Az inkább baloldali Der Spiegel a kompromisszumok kompromisszumának nevezi a Menekültcsomag II. (Asylpaket II.) névre keresztelt, csütörtök este a német nagykoalíció pártjainak tanácskozásán elfogadott törvénytervezetet. A lap gunyoros: amikor azt írja, „Angela Merkel, Sigmar Gabriel SPD-főnök és Horst Seehofer CSU-elnök megegyeztek egy közös irányvonalban a menekültválságban”, akkor ugyanis egy november 5-i közleményt idéz, amely azonban akár tegnap esti is lehetett volna.
A három kolíciós párt, a kereszténydemokrata CDU és CSU és a szocialista SPD ugyanis az előző megállapodás után visszatáncoltak és három hónapig marták egymást, miközben alig történt valami. Most azonban úgy tűnik, komolyabb megállapodás született. A Spiegel szerint a következőket tartalmazza:
- Két évre felfüggesztik az úgynevezett korlátozott védelem alatt álló menekülteknek azt a jogát, hogy családtagjaikat maguk után hozassák. Ők olyanok, akik a genfi menekültügyi konvenció alapján ugyan nem kapnak alanyi jogként menekültstátuszt, mégsem küldik őket haza, mert hazájukban halálbüntetés vagy kínzás veszélyének vannak kitéve.
- A törökországi, libanoni és jordániai menekülttáborokban levő családtagok ez alól kivételt képeznek, őket korlátozottan, kvóták alapján ugyan, de beengedik majd az országba. Főleg szíriaiakról van szó. (Ami gond: még nincsenek kvóták, az EU-n belül hasztalan marakodnak rajtuk.)
- Marokkót, Algériát és Tunéziát biztonságos országgá nyilvánítják, az onnét jövők gyorsabban visszaküldhetők lesznek.
- A biztonságos országokból érkezőket különálló „felvételi létesítményekben” helyezik majd el, ahol gyorsabban bírálják el menekültkérelmüket. Nem hagyhatják el az adott létesítmény körzetét, ellenkező esetben megvonják a juttatásaikat.
- A menekülteknek fizetniük kell majd az integrációs tanfolyamok elvégzéséért, igaz, csak jelképes összeget, tíz eurót havonta.
- A rossz egészségi állapotú menekültek kiutasítása könnyebb lehet, ám a súlyos betegek ez alól kivételt képeznek.
A családtagok kérdése volt megosztó
A kompromisszumos csomagban főleg a családtagok utánhozatalának felfüggesztése volt a kényes téma, a baloldal ezt egyáltalán nem támogatta, a jobboldal egy része, főleg a bajorok pedig ennél is szigorúbb szabályokat szerettek volna. (Itt írtunk erről pár napja, a Balkánon éleződő feszültségről pedig itt.)
A Die Welt is kiemeli, hogy három hónapig vitatkoztak a pártok ezen a csomagon, ami nem igazán erősítette a kormány cselekvőképességébe vetett bizalmat. A lap úgy véli, a tulajdonképpeni nyertese az eseményeknek Horst Seehofer, azaz a bajor CSU. A családtagok áthozatalának tilalma, amin november elején az előző kompromisszumos megállapodás elbukott, szír menekülteket is érint majd.
Cukorka a baloldalnak
Eredetileg egy éves felfüggesztésről volt szó Merkel és Gabriel megállapodásában, ami a menekültáradattól különösen szenvedő bajorok követelésére nőtt két évre. Ezért is beszélnek a kompromisszum kompromisszumáról.
De a komoly engedményre kényszerülő baloldal is kapott egy „bonbont” a csomagban, ahogy a lap írja, mégpedig azt, hogy a Németországban szakmát tanuló menekültek, menekültstátuszuktól függetlenül, tanulmányaik elvégzése után két évig munkavállalási engedélyt kapnak. Ez a baloldal és a „gazdaság” (vélhetően a vállalkozók) követelésére került a csomagba. (Feltételezhetjük, hogy aki jó munkaerőnek bizonyul, azt két év után is tovább foglalkoztatják majd, ez az idő elég lehet a megfelelő engedélyekre, a papírjai rendezésére – a szerk.)
Nem a számokon volt a lényeg?
Nem is annyira az érintett, kívül maradó családtagok számáról van itt szó a CSU-nál, az lehet, hogy végül nem is lesz igazán magas – véli a lap, amely egyébként mindjárt a cikk címében egyenesen könyvelési csalásnak nevezi a megállapodást. Inkább egy üzenetről szól az egész, ami pedig úgy szól: Németország márpedig korlátozza a családtagok áthozatalát. Mert ezt a lehetőséget természetesen a menekültek is ismerik, azért van köztük sok fiatal férfi, sőt kiskorú, mert a családjuk abban reménykedik, hogy maguk után hozathatják őket – emlékeztet rá a Die Welt.
Jön is a Menekültcsomag III.?
Ettől a csomagtól a hangulat a német kormányon belül nem lesz jobb, máris szó van a Menekültcsomag III.-ról – fejezi be a lap. De a Handelsblatt kommentátora is nagyon szkeptikus, szerinte a menekültek száma ettől a csomagtól, amely nem sokat változott a november eleji állapothoz képest, egyáltalán nem fog csökkenni, sőt tovább nőhet.
A Handelsblatt tudni véli azt is, hogy a színfalak mögött a menekültpolitika komolyabb átalakítása is zajlik, amivel Merkel hatalmát megvédheti. Más lapok azt írták, hogy Merkel politikai túlélését segítheti már a jelenlegi kompromisszum is.
Mondjon le vagy ne mondjon le?
A Focus magazin által idézett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 40 százaléka szerint Merkelnek le kéne mondania a menekültválság miatt. Ugyanakkor 45 százalékuk úgy véli, hogy a menekültpolitikája erre nem ad okot, 15 százalék pedig nem válaszolt.
Hasonló kutatások egyébként minden hétre jutnak: A Bild Zeitung, a legnépszerűbb bulvárlap január közepén arról számolt be, hogy a decemberi 49-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik szerint Merkel nem jól végzi a munkáját. A pozitív értékelések pedig 48-ról 37 százalékra estek vissza.
Ne csinálja ezt, de azért ne is mondjon le
A legérdekesebb talán az a január 21-én publikált felmérés (N24-Emnid), amely szerint a CDU/CSU, tehát saját konzervatív tábora tagjainak 90 százaléka szeretne kurzusváltást a menekültkérdésben, és csak 15 százalékuk ért egyet Merkel menekültpolitikájával. (Itt nem jön ki a száz százalék, vélhetően van, aki egyetért, de azért próbálkozna új utakkal is – a szerk.) Ennek ellenére 67 százalékuk szerint még mindig Merkel a legmegfelelőbb kancellár Németország számára. A teljes lakosságon belül 53 százalék fogadja el Merkelt, míg csak 42 százalék szerint nem megfelelő kancellár.
Új elosztóközpontokat hoznak létre.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
