Másfél éve figyeli dermedten a világ a COVID-19 járvány újabb és újabb hullámait, és egyelőre semmi jele annak, hogy a közegészségügyi, illetve pszichológiai nyomás alábbhagyna. Vezető járványügyi szakemberek ráadásul napjainkban már azzal sokkolják a társadalmakat, hogy a vírus tovább fog mutálódni, és bizony meg kell tanulnunk együtt élni vele.
Az ilyen szintű társadalmi feszültségek természetesen lecsapódnak a nemzetközi biztonságpolitikában is. Washington és Peking között már javában információs háború dúl a koronavírus eredetét illetően. Több amerikai hivatalnok szerint a vírust egy vuhani laboratóriumban állították elő, miközben Peking kérdéseket intéz a WHO-hoz, hogy Maryland szövetségi államban 2019-ben miért zárták le rejtélyes módon „Fort Detrick” katonai bio-laboratóriumát.
Az Egyesült Államok játszmája
A CNN hírcsatorna friss értesülései szerint az amerikai hírszerzésnek sikerült megszereznie a Vuhani Virológiai Intézetben vizsgált vírusok genetikai állományára vonatkozó adatokat, és jelenleg vizsgálják, hogy ezek összefüggésben vannak-e a globális járvány kitörésével. A CNN forrásai szerint a hírszerzésnek sikerült betörnie a kínai laboratórium számítógépeinek külső, felhő-alapú adatbázisaiba. Biden elnök még májusban bízta meg a hírszerzést, hogy augusztus végéig állítsanak össze egy jelentést a COVID-19 lehetséges eredetéről.
A demokrata kormányzat sürgős választ akar, hiszen a delta variáns gyors terjedése miatt az új esetek száma rekord szintre szökött, és az amerikai hideg polgárháborúban a két politikai tábor narratívája egyre inkább elválik egymástól. Jellemző, hogy míg múlt hónapban a demokrata szavazók 86 százaléka már megkapta az első oltását, addig a republikánusoknak csupán 45 százaléka. Egyes elvakult republikánus politikusok a beoltást sürgető kampányt a zsidókat üldöző náci hajszához hasonlították.
A washingtoni politikai osztálynak a kínai hisztériával el kell terelni a figyelmet arról, hogy az Egyesült Államoknak a mai napig nincsen központi kontaktkövetési rendszere, nem létezik tömeges tesztprogram, és nincsen olyan országos applikáció, amely követné az eseteket, a beoltási állapotot, valamint a kitettséget.
Kína vádjai
A kommunista vezetés is bajban van, hiszen Hszi Csinping elnök tavaly szeptemberben győzelmet hirdetett a járvány felett. Ez nem biztos, hogy jó taktikai lépés volt, hiszen a delta variáns ezekben a napokban futótűz-szerűen terjed az országban, a hatóságoknak utazási korlátozásokat, tömeges tesztelést és lezárásokat kellett bevezetni (például a teljes Hubej tartományban, a maga 60 millió lakosával). Mindezzel párhuzamosan – és nyilván nem a kommunista vezetés jóváhagyása nélkül - Zhang Wenhong, az ország vezető járványügyi szakértője kijelentette, hogy Kínának valószínűleg „meg kell tanulnia a COVID-dal együtt élnie”, ahogyan azt az Egyesült Királyság teszi.
Mivel belföldön nem igazán rózsás a helyzet, Peking is a nemzetközi térben akar látványos PR-győzelmeket aratni. Miközben a nyugati COVID-19 vakcinagyártók független vállalkozásoknak tekinthetők, a hasonló kínai vállalatok esetében a pekingi kormány irányítja a kutatási és fejlesztési tevékenységüket.
A vakcinákat pedig a kínai kormány eszközként használja a nemzetközi politikai színpadon. Kína számára a vakcinák szállítása lehetőséget ad arra, hogy kiterjessze gazdasági és politikai befolyását Európában, egyben éket verjen Délkelet és Közép-Európa, valamint a nyugati világ közé.
A kommunista vezetés büszkén hirdeti, hogy míg Kína eddig 750 millió dózist szállított a világnak, addig az USA csak 110 milliót. Peking ezeket a szállítmányokat humanitárius intézkedésnek állítja be. Saját állítása szerint Kína évi 5 milliárd dózis COVID-19 vakcinát képes évente legyártani, és ennek csupán a felére van szüksége 1,4 milliárd lakosának a beoltásához.
Peking felháborodottan emeli ki, hogy a világban eddig az összes oltás 82 százaléka a fejlett világban történt, míg a szegény országok kevesebb, mint 1 százalékban részesültek ezekből. Az afrikai kontinens 1,3 milliárd lakosából csupán 16 millió ember, tehát a teljes népességnek kevesebb, mint 2 százaléka kapta meg a két oltást eddig.
De az irgalmas szamaritánus propagandával ellentétben Kína számára a COVID-19 vakcinái kőkemény hatalmi játszmák adui, amelyet jól mutat Ukrajna példája. A napokban Kijev kifarolt abból a nemzetközi állásfoglalásból, amely elítélte az ujgurok elnyomását, miután Peking világosan értésre adta: visszatartja a vakcináit, ha Ukrajna nem lép vissza.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
