Amerika és Németország gyorsan tagadott, Dánia viszont nyitott lenne a lépésre. Reggeli háborús hírösszefoglaló.
Sietve szögezték le amerikai és német tisztviselők, hogy a lengyel MiG-29-esek Ukrajnába küldése nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok vagy Németország nyugati harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. A német védelmi miniszter a hír kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az idő vadászgépek küldésére, a Fehér Ház pedig Lengyelország „szuverén döntésének” nevezte a lépést, és hangsúlyozták, hogy ennek semmi hatása nincs F-16-osok Ukrajnába küldésére, amelyre eddig nem volt hajlandó a Biden-kormány.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek küldésének kérdése olyan, amelyről megbeszélések zajlanak „szövetséges országok egy csoportjával”. A dán védelmi miniszter pedig azt mondta, Dánia „nyitott” vadászgépek szállítása irányába, és „nem zárja ki, hogy ez egy ponton szükséges lesz”.
Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek egy robbanásban, majd az annak nyomán kigyulladt tűzben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB egyik épületében Rosztov-na-Donúban, amely a Kelet-Ukrajnával határos orosz régió fővárosa.
Ukrán katonák egy kínai gyártmányú drónt lőttek le Szlovjanszk közelében. A drón az oroszok által elfoglalt területek felől érkezett. A Politico cikke szerint Kína drónokat, géppuskákat és golyóálló mellényeket is szállít Oroszországba.
Egy B-52-es stratégiai bombázó újra 20 kilométerre repült el a stratégiai fontosságú kalinyingrádi orosz exklávé határaitól. A közeli repülés akár egyfajta válaszként is értelmezhető a Fekete-tenger felett orosz közreműködéssel lezuhant amerikai drón ügyére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is két helyet rontottunk. Így már csak két EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Észtországban és Romániában.
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Alacsonyabb a nettó átlag- és mediánkereset is a júliusinál: utóbbi akkor még 399 ezer forint volt. Igaz, az augusztusi és a tavaly szeptemberi számokhoz képest van emelkedés, amelyről részletesen ír a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Több mint 200 ezer vállalkozást érint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormányzat megállapodásából létrejött, 11 pontból álló adócsökkentési csomag, ami jövőre 78-90 milliárd forintot vesz ki az államkasszából, és hagy ott a cégeknél. A sajtóeseményt követő háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy terítéken van-e még a szocho 13-ról 12 százalékra csökkentése.
Bezárnak egy konzulátust, de ez még csak a kezdet: a lengyel külügyminiszter nem csak diplomáciai válaszlépéseket ígér. 
