Széleskörű felmérést végzett az MNB, amelyben 5000 társaság vett részt, döntően kis- és középvállalkozás (kkv). A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak.
Nem számolnak áremeléssel a vállalatok
A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős esésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátással, szórakoztatással) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy a tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.
A termelési láncok megtörése komoly nehézségeket okoz
A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Kínából) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. Problémát jelent, hogy a magyarországi cégek készletei korlátozottak, a termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni. A fentiek miatt a nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak.
Nem szeretnének elbocsátásokat, de rákényszerülnek a vállalatok
A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkát, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatást fontolgat, de a tervek között magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. Három szektor – a vendéglátás, a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar – esetén a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.
Likviditási problémák és elhalasztott beruházások
A válaszadó vállalkozások szerény tartalékokkal rendelkeznek, a felük legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. Sokak számára likviditási problémák is felmerülnek, a közterhek és a bérek fizetése is problémát okoz. A vállalatok 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására.
A hitelből tervezett beruházásokat viszont a válaszadók harmada elhalasztani kényszerül. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.
A felmérésbe bevont vállalatok oldaláról megfogalmazott javaslatok jelentős részben összhangban vannak azokkal az intézkedésekkel, amelyek később bejelentésre kerültek. A felmérés eredményei is megerősítették, hogy a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a likviditás fenntartása, miközben a célzott támogatások szerepe is felértékelődött. Az MNB közleménye azt is hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére ők is számos intézkedést foganatosítottak, kézzel fogható támogatást nyújtva a magyar gazdaság egészének.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
