Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Amerika és Németország gyorsan tagadott, Dánia viszont nyitott lenne a lépésre. Reggeli háborús hírösszefoglaló.
Sietve szögezték le amerikai és német tisztviselők, hogy a lengyel MiG-29-esek Ukrajnába küldése nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok vagy Németország nyugati harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. A német védelmi miniszter a hír kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az idő vadászgépek küldésére, a Fehér Ház pedig Lengyelország „szuverén döntésének” nevezte a lépést, és hangsúlyozták, hogy ennek semmi hatása nincs F-16-osok Ukrajnába küldésére, amelyre eddig nem volt hajlandó a Biden-kormány.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek küldésének kérdése olyan, amelyről megbeszélések zajlanak „szövetséges országok egy csoportjával”. A dán védelmi miniszter pedig azt mondta, Dánia „nyitott” vadászgépek szállítása irányába, és „nem zárja ki, hogy ez egy ponton szükséges lesz”.
Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek egy robbanásban, majd az annak nyomán kigyulladt tűzben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB egyik épületében Rosztov-na-Donúban, amely a Kelet-Ukrajnával határos orosz régió fővárosa.
Ukrán katonák egy kínai gyártmányú drónt lőttek le Szlovjanszk közelében. A drón az oroszok által elfoglalt területek felől érkezett. A Politico cikke szerint Kína drónokat, géppuskákat és golyóálló mellényeket is szállít Oroszországba.
Egy B-52-es stratégiai bombázó újra 20 kilométerre repült el a stratégiai fontosságú kalinyingrádi orosz exklávé határaitól. A közeli repülés akár egyfajta válaszként is értelmezhető a Fekete-tenger felett orosz közreműködéssel lezuhant amerikai drón ügyére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az építőipari termelés változatlan áron mérve – két visszaesést hozó év után – 2025-ben 2,8 százalékkal tudott bővülni. A tavaly december végi ágazati szerződésállomány csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GKI februári felmérése szerint a megkérdezett építőipari vállalkozások harmada árbevételének növekedésére számít 2026-ben az előző évhez képest, csökkenéstől 21 százalékuk tart. A 10 fő alatti cégek e téren kevésbé optimisták, de az 50 fő felett foglalkoztatók már sokkal inkább azok. További kedvező jel, hogy a GKI ágazati bizalmi indexe februárban tizenhárom havi csúcsára emelkedett. 2026-ban az építőipari termelés volumene 2-3 százalékkal nőhet az előző évhez képest – ebben a hazai és a nemzetközi elemzők is egyetértenek.
A magyar cégvezetők fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll – közölte a PwC nemzetközi tanácsadó cég szerdán az MTI-vel a magyar vezérigazgatók körében végzett felmérése alapján.
A magyar kormány ugyan az energiáit az Ukrajnával való vita köti le, energetikai szempontból számunkra az iráni háború sokkal nagyobb költséggel jár számunkra nemzetgazdasági szinten, áll az Mfor kedd reggel megjelent elemzésében.
Hozzávetőleges menetrend készült a mentesítő repülőjáratokról, itt van, honnan és mikor indulhatnak a gépek. 
