A Spratly-szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren. (Kép forrása: EPA)

A május 9-i Győzelem Napi ünnepségek Moszkvában újabb bizonyítékát adták az orosz-kínai biztonságpolitikai tengely vitalitásának. Peking és Moszkva különösképpen az Egyesült Államok afgán inváziója után fűzte szorosabbra kapcsolatát, mert azt mindketten stratégiai és gazdasági érdekeik elleni közvetett támadásnak fogták fel.

A moszkvai ceremóniát megelőző hetekben a két ország 32 szerződést írt alá, többek között egy 6 milliárd dolláros kínai befektetést infrastrukturális projektekbe és egy kiber hadviselést egymás ellen elkerülő megegyezést. Mindazonáltal Moszkva még mindig nem egyezett bele két tucat Su-35-ös harci repülőgép leszállításába Peking számára, és abba sem, hogy együtt fejlesszék az orosz Mi-26-os helikoptereket. Ez a vonakodó hozzáállás a katonai csúcstechnológia leszállításáról viszont még fennálló orosz gyanakvásra utal a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú kifutásával kapcsolatban.

Peking egyoldalú lépései

Kínának pedig szüksége van katonai csúcstechnológiára, mert a feszültség továbbra sem enyhül a Dél-kínai-tengeren. Peking magának követeli a mintegy 3,5 millió négyzetkilométeres tenger 90 százalékát és ezt az utóbbi időszakban mesterséges szigetek építésével is demonstrálja a Spratly szigetvilág korallzátonyain. A műholdas felvételek tanúsága szerint Kína hét vitatott hovatartozású zátony körül épít szigetet és az egyiken már leszállópályát is elkészített.

A Fülöp-szigetek, Tajvan, Malajzia, Brunei és Vietnam úgyszintén követelésekkel lép fel a tenger nagy részére. A vita elmérgesedéséhez hozzájárulnak olyan kínai kijelentések is, amelyet a napokban a Xinhua hírügynökség tett közzé: „Az Egyesült Államok nem részese a Kína és egyéb követelők Dél-kínai-tengeri vitájának. Ezt a disputát a közvetlenül érintetteknek kell kezelniük.” Nos, próbáljunk elképzelni lelki szemeinkkel egy kiegyensúlyozott tárgyalást Kína és Brunei között a területi vitákban.

Bár Tokiónak nincsen közvetlen területi igénye ezen a tengeren, mégis aggódik, hogy Peking regionális dominanciája adott esetben ellenőrzést jelenthet azon nemzetközi vizek felett, ahol a japán kereskedelem egy jelentős része bonyolítódik. Május 12-én ezért Japán és a Fülöp-szigetek megtartotta első tengeri hadgyakorlatát. Tokió úgyszintén megfontolja, hogy csatlakozik Washington esetleges jövőbeli őrjárataihoz a vitatott tengeri térségben.

Amerika fölveszi a kesztyűt szövetségesei érdekében

Április második felében pedig az USA és a Fülöp-szigetek tartottak 11 600 katona részvételével éleslövészetet és egyben partraszállást is gyakoroltak. A Pentagon a múlt héten szivárogtatta ki, hogy Ashton Carter védelmi miniszter terveket követel a hajózás szabadságának biztosítására a vitatott területen. Amerikai haditengerészeti és/vagy légi erők kerülnének őrjáraton bevetésre a kínai területek 12 tengeri mérföldes közelségébe. A katonai erő felmutatásának célja, hogy Peking felhagyjon a vitatott szigetek fölötti szuverenitási igényével, ahol kikötőket és leszállópályákat épít.

David Shear, az Ázsiai és Csendes-Óceáni Védelmi Ügyekért felelős helyettes államtitkár múlt heti szenátusi meghallgatásán világossá tette, hogy az amerikai katonai erők megerősítése Japánban, Szingapúrban, Guam-on, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában „közvetlen válasz a tengeri biztonsági aggodalmakra” és az USÁ-nak „a megfelelő eszközök a rendelkezésére állnak, hogy ezen potenciális problémákat kezelje” – értve tehát egy esetleges katonai konfrontációt Kínával.

John Kerry amerikai külügyminiszter hétvégi tárgyalásai Pekingben nem enyhítettek a feszültségen. Szombaton a kínai külügyminiszter továbbra is Kína „rendíthetetlen” eltökéltségéről beszélt szuverenitásának és területi integritásának megvédése érdekében. Ez tehát annyit jelent, hogy a nemzetközi feszültség tovább emelkedik az ásványi anyagokban és energiahordozókban gazdag Dél-kínai-tengeren.

Káncz Csaba jegyzete