Hszi Csin-ping kínai vezető Moszkvába készül, hogy valamikor a következő hónapokban csúcstalálkozót tartson Putyin elnökkel – írja a Wall Street Journal. A befolyásos lap azt közölte, hogy a csúcstalálkozó része annak a kínai erőfeszítésnek, hogy aktívabb szerepet játsszon az egy éve tartó háború lezárásában. Kína arra is felhasználja a találkozót, hogy megismételje felhívását a nukleáris fegyverek alkalmazásának tilalmára – tette hozzá a cikk.
A Kína-Oroszország tengely
A már a háború előtt is átalakulóban lévő globális erőegyensúly most kifejezetten polarizálódik a Kína-Oroszország tengely megerősödésével. A napokban az USA és az EU is figyelmeztette Kínát, hogy átlép egy „vörös vonalat”, ha fegyveres segítséget nyújtana Oroszországnak. Miközben Peking próbál arra hivatkozni, hogy elege van az eurázsiai konfliktus eszkalálódásából, és békét szorgalmaz, egyben bírál „bizonyos erőket”, amelyek a háború elhúzódását akarják látni.
Zelenszkij ukrán elnök is óva intette Kínát attól, hogy támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és azt sugallta, hogy ez világháborút idézne elő. Kína belépése a konfliktust súlyosabbá tenné, mint pusztán egy eurázsiai háború, és behozná az indo-csendes-óceáni dimenziót is – tette hozzá.
A kínai béketerv
A Kínai Népköztársaság egy évig hivatalosan semleges volt az ukrajnai háborúban, de valójában Oroszország álláspontját képviselte. Most meglepő módon béketervet akar bemutatni pénteken, az orosz invázió évfordulóján.
Csin Gang, kínai külügyminiszteri kedden Pekingben azt mondta: "Kína nagyon aggódik amiatt, hogy a konfliktus eszkalálódhat, sőt kikerülhet az ellenőrzés alól". A szavak megválasztása itt komoly jelentőséggel bír, ugyanis a hivatalos Kína sohasem háborúról beszél, hanem válságról, konfliktusról vagy „Ukrajna-kérdésről”.
Vang Ji államtanácsos – akit tegnap Moszkvában fogadott Putyin elnök - Münchenben is ragaszkodott ehhez a kerethez, ezért a biztonsági konferencián meghirdetett békekezdeményezést a nyugati résztvevők elvileg üdvözölték, de a színfalak mögött komoly fenntartással és kétkedéssel fogadták.
Játszani a hiszékenységgel
„Kína nem ítélte el az inváziót. Peking mindeddig nem jelentette ki, hogy ez egy illegális háború” – mondta feldúlva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Reinhard Bütikofer német Zöldek politikusa, Kína-szakértő úgy jellemezte a kezdeményezést, mint aki a békére vágyó emberek hiszékenységével játszik.
Valóban, elegendő okunk van arra, hogy kétségbe vonjuk Kína őszinteségét. Hszi elnök feltehetően a pekingi téli olimpia megnyitása előtt adott engedélyt Putyinnak az invázióra. A háború Oroszország számára kedvezőtlen lefolyásával úgy tűnt, elhatárolódott attól anélkül, hogy szakított volna Putyinnal.
Újragondolás Pekingben
Működhet-e egy kínai béketerv ilyen körülmények között? Számos érv ellene szól. De arra is vannak jelek, hogy Kína érdekelt a tűzszünetben.
Ukrajna robusztus ellenállása Pekingben a kínai pozíció újragondolásához vezetett, hogy megakadályozzák a további orosz kudarcokat vagy akár a súlyos vereséget – írja a Wall Street Journal kínai tudósítója Peking hatalmi központjához közel álló emberekre hivatkozva.
A meggyengült Oroszországnak gyakorlatilag alá kellene rendelnie magát Kínának, és Peking szemszögéből előnyös üzleteket kellene bevállalnia, például az energiaszektorban. Mindazonáltal Hszi Csin-ping nem érdekelt abban, hogy Moszkva és Putyin a háborúból súlyosan megtépázottan kerüljön ki – mondták el belső források a Wall Street Journalnak.
Hszinek Putyinra van szüksége a szövetséghez
Ez bizony érthető. Első pillantásra csábítónak tűnhet Kína számára, hogy lefokozza Oroszországot junior partnerré. Hszi azonban fenn akarja tartani a szövetséget Putyinnal a Nyugat - és mindenekelőtt az USA - ellen, hogy előmozdítsa azt a „többpólusú” világrendet, amelyre a két revansista uralkodó törekszik.
A háború és a szankciók által teljesen legyengített Oroszország aligha áll Hszi érdekében.
Európát behálózzák
A tűzszünet tehát a kézenfekvőbb megoldás. Kínának az európaiak is a látókörébe kerültek. Míg az Egyesült Államokkal való viszony az utóbbi időben ismét elhidegült - az állítólagos kémballon körüli affér miatt is -, a kínaiak igazi mosoly-offenzívát indítottak Európa felé, például a davosi Világgazdasági Fórumon.
A mögötte rejlő számítás átlátható: három év kemény Zéró-Covid-izoláció után Kína gazdasága gyengélkedik. Jobban függ a Nyugattól, mint fordítva. Peking tehát legalább karban akarja tartani kapcsolatait Európával, miközben abban reménykedik, hogy megakadályozza egy még szilárdabb euro-atlanti blokk létrejöttét.
Háborús fáradtság Európában
Ráadásul Európát sokkal közvetlenebbül érinti az ukrajnai háború, mint az USA-t. Fokozódik a háborús fáradtság és ezzel együtt a tárgyalási igények - különösen Németországban, a Népköztársaság legfontosabb európai gazdasági partnerénél. Egy kínai béketerv ilyen környezetben termékeny talajra eshet.
De hogyan nézhet ki a pénteken bemutatandó terv? Vang Ji csak homályos célzásokat tett Münchenben. A Hszi Csin-ping „jelentősebb javaslatai” által inspirált dokumentum minden ország szuverenitására és területi integritására, az ENSz Alapokmányának elveire, minden ország jogos biztonsági érdekére, valamint a válság békés megoldására épül majd.
Nos, holnap okosabbak leszünk a részleteket illetően.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
