek a jövedelmi csoportok közötti eltérések. A legnagyobb egyéni kibocsátók felső egy százalékának egyenként 50 tonna CO2-t meghaladó szénlábnyoma volt 2021-ben, ami több mint ezerszer nagyobb, mint a kibocsátók alsó 1 százalékának a szénlábnyoma.

Eközben a globális átlagos szén-dioxid-lábnyom személyenként körülbelül 4,7 tonna – ez megfelel két oda-vissza repülőútnak Szingapúr és New York között, vagy egy átlagos utcai terepjáró 18 hónapig tartó használatának. Az óriási eltérések a jövedelem és a vagyon, valamint az életmód és a fogyasztási szokások közötti hihetetlen különbségeket tükrözik.

A világ népességének leggazdagabb 0,1 százaléka tízszer több CO2-t bocsát ki, mint a leggazdagabb 10 százalék többi tagja együttvéve, és az egy főre jutó CO2-lábnyomuk meghaladja az évi 200 tonnát. Ebbe a 0,1 százalékba tartoznak a milliárdosok és multimilliomosok, akiknek nagy kibocsátású szuperjachtjai, magánrepülőgépei és kúriái vannak. Fotó: Pixabay
A világ népességének leggazdagabb 0,1 százaléka tízszer több CO2-t bocsát ki, mint a leggazdagabb 10 százalék többi tagja együttvéve, és az egy főre jutó CO2-lábnyomuk meghaladja az évi 200 tonnát. Ebbe a 0,1 százalékba tartoznak a milliárdosok és multimilliomosok, akiknek nagy kibocsátású szuperjachtjai, magánrepülőgépei és kúriái vannak. Fotó: Pixabay

Világviszonylatban a kibocsátók felső 10 százaléka volt felelős a globális CO2-kibocsátás majdnem feléért 2021-ben, míg az alsó 10 százalék annak csupán 0,2 százalékát adta. A felső 10 százalék 2021-ben átlagosan 22 tonna CO2-t bocsátott ki fejenként, ami több mint kétszázszorosa az alsó 10 százalék átlagának. A kibocsátók felső 10 százalékába 782 millióan tartoznak, ami jóval több, mint a szupergazdagnak tekintett emberek köre. Összehasonlításképpen, a világ mintegy 0,6 százaléka – becslések szerint 46,8 millió ember – tekinthető dollármilliomosnak.

A kibocsátók felső 10 százalékából minden kontinensre jut. Mintegy 85 százalékuk a fejlett gazdaságokban él – beleértve Ausztráliát, Kanadát, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, az Európai Uniót, Japánt, Koreát és Új-Zélandot. A többiek Dél-Afrikában, Kínában, a Közel-Keleten, Oroszországban élnek, azaz olyan országokban, ahol viszonylag nagy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség, és kibocsátás-intenzív az energiaelőállítás tüzelőanyag-összetétele.

A globális kibocsátók alsó 10 százaléka Afrika és Ázsia fejlődő gazdaságaiban él, ahol viszonylag kis mennyiségű árut és szolgáltatást fogyasztanak, és sok esetben nem férnek hozzá az elektromos áramhoz és a tiszta főzéshez.

A jövedelmi csoportokat közelebbről megvizsgálva még drámaibb egyenlőtlenségeket fedezhetünk fel, főként a görbe tetején. A Stockholmi Környezetvédelmi Intézet becslése szerint a világ népességének leggazdagabb 0,1 százaléka tízszer több CO2-t bocsát ki, mint a leggazdagabb 10 százalék többi tagja együttvéve, és az egy főre jutó CO2-lábnyomuk meghaladja az évi 200 tonnát. Ebbe a 0,1 százalékba tartoznak a milliárdosok és multimilliomosok, akiknek nagy kibocsátású szuperjachtjai, magánrepülőgépei és kúriái vannak. Nem véletlen, hogy fel is keltették az éghajlatvédelmi aktivisták figyelmét.

A személyi közlekedés a legegyenlőtlenebb

Az egyéni kibocsátás nagyjából a háztartási fogyasztásra (a lakóhelyen belüli összes villamosenergia- és tüzelőanyag-felhasználás), a személyi közlekedésre (közúti, vasúti, légi és hajózási személyszállítás, és nem teherszállítás), valamint a fogyasztott árukban és szolgáltatásokban megtestesülő kibocsátásra bontható. A háztartások hő- és villamosenergia-fogyasztása a jövedelmi csoportok között egyenletesebb. Eközben a személyszállításhoz kapcsolódó energiafogyasztás különösen nagy eltéréseket mutat.

A közlekedésen belül a légi közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások különösen egyenlőtlenek. Fotó: Depositphotos
A közlekedésen belül a légi közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások különösen egyenlőtlenek. Fotó: Depositphotos

A közlekedésen belül a légi közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások különösen egyenlőtlenek. A világ népességének mintegy 90 százaléka évente csak egyszer vagy egyáltalán nem repül, míg körülbelül 6 százaléka repül évente több mint kétszer, és mindössze 1 százaléka repül évente több mint ötször. A repülőgépek üléseinek helyigénye miatt a prémium osztályon utazók háromszor annyi olajat fogyasztanak, mint a turistaosztályon utazók.

Így egyes régiókban a felső tized légi közlekedésből származó kibocsátása önmagában magasabb, mint az alsó tized teljes ökológiai lábnyoma.

Nem is az országok között, hanem azokon belül a legnagyobbak az eltérések

Miközben az országok közötti kibocsátási lábnyomok különbségei továbbra is jelentősek, egy ideje ennél is jelentősebbek lettek az országokon belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátási különbségek.

Az Egyesült Államokban a leggazdagabb tized évente fejenként több mint 55 tonna CO2-t bocsát ki. Más régiókkal összehasonlítva a közúti közlekedés különösen nagy arányt – egynegyedét – teszi ki a legfelső tized szén-dioxid-kibocsátásának. Az Európai Unióban a leggazdagabb tized egy főre vetítve körülbelül 24 tonna CO2-t bocsát ki. Az EU minden jövedelmi csoportja alacsonyabb lábnyommal rendelkezik, mint az Egyesült Államokban, részben a kevésbé emisszió-intenzív villamosenergia-termelésnek köszönhetően.

A belső egyenlőtlenségek azonban az Egyesült Államokon és az Európai Unión belül is hasonlóan nagyok. Mindkettőben a legfelső tizednek háromszor–ötször nagyobb a kibocsátása, mint a mediáné, és körülbelül tizenhatszor több, mint a legszegényebb tizedé. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Korea legszegényebb 10 százalékának még így is nagyobb a kibocsátása, mint a globális mediáné.

Kínában a leggazdagabb tized egy főre vetítve évente majdnem 30 tonna CO2-t bocsát ki, míg Indiában a leggazdagabb tized egy főre vetítve mindössze 7 tonnát. A gyors gazdasági fejlődés időszakát követően Kína felső tizedének kibocsátása 30 százalékkal haladja meg az egy évtizeddel ezelőtti szintet. A kibocsátási egyenlőtlenségek Kínában és Indiában – valamint Latin-Amerika, Afrika és Ázsia más fejlődő gazdaságaiban – nagyobbak, mint a fejlett gazdaságokban: a legfelső tized kibocsátása ötször–nyolcszor nagyobb, mint a mediáné.

A leggazdagabbaknak számos lehetőségük van a kibocsátásuk csökkentésére

A leggazdagabb 10 százalék jelentős és gyors fellépése elengedhetetlen, hogy a szén-dioxid-kibocsátás elég gyorsan csökkenjen ahhoz, hogy az 1,5°C-os felmelegedés ne következzen be.

A leggazdagabb csoport feltehetően a legnagyobb pénzügyi eszközökkel is rendelkezik ahhoz, hogy olyan energiahatékony és alacsony kibocsátású megoldásokat alkalmazzon, amelyek magas kezdeti költségekkel járnak. Ezáltal ők alkothatják azt a kezdeti vásárlói bázist, amely segíthet abban, hogy e technológiák gyártása mérethatékony legyen. A tehetős magánszemélyek befektetési döntései szintén rendszerszintű hatással vannak a tiszta energetikai megoldások fejlesztésére.

Az energiafelhasználás egyéni átalakítása is hozzájárulhat a kibocsátás csökkentéséhez. Ezek közé tartozhat a többi között: a helyiségek fűtési hőmérsékletének szabályozása (ahol lehetséges, 19–20 °C-os átlagot célozva meg), a rövidtávú légijáratok nagysebességű vasúttal való helyettesítése, az üzleti találkozók miatti hosszútávú légiutak számának csökkentése, a belső égésű motorral hajtott autók fokozatos kiváltása alacsony kibocsátású autókkal, városi autómegosztás, üzemanyag-takarékos vezetés, pl. az autópályák sebességének 100 km/óra alá csökkentése, és az autók légkondicionálóinak használatának csökkentése, vagy netán a közösségi közlekedés előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben és más hasonló megoldások.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jó hírt fújt be a szél a magyar gazdaság legfontosabb exportpiacáról
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 11:46
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: ennyiért tankolhatunk a hétvégén
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 10:04
A nagykereskedelmi árak nem változnak, így a benzinkutakon múlik, elmozdítják-e a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj árát.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Ez zsákutcás irány
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 09:47
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „Indokolatlan, elfogadhatatlan árak vannak”
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 09:13
A 2026-os költségvetés nemzeti kormányra épít, nem küld pénzt Ukrajnába, és kiterjeszti az árrésstopot a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Nesze nekünk árrésstop! – lelombozó tényekre derült fény
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 08:30
Az áprilisban már egész hónapon át érvényes hatósági korlátozás ellenére márciushoz képest nőttek az árak. Az élelmiszerek is csak 1,3 százalékkal mérséklődött.
Makro / Külgazdaság Úgy tűnik, Matolcsy György a közeljövőben sem fog unatkozni
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 19:53
Távozása előtt napokkal jegyezték be.
Makro / Külgazdaság Gyenge adat érkezett, még nem látszik a fordulat a magyar termelésben
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 18:53
2025 márciusában a szezonálisan kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal emelkedett februárhoz képest, ám a munkanaphatással korrigált éves adat már 5,4 százalékos visszaesést mutatott – közölte a KSH. A szakértők szerint a hosszú távú teljesítmény még mindig elmarad a 2021-es szinttől, a külpiacok gyengesége és az akkumulátorgyártás visszaesése pedig továbbra is fékezi a kilábalást. A kormány a programok bővítésével és nagyberuházásokkal igyekszik ellensúlyozni a külső negatív hatásokat.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Trump nagy bejelentése
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 17:50
Trump döntött és bejelentett. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump valami nagy bejelentésre készül a vámháborúval kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 10:01
Csupa nagybetűvel posztolt saját közösségi médiájában arról, hogy sikerült valamit elérni.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter szivárogtat: a kormány a béke helyett a háború felé fordult?
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 09:26
Szakítunk a békementalitással és átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára – mondta állítólag a honvédelmi miniszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG