Pontosan egy hete a Maldív-szigetek parlamenti képviselőit váratlanul egy rendkívüli ülésre hívták össze. Kevesebb, mint egy órájuk volt arra, hogy átolvassák és jóváhagyják az 1000 oldalas szabadkereskedelmi egyezményt Kínával, amely pedig hosszú évekre meghatározza majd a stratégia helyen fekvő sziget sorsát. Egyes ellenzéki képviselők bele sem olvashattak a dokumentumba, ezért bojkottálták a szavazást. Végül mindenfajta parlamenti vita nélkül a kormánypárt áttolta a törvényhozáson ezt a történelmi súlyú szerződést.
Bekerítő hadművelet
Ez a statáriális eljárás a szigetek nagy szomszédjánál, Indiában is komoly aggodalmakat keltett. Új-Delhi attól tart, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetését most kilóra megvette Peking és ezzel India befolyása tovább csökken az Indiai-óceánon. Bár a Maldív-szigeteknek csupán félmillió lakosa van, a sziget fekvésénél fogva számos tengeri szállítási útvonalon fekszik, ennél fogva komoly geostratégiai súllyal bír.
|
| A kínai ’gyöngysor’ az Indiai-óceánon |
India növekvő kétségbeeséssel figyeli, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában. Új-Delhi számára Peking úgynevezett ’Tengeri Selyemút’ projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Sri Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már jó ideje figyelmeztetnek arra a ’gyöngysorra’ – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.
A Maldív-szigeteken már régóta építi ki Kína a pozícióit és mára a közvetlen befektetések kétharmadáért felelős. Jelenleg Peking finanszíroz több száz millió dollárért egy nagy hidat a fő sziget és a reptér között. Magát a repteret is jelenleg a kínaiak korszerűsítik – az eredeti szerződést, amelyet még Indiával kötöttek, a maldív kormány felmondta Peking kedvéért.
|
| Káncz Csaba |
Sri Lanka figyelmeztető példája
A pénzügyi függés is növekszik, hiszen a szigetcsoport külső adósságának 70 százalékát már Peking ellenőrzi. Kérdéses, hogy a nagy projekteket vissza tudja-e majd fizetni a Maldív-szigetek, az ellenzék már egynesen adósságcsapdáról beszél. Ezek nem megalapozatlan aggodalmak, ahogyan az Sri Lanka példája is mutatja.
Ott a polgárháború után a sziget kínai segítséggel építette újjá infrastruktúráját. De mára az országnak problémái támadtak az adósság visszafizetésével. Kína ezért most gyakorlatilag kiszolgálja saját magát és ráteszi a kezét stratégiai eszközökre - így például Hambantota mélytegengeri kikötőjére, amelyet most 99 évig 70 százalékban kontrollálhat.
Napjainkban mind India, mind Sri Lanka attól tart, hogy a kínai haditengerészet egy nap megjelenhet a kikötőben, bár ezt Peking tagadja. Hasonló meggondolásokkal a kínaiak a Maldív-szigeteket tengeralattjáró-kikötőnek is felhasználhatják. Lehetséges, hogy hamarosan át kell nevezni az Indiai-óceánt?
Káncz Csaba jegyzete
Digitális cenzúra a válság közepén.
