Amerika és Németország gyorsan tagadott, Dánia viszont nyitott lenne a lépésre. Reggeli háborús hírösszefoglaló.
Sietve szögezték le amerikai és német tisztviselők, hogy a lengyel MiG-29-esek Ukrajnába küldése nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok vagy Németország nyugati harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. A német védelmi miniszter a hír kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az idő vadászgépek küldésére, a Fehér Ház pedig Lengyelország „szuverén döntésének” nevezte a lépést, és hangsúlyozták, hogy ennek semmi hatása nincs F-16-osok Ukrajnába küldésére, amelyre eddig nem volt hajlandó a Biden-kormány.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek küldésének kérdése olyan, amelyről megbeszélések zajlanak „szövetséges országok egy csoportjával”. A dán védelmi miniszter pedig azt mondta, Dánia „nyitott” vadászgépek szállítása irányába, és „nem zárja ki, hogy ez egy ponton szükséges lesz”.
Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek egy robbanásban, majd az annak nyomán kigyulladt tűzben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB egyik épületében Rosztov-na-Donúban, amely a Kelet-Ukrajnával határos orosz régió fővárosa.
Ukrán katonák egy kínai gyártmányú drónt lőttek le Szlovjanszk közelében. A drón az oroszok által elfoglalt területek felől érkezett. A Politico cikke szerint Kína drónokat, géppuskákat és golyóálló mellényeket is szállít Oroszországba.
Egy B-52-es stratégiai bombázó újra 20 kilométerre repült el a stratégiai fontosságú kalinyingrádi orosz exklávé határaitól. A közeli repülés akár egyfajta válaszként is értelmezhető a Fekete-tenger felett orosz közreműködéssel lezuhant amerikai drón ügyére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.
Szerdán a Parlament zöld utat adott a Tanács döntésének a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásáról, hogy az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújtson Ukrajnának.
A lengyel jegybanki tanács úgy döntött, hogy 700 tonnára növeli az ország aranytartalékát, aminek révén Lengyelország a legnagyobb aranykészlettel rendelkező tíz állam közé kerül – írta szerdán a Rzeczpospolita napilap.
5+1 elemből álló akcióterv indul a vendéglátóipar támogatására, amelynek célja a szektor versenyképességének javítása és a fekete foglalkoztatás visszaszorítása,
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,8 százalékra lassult decemberben a novemberben jegyzett 4,0 százalékról – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Az EVE Power Hungary Kft. január végén toborzási kampányt indít Debrecenben és a környező településeken: mintegy 400 új munkavállaló, elsősorban technikus, mérnök és támogató munkatárs felvételét tervezik az épülő debreceni gyárukba, amely a BMW Group beszállítója – jelentették be a gyár vezetői kedden sajtótájékoztatón.
Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében. 
