A múlt hónapban a Kínai Népi Kongresszus bejelentette a Központi Pénzügyi Bizottság felállítását. Ez egy „szuperszabályozó”, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor felügyelete és felülvizsgálata. Az új testület elnöki tisztét nem más, mint Hszi Csin-ping kínai elnök tölti be. A Bizottság első „nem hivatalos” pénzügyi szerkezetátalakítása valószínűleg Bao Fan milliárdos befektetési bankár február közepén történő eltűnése lehetett.

Volt, nincs...

Bao az ország legnagyobb befektetési bankja, a China Renaissance alapítója és elnöke. Eltűnése továbbra is rejtély, bár később felröppent egy pletyka, miszerint „együttműködik” „egyes hatóságok” vizsgálatával.

Bao nem az első kínai milliárdos, aki eltűnt. Ezzel Jack Ma, az Alibaba e-kereskedelmi óriáscég alapítója és az Ant Group korábbi irányító részvényese nyomdokaiba lép. Az Ant Group a pénzügyi szolgáltatók nagyhatalma volt, amelyet a tervek szerint 2020 novemberében vezettek volna tőzsdére Hongkongban a valaha volt legnagyobb első nyilvános tőzsdei kibocsátás (IPO) keretében. Jack Ma nem sokkal azután tűnt el, hogy beszédet tartott Sanghajban, amely rendkívül kritikus volt a kínai bankszektorral és annak szabályozóival szemben.

Az IPO-t felfüggesztették, és az Ant Group kiterjedt szerkezetátalakításnak vetették alá. Jack Ma jelenleg Tokióban él száműzetésben, de két hete váratlanul újra megjelent Kínában, feltehetően a magánszektor közérzetének javítására irányuló kormányzati kezdeményezés részeként. Nem világos, hogy a kormány meddig engedi, hogy Kínában maradjon, de az Ant Groupban betöltött vezetői szerepei véget értek számára.

De mik az indítékok?

Bao Fan üzleti filozófiája rávilágít az eltűnésének lehetséges körülményeire. Bao világpolgár volt, de Hszi Csin-ping elnökségi idején erősödő nacionalista és tekintélyelvű környezetben üzletelt. Kínai diplomaták fiaként kiváltságos fiatalkora volt, és az Egyesült Államokban járt középiskolába.

Míg Bao cége, a China Renaissance vagyonkezelési részleget működtet, a cég fő tevékenysége a befektetési banki tevékenység, amely 2021-ben a cég teljes bevételének 44 százalékát tette ki. Mivel az üzletkötésre összpontosított, nehéz elképzelni, hogy Bao sok időt töltött volna Hszi Csin-ping "Gondolat a szocializmusról kínai jellemzőkkel egy új korszak számára” című tanulmányának vizsgálatával, ami végzetes hibának bizonyult.

Bao agresszív üzletkötései a platformtechnológiai ipar „királyaként” összeegyeztethetetlenek Hszi pénzügyi szektorra vonatkozó marxista víziójával. A egyeduralkodó elnök víziója szerint a pénzügyi szektornak a kínai feldolgozóipar támogatására kell korlátozódnia, különösen a „Made in China 2025” stratégiában prioritást élvezőkre. Míg Hszi nem ellenzi a magánszektort, annak a Kínai Kommunista Párt (KKP) ellenőrzése alatt kell állnia, hogy előmozdítsa a párt céljait.

Egy ilyen magánszektorbeli modellen belül nincs helye olyasvalakinek, mint Bao Fan. Hszi számára az ideális vállalkozó olyan, mint az egykori katonatiszt, Zsen Cseng-fej, a Huawei Technologies alapítója és vezérigazgatója. Zsen a megkérdőjelezhetetlen vállalkozói tehetségeket ötvözi a kommunizmus és Mao Ce-tung iránti elkötelezettséggel. Szabadidejében pedig Mao válogatott műveit olvassa.

Irány a száműzetés

Nehéz optimistának lenni akár a Bao Fan, akár a China Renaissance jövőjét illetően. Bao „újbóli megjelenése” - mintha mi sem történt volna -, nagyon valószínűtlen. Sokkal valószínűbb, hogy Jack Ma nyomdokaiba lép és száműzetésbe kényszerül.

A China Renaissance valószínűleg az Ant Group útját fogja követni egy jelentős állami tulajdonú részvényes „meghívásával”, és Bao Fan kisebbségi státuszba való visszasorolásával. Az ilyen szerkezetátalakítás a China Renaissance-t a platformtechnológiai vállalatoktól eltérítené Hszi iparpolitikája felé.

A KKP által kinevezett új elnök minden, csak nem világfi, hiszen Hszi kínai jellegzetességekkel rendelkező kapitalizmusában egyszerűen nincs helye az ilyen befektetési bankároknak.

Ezzel egyidejűleg a kínai szabályozó hatóságok jóindulatú hallgatást tanúsítanak a Jack Ma kezéből kicsavart Alibaba azon szándékával kapcsolatban, hogy hat fő üzletágát az Alibaba Group holdingtársaság független leányvállalataira ossza fel: a kínai e-kereskedelem, a globális e-kereskedelem, a logisztika, a felhő-alapú számítástechnika, a digitális feltérképezés, az élelmiszeripar és a média.

Az Alibaba Group alapvető üzletágainak felosztása hatékony módja lehet a vállalat különböző részeinek egymástól való elszigetelésének, hogy megkönnyítse a szabályozási és politikai megfelelést, különösen a kevésbé érzékeny szervezetek számára. Az Alibaba felosztása jól illeszkedik Peking „a tőke rendezetlen terjeszkedésével” szembeni ellenállásával.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)