Földünk három legnagyobb nukleáris hatalmának egészségügyi rendszerét napjainkra lebénította a koronavírus járvány, miközben vezetőik, Donald Trump, Boris Johnson és Vlagyimir Putyin tekintélye és legitimitása súlyos sebet kapott.
Valóban, a globális közegészségügyi- és hitelválság ütemesen balkanizálja világunkat, teszi még töredezettebbé a már amúgy is megrendült második világháború utáni nemzetközi rendet. Ismerve a politika természetét, szinte törvényszerű volt, hogy a megrendült vezetőknek ármányos külső körökben kell megtalálniuk a válság felelősét.
USA
Az elnökválasztásig már csak fél év van hátra és Trump kampánya romokban hever. 30 millió amerikai folyamodott munkanélküli segélyért március közepe óta, a tőzsde pedig rogyadozik. Ráadásul, noha az USA lakossága kevesebb mint 5 százaléka a Föld népességének, a koronavírus okozta halálesetek több, mint 26 százaléka ebben az országban történt.
Csoda-e hát, hogy Trump, Pompeo külügyminiszter és Peter Navarro, a Fehér Ház befolyásos tanácsadója összehangolt támadást indított a napokban Kína ellen? Az sem számít, hogy az amerikai titkosszolgálatok értékelése szerint a vírus nem laboratóriumi körülmények között keletkezett. Navarro ennek ellenére egyenesen azt állította vasárnapi interjújában: ő már 2006-ban megjósolta az Eljövendő kínai háborúk című könyvében, hogy a Kínai Kommunista Párt globális vírusjárványt fog előidézni, amely milliókat fog megölni.
A Kína elleni hisztéria-kampánynak kezd beérni az eredménye. A Pew Research Center közvéleménykutató felmérése szerint, míg 2005-ben az amerikaiak 35 százalékának volt negatív véleménye Kínáról, addig ez Trump hatalomra kerülésének évében, 2017-ben 47 százalékra ugrott, napjainkban pedig már 66 százalékon áll.
A békülékenyebb hang már árulásnak számít: Trump kampánycsapata már a demokraták elnökjelöltjét, Joe Bident is Kína-barátnak állítja be.
Kína
A Reuters exkluzív értesülései szerint a kínai hírszerzés átfogó jelentést tett le a döntéshozók asztalára a múlt hónapban. Eszerint a Kína-ellenes amerikai kampány miatt akár a legrosszabb forgatókönyvre, a fegyveres konfrontációra is fel kell készülni. A jelentés végkövetkeztetése szerint Washington Kína felemelkedését gazdasági- és nemzetbiztonsági veszélynek tekinti, amely kihívást jelent a nyugati demokráciák számára.
Nem mintha Kínára úgy kellene tekintenünk, mint egy félénk nyuszira. Peking azonnal kihasználta, hogy koronavírus járvány miatt a lebénult USS Theodore Roosevelt anyahajó Guam-nál horgonyzik, a USS Ronald Reagen pedig Japán partjainál.
Egyrészt az elmúlt hetekben a kínai parti őrség hajója szándékosan nekiment és elsüllyesztett egy vietnámi halászhajót a vitatott Paracel-szigeteknél. Másrészt területi követelésekkel lépett fel a Fülöp-szigetekkel szemben a Dél-kínai-tenger két szigetcsoportja kapcsán.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
