Kína vízháborút indított India és Kazahsztán ellen

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az MIT tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata és a vízért folytatott versenyfutás csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között.

Szennyezett Kína

Kína rendelkezik a világ lakosságának 20 százalékával, de a Földünk édesvízkészletének csupán 7 százalékával. 1980 és 2010 között a kínai háztartások vízfogyasztása 11-szeresére, az ipari szektoré háromszorosára nőtt.

De az egy főre jutó ivóvíz mennyisége Kínában a világátlagnak csak a negyede. Eközben egy 2015-ös tanulmány megállapította, hogy ország talajvizeinek 80 százaléka szennyezett mérgező fémekkel és egyéb szennyezőanyagokkal, ami alkalmatlanná teszi az emberi fogyasztásra.

A himalájai játszma

Az átlaghőmérséklet Kínában ráadásul gyorsabban emelkedik, mint a világátlag. Ez különösen kritikus a Himalája térségében, ahol a gleccserek drámai gyorsasággal húzódnak vissza, veszélyeztetve az Indiai szubkontinens és Délkelet-Ázsia vízellátását. Kína ellenőrzi ugyanis 10 nagy folyó eredetét, amely aztán 11 országon folyik keresztül, 1,6 milliárd embert látva el édesvízzel.

Amikor tehát Peking tavaly bejelentette egy 60 gigawattos, a világ legnagyobbjának számító vízierőmű felépítését a tibeti Jarlung Cangpo folyón, az legalább annyira szólt a vízbiztonságnak, mint a tiszta energiának. A kapacitása így háromszor akkora lenne, mint a világ jelenlegi legnagyobb erőműve, a szintén kínai Jangce folyóra emelt Három-szurdok-gáté, amely miatt 1,3 millió embert kellett kitelepíteni.

A Jarlung Cangpo folyó Tibetben - Kína ide építi a világ legnagyobb vízierőművét

Kína ráadásul legalább 11