A magyar GDP a nyers adatok alapján a harmadik negyedévben 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint pedig 0,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden, megerősítvbe az első becslésben szereplő adatokat. 

Az előző negyedévhez viszonyítva – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az év első kilenc hónapjában pedig a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint mindössze 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal nőtt. 

Mit mutat a termelési oldal?

A most közzétett részletes adatok szerint a termelési oldalon az ipar teljesítménye 4,4, azon belül a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a gumi- és műanyag termék gyártása, valamint az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 4, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 14,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. 

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (5,9 százalék) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be. Az oktatás hozzáadott értéke 3,8, a szállítás, raktározásé 2,8, az információ és kommunkációé 2,6 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágak teljesítménye egyaránt 2,4 százalékkal nőtt. A humánegészségügyi, szociális ellátás hozzáadott értéke 2,3, az ingatlanügyleteké 1,2 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 0,9, a kereskedelemé 0,8, a közigazgatásé 0,4 százalékkal lett nagyobb. 

A GDP harmadik negyedévi 0,8 százalékos csökkenését a szolgáltatások (0,8 százalékponttal), valamint a termékadók és -támogatások egyenlege (0,3 százalékponttal) fékezte. Az ipar teljesítménye 1,1, a mezőgazdaságé 0,6, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A szolgáltatásokon belül minden ág hasonló mértékben járult hozzá a GDP csökkenésének ellensúlyozásához. 

Mi látható a másik, a felhasználási oldalon? 

A háztartások tényleges fogyasztása a harmadik negyedév során 4,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 1,6, a féltartósok esetében 4,6, a nem tartósok esetében 4,8, a szolgáltatások esetében pedig 4 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2 százalékkal bővült. A felsorolt folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 14 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A bruttó felhalmozás 4,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 0,3 százalékkal nőtt.

A kérdéses időszakban a külkereskedelmi forgalomban folyó áron 1027 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (1,9 százalékkal) csökkent, mint az importé, amelynél 0,9 százalékos volt a csökkenés. A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 3,4 , a behozatal 1,5 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,1, importja 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A felhasználási oldal képviselői közül a bruttó felhalmozás 2,1, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 0,9 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez. A végső fogyasztás 2,1 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény visszaesését.