Az inkább baloldali Der Spiegel a kompromisszumok kompromisszumának nevezi a Menekültcsomag II. (Asylpaket II.) névre keresztelt, csütörtök este a német nagykoalíció pártjainak tanácskozásán elfogadott törvénytervezetet. A lap gunyoros: amikor azt írja, „Angela Merkel, Sigmar Gabriel SPD-főnök és Horst Seehofer CSU-elnök megegyeztek egy közös irányvonalban a menekültválságban”, akkor ugyanis egy november 5-i közleményt idéz, amely azonban akár tegnap esti is lehetett volna.
A három kolíciós párt, a kereszténydemokrata CDU és CSU és a szocialista SPD ugyanis az előző megállapodás után visszatáncoltak és három hónapig marták egymást, miközben alig történt valami. Most azonban úgy tűnik, komolyabb megállapodás született. A Spiegel szerint a következőket tartalmazza:
- Két évre felfüggesztik az úgynevezett korlátozott védelem alatt álló menekülteknek azt a jogát, hogy családtagjaikat maguk után hozassák. Ők olyanok, akik a genfi menekültügyi konvenció alapján ugyan nem kapnak alanyi jogként menekültstátuszt, mégsem küldik őket haza, mert hazájukban halálbüntetés vagy kínzás veszélyének vannak kitéve.
- A törökországi, libanoni és jordániai menekülttáborokban levő családtagok ez alól kivételt képeznek, őket korlátozottan, kvóták alapján ugyan, de beengedik majd az országba. Főleg szíriaiakról van szó. (Ami gond: még nincsenek kvóták, az EU-n belül hasztalan marakodnak rajtuk.)
- Marokkót, Algériát és Tunéziát biztonságos országgá nyilvánítják, az onnét jövők gyorsabban visszaküldhetők lesznek.
- A biztonságos országokból érkezőket különálló „felvételi létesítményekben” helyezik majd el, ahol gyorsabban bírálják el menekültkérelmüket. Nem hagyhatják el az adott létesítmény körzetét, ellenkező esetben megvonják a juttatásaikat.
- A menekülteknek fizetniük kell majd az integrációs tanfolyamok elvégzéséért, igaz, csak jelképes összeget, tíz eurót havonta.
- A rossz egészségi állapotú menekültek kiutasítása könnyebb lehet, ám a súlyos betegek ez alól kivételt képeznek.
A családtagok kérdése volt megosztó
A kompromisszumos csomagban főleg a családtagok utánhozatalának felfüggesztése volt a kényes téma, a baloldal ezt egyáltalán nem támogatta, a jobboldal egy része, főleg a bajorok pedig ennél is szigorúbb szabályokat szerettek volna. (Itt írtunk erről pár napja, a Balkánon éleződő feszültségről pedig itt.)
A Die Welt is kiemeli, hogy három hónapig vitatkoztak a pártok ezen a csomagon, ami nem igazán erősítette a kormány cselekvőképességébe vetett bizalmat. A lap úgy véli, a tulajdonképpeni nyertese az eseményeknek Horst Seehofer, azaz a bajor CSU. A családtagok áthozatalának tilalma, amin november elején az előző kompromisszumos megállapodás elbukott, szír menekülteket is érint majd.
Cukorka a baloldalnak
Eredetileg egy éves felfüggesztésről volt szó Merkel és Gabriel megállapodásában, ami a menekültáradattól különösen szenvedő bajorok követelésére nőtt két évre. Ezért is beszélnek a kompromisszum kompromisszumáról.
De a komoly engedményre kényszerülő baloldal is kapott egy „bonbont” a csomagban, ahogy a lap írja, mégpedig azt, hogy a Németországban szakmát tanuló menekültek, menekültstátuszuktól függetlenül, tanulmányaik elvégzése után két évig munkavállalási engedélyt kapnak. Ez a baloldal és a „gazdaság” (vélhetően a vállalkozók) követelésére került a csomagba. (Feltételezhetjük, hogy aki jó munkaerőnek bizonyul, azt két év után is tovább foglalkoztatják majd, ez az idő elég lehet a megfelelő engedélyekre, a papírjai rendezésére – a szerk.)
Nem a számokon volt a lényeg?
Nem is annyira az érintett, kívül maradó családtagok számáról van itt szó a CSU-nál, az lehet, hogy végül nem is lesz igazán magas – véli a lap, amely egyébként mindjárt a cikk címében egyenesen könyvelési csalásnak nevezi a megállapodást. Inkább egy üzenetről szól az egész, ami pedig úgy szól: Németország márpedig korlátozza a családtagok áthozatalát. Mert ezt a lehetőséget természetesen a menekültek is ismerik, azért van köztük sok fiatal férfi, sőt kiskorú, mert a családjuk abban reménykedik, hogy maguk után hozathatják őket – emlékeztet rá a Die Welt.
Jön is a Menekültcsomag III.?
Ettől a csomagtól a hangulat a német kormányon belül nem lesz jobb, máris szó van a Menekültcsomag III.-ról – fejezi be a lap. De a Handelsblatt kommentátora is nagyon szkeptikus, szerinte a menekültek száma ettől a csomagtól, amely nem sokat változott a november eleji állapothoz képest, egyáltalán nem fog csökkenni, sőt tovább nőhet.
A Handelsblatt tudni véli azt is, hogy a színfalak mögött a menekültpolitika komolyabb átalakítása is zajlik, amivel Merkel hatalmát megvédheti. Más lapok azt írták, hogy Merkel politikai túlélését segítheti már a jelenlegi kompromisszum is.
Mondjon le vagy ne mondjon le?
A Focus magazin által idézett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 40 százaléka szerint Merkelnek le kéne mondania a menekültválság miatt. Ugyanakkor 45 százalékuk úgy véli, hogy a menekültpolitikája erre nem ad okot, 15 százalék pedig nem válaszolt.
Hasonló kutatások egyébként minden hétre jutnak: A Bild Zeitung, a legnépszerűbb bulvárlap január közepén arról számolt be, hogy a decemberi 49-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik szerint Merkel nem jól végzi a munkáját. A pozitív értékelések pedig 48-ról 37 százalékra estek vissza.
Ne csinálja ezt, de azért ne is mondjon le
A legérdekesebb talán az a január 21-én publikált felmérés (N24-Emnid), amely szerint a CDU/CSU, tehát saját konzervatív tábora tagjainak 90 százaléka szeretne kurzusváltást a menekültkérdésben, és csak 15 százalékuk ért egyet Merkel menekültpolitikájával. (Itt nem jön ki a száz százalék, vélhetően van, aki egyetért, de azért próbálkozna új utakkal is – a szerk.) Ennek ellenére 67 százalékuk szerint még mindig Merkel a legmegfelelőbb kancellár Németország számára. A teljes lakosságon belül 53 százalék fogadja el Merkelt, míg csak 42 százalék szerint nem megfelelő kancellár.
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
