Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szerint 2013 első felének gyengélkedése után a múlt év második felében végre növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Ez a trend 2014-ben hónapról hónapra erősödött, a második félév eddig teljesítménye pedig messze túlszárnyalta a várakozásokat.

Óvatosság kell

A külhoni és belföldi elemzők és persze a kormányzat is rendre felfelé korrigálja az óvatos növekedési várakozásokat. Ez akkor is igen nagy siker, ha tudjuk, hogy benne van a viszonylag gyenge bázis, valamint az egyszeri hatások - írja a Világgazdaságban megjelent tanulmányában az elnök. Szerinte ugyanakkor a világgazdasági kilátások, az ukrán válság következményei az exportpiacokon nem sok jóval biztatnak, a bankok hitelezési aktivitása várhatóan lényegesen nem bővül, és e mellett a forintárfolyam alakulását tekintve az utóbbi évek tapasztalatai is óvatosságra intenek.

Ismerve a biztató munkaerő-piaci, bérkiáramlási, fogyasztási tendenciákat és a szerény mértében javuló konjunkturális és üzleti-bizalmi tapasztalatokat is, a növekvő külhoni kockázatokra tekintettel Kovács biztonságosabbnak, a valós lehetőségekhez közelebb állónak tartaná, ha az idei várakozásokhoz képest szerényebb növekedési ambícióink lennének a jövő évre; a költségvetési tervezés alapját képező háttérszámítások szempontjából mindenképpen.

Szűk mozgástér

2014-re nézve az államháztartás GDP-arányos hiánycélja (a túlzott deficit eljárás módszertana alapján) mindössze egytized százalékkal marad el a maastrichti határértéktől, ami nem sok manőverezésre ad lehetőséget. A hiánycél teljesítésének kockázata ugyan jelentős, és növekvő mértékű, de még teljesíthető, mint ezt a Költségvetési Tanács megállapította. A féléves hiány, bár időarányosan magas, de nem nagyobb az elmúlt évek hasonló időszakában kialakult átlagnál, és az a költségvetés szokásos szezonális folyamataival függött össze. Júliusban pedig lényegileg nem növekedett tovább. A főbb bevételi és kiadási folyamatokat tekintve az állapítható meg, hogy a munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok kedvezően alakulnak a munkaerőpiac élénkülésének, az előre jelzettnél is magasabb bérkiáramlásnak, valamint annak következtében, hogy az úgynevezett kisadókat a tervezettnél kevesebben választották. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók is dinamikusan emelkednek a 2013-as mértékükhöz képest, a költségvetési előirányzattól azonban elmaradnak. Az elmaradás elsődleges oka a tervezettnél lényegesen alacsonyabb infláció, ugyanakkor a fogyasztás bővülésének mértéke a várakozásoknál szerényebb.

A hiánymutató és az államadósság- szabály betartására figyelemmel a szakember szerint külön kell szólni a költségvetés módosítására júliusban benyújtott indítványról. Az amúgy is „kifeszített” költségvetés forrásaiból tervezett vállalati részesedés-vásárlások ugyan a túlzottdeficit-eljárás módszertana alapján számított eredményszemléletű egyenleget - valószínűsíthetően - nem növelnék, a tervezett pénzforgalmi hiányt azonban igen. A finanszírozási igény növekedése pedig az államadósság-ráta várható javulását csökkentené minimálisra, 2013 végéhez képest mindössze egytized százalékos mérséklődés lenne így várható.

Lehetnek megszorítások

A stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon kell számolni a GDP-arányos államadósságot - emlékeztet a Költségvetési Tanács elnöke. Ez alapján, ha növekvőek is a megvalósulási kockázatok, megelőlegezhető, hogy a stabilitási törvényben foglalt előírások és a költségvetéssel kapcsolatos EU-kritériumok 2014-ben is teljesülnek. Ennek érdekében azonban szükség van - illetve szükség lehet - a költségvetés kiadás oldali korrekcióira (zárolásra), az Országvédelmi Alap fel nem használására, a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állomány csökkentésére, és nem zárható ki, hogy a bevételek növelésére is.