A Magyar Honvédség fegyveres rendész járőrei a belvárosi Váci utcában a Párizsban végrehajtott terrorcselekmények utáni napon. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Agymosás: a gyilkosság nem bűn

Olyan fiatalokat tudnak behálózni, és "agymosást" végezni rajtuk a radikális szervezetek, akiknek nem alakult még ki vagy képlékeny a személyiségük - mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus az M1  műsorában. A szakértő elmondása szerint a család nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerek identitása fejlődik, vagy megreked, ez egy folyamat, amelyben több tényező is szerepet játszik. Szintén folyamatként írta le a radikalizálódást is, amelyben a társadalomnak és az iskolának is fontos szerepe van.

Hangsúlyozta: a terrorista szervezetek lerombolják a fiatalok identitását és egy újat hoznak létre, amelyben a gyilkosság nem bűn, hanem becsületcselekmény.

Merre jönnek a fegyverek?

Varga Zoltán, a Globserver Stratégia- és Védelemkutatás Fejlesztő Kft. igazgatója szerint Szerbia és Ukrajna felől érkezhet a legtöbb fegyver az országba, és ezeket az eszközöket könnyen át tudják csempészni a határon.

A szakértő az M1 műsorában azt mondta, gépjárművekben szétszerelve és egyben, valamint gyalogosan is át lehet hozni a határon akár sorozatlövő fegyvereket. Ebből a szempontból Szerbia és Ukrajna a gócpont, előbbi helyen a balkáni háború utáni fegyverlopások, utóbbi országban a folyamatban lévő háború miatt könnyű illegálisan fegyverhez jutni.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon van az egyik legszigorúbb fegyvertörvény, ennél erősebb szabályokat nehéz lenne hozni. A fegyverkereskedelmet nehéz megakadályozni, mert az eladók mindig új módszereket találnak ki és most a legális és illegális piacon is "pörgés" van - mondta.

Korábban kiderült: a párizsi terrortámadás főszervezője korábban Budapesten is járt, és a Keleti pályaudvarnál toborzott embereket a terrorcselekményekhez. Szakértők azt is valószínűsítik: nem csak az emberek, hanem a támadásokban használt fegyverek is Magyarországon (is) keresztül juthatnak el a célhoz.