MTI/EPA/Vu Hong

A koronavírus és a gazdasági megreccsenés olyan szintű politikai turbulenciákat keltett számos országban, hogy azok első számú vezetői most megpróbálják külföldre vezetni a feszültséget.  A Washingtonba akkreditált kínai nagykövetet múlt pénteken berendelték az amerikai külügyminisztériumba, miután Peking arra kezdett célozgatni, hogy az amerikai hadsereg hurcolta be a vírust Kínába.  Az amerikai Külügy szerint azonban „Kína megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy ők indították el a globális járványt és erről jó ideig nem tájékoztatták a világot”.

Ez egy külföldi vírus

Washingtonban és Budapesten is az első számú vezető megpróbál külföldre mutogatni.  Donald Trump múlt csütörtöki rendkívüli beszédében „külföldi vírus”-nak (sic) nevezte a koronavírust.  Az elnök nincsen könnyű helyzetben, hiszen elnökválasztási kampánya teljesen szétesett, amint megrendült a Wall Street és egyre súlyosabb kérdőjelek merülnek fel a koronavírus járvány kezelésével kapcsolatban.

Az amerikai tegnapi hivatalos adatok (58 halott, 2952 fertőzött) még viszonylag alacsony szinten állnak– de ez csak amiatt van, mert az egész országban hiányoznak a teszthez szükséges eszközök.   Ezen eszközök hiánya miatt eddig mindössze 11 ezer koronavírus tesztet végeztek el a 320 milliós országban, míg az 51 millió lakosú Dél-Koreában már közel 250 ezer tesztet.  Holott az egy főre jutó egyészségügyi kiadások az USA-ben csaknem négyszer nagyobbak, mint Dél-Koreában.

De Trump még ebben a válsághelyzetben is arra koncentrál, hogy a magáncégek jól megtömhessék zsebeiket.  Gyakorlatilag az összes koronavírus diagnosztikai feladatokat múlt pénteki beszédével kiadta olyan cégeknek, mint a Quest Diagnostics és a Labcorp.  Trump azt is bejelentette, hogy a Google fogja működtetni az a honlapot, amelyen keresztül lehet igényelni majd a teszteket.  A Google az elnök beszéde után nem sokkal megerősítette, hogy ilyen honlap még nem működik.

Robbanhatnak az amerikai számok

Nem csoda tehát, hogy a Harvard Egyetem Globális Egyeszségügyi Intézetének igazgatója is úgy gondolja, hogy az USA sokkal rosszabbul reagált, mint bármelyik más fejlett nagy állam.  Trump természetesen nem tud érdemben válaszolni arra sem, hogy korábban miért törölte el a globális egészségbiztonsági felelős munkakört, javasolta a járványügyi hivatal költségvetésének drasztikus lefaragását és az Egészségügyi Világszervezet amerikai támogatásának csökkentését.

A konzervatív média mindenesetre próbálja megtámasztani az elnököt és ennek hatására a republikánus szavazók kétharmada úgy gondolja, hogy a koronavírus veszélyét csak a média lihegi túl.  A republikánusok 87 százaléka szerint Trump megfelelő munkát végez a járvány feltartóztatásában, és egyébként is csupán 35 százalékuk aggódik a koronavírus miatt.

A valóság azonban lehet, hogy hamarosan átszakítja a propaganda paravánját: a USA Today kalkulációi szerint egy olaszországihoz hasonló járvány-dinamika esetén hamarosan 6 amerikai beteg fog jutni egyetlen ágyra.  A lap előrejelzése szerint összességében 23.8 millió amerikai fog megfertőződni.

Kamuvédelem az egészségügyi dolgozóknak

Orbán Vikor múlt pénteki rádióinterjújában is idegeneket vádolt, akik behurcolták a bajt.  S noha a kórokozót elsőként valóban két iráni diáknál mutatták ki, előttük senki mást nem ellenőriztek.  Aki maga jelentkezett a tesztre, azt elhajtották, ideértve Észak-Olaszországból, illetve Dél-Tirolból visszaérkező magyar munkavállalókat.

Értesülésünk szerint a hazai egészségügyi személyzet számára a kórházak és rendelőintézetek többségében csak az egyszerű sebészi maszk áll rendelkezésre – márpedig a koronavírus ellen ez nem véd.  De még az egyszerű gumikesztyű sem áll megfelelő számban rendelkezésre.  Márpedig a veszélyeztetettség szintjét jól mutatja, hogy a jóval fejlettebb egészségügyi rendszerű észak-olaszországi Lombardiában eddig az egészségügyi személyzet 10 százaléka fertőződött meg koronavírussal.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)