Kína megtiltotta a gallium, germánium és antimon, valamint a hozzájuk kapcsolódó, potenciálisan katonai felhasználású ásványi anyagok exportját az Egyesült Államokba – közölték a hatóságok kedden, egy nappal azután, hogy Washington fellépett a kínai chips-ágazat ellen — számol be róla a Reuters. A kereskedelmi minisztérium a katonai és polgári kettős felhasználású termékekről szóló irányelvének nemzetbiztonsági megfontolásaira hivatkozott.
„Elvileg nem engedélyezhető gallium, germánium, antimon és szuperkemény anyagok exportja az Egyesült Államokba” — közölte a kínai kereskedelmi minisztérium. Az azonnal hatályba lépő rendelkezés szigorúbb ellenőrzést ír elő az Egyesült Államokba szállított grafittermékek végfelhasználásáról is.
Fotó: Wikipédia
Az új intézkedések megerősítik a kritikus ásványok exportjára vonatkozó tavaly bevezetett korlátozások betartatását, de azok csak az Egyesült Államok piacára vonatkoznak — ezzel eszkalálva a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi feszültségeket.
A gyakorlatban már hamarabb léptek
A kínai vámadatok azt mutatják, hogy idén októberig nem szállítottak germániumot vagy galliumot az Egyesült Államokba, bár egy évvel korábban ez volt ezen ásványok negyedik, illetve ötödik legnagyobb piaca. A galliumot és a germániumot félvezetőkben, míg a germániumot infravörös technológiában, optikai kábelekben és napelemekben is használják. Hasonlóképpen, Kína októberi antimonszállítmányai 97 százalékkal zuhantak szeptemberhez képest, miután Peking korábbi exportkorlátozási lépése hatályba lépett.
Jelentős termelő
Kína adta tavaly a világszerte bányászott antimon 48 százalékát, amelyet lőszerekben, infravörös rakétákban, nukleáris fegyverekben és éjjellátó szemüvegekben, valamint akkumulátorokban és fotovoltaikus berendezésekben használnak fel.
A Project Blue tanácsadó cég szerint ebben az évben a finomított germániumtermelés 59,2 százalékát és a finomított galliumtermelés 98,8 százalékát Kína adta.
„A lépés a feszültség jelentős fokozódásával jár az ellátási láncokban, ahol Nyugaton már így is szűkös a hozzáférés ezekhez a nyersanyagokhoz” — mondta Jack Bedder, a Project Blue tanácsadócég társalapítója.
„Nem meglepő, hogy Kína az amerikai hatóságok növekvő, már meglévő és bevezetendő korlátozásaira saját korlátozásokkal reagált ezen stratégiai ásványok exportjára vonatkozóan” – mondta Peter Arkell, a Kínai Globális Bányászati Szövetség elnöke.
„Ez egy kereskedelmi háború, amelynek nincsenek nyertesei” – tette hozzá a bányászati szakember.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
