Amerika és Németország gyorsan tagadott, Dánia viszont nyitott lenne a lépésre. Reggeli háborús hírösszefoglaló.
Sietve szögezték le amerikai és német tisztviselők, hogy a lengyel MiG-29-esek Ukrajnába küldése nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok vagy Németország nyugati harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. A német védelmi miniszter a hír kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az idő vadászgépek küldésére, a Fehér Ház pedig Lengyelország „szuverén döntésének” nevezte a lépést, és hangsúlyozták, hogy ennek semmi hatása nincs F-16-osok Ukrajnába küldésére, amelyre eddig nem volt hajlandó a Biden-kormány.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek küldésének kérdése olyan, amelyről megbeszélések zajlanak „szövetséges országok egy csoportjával”. A dán védelmi miniszter pedig azt mondta, Dánia „nyitott” vadászgépek szállítása irányába, és „nem zárja ki, hogy ez egy ponton szükséges lesz”.
Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek egy robbanásban, majd az annak nyomán kigyulladt tűzben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB egyik épületében Rosztov-na-Donúban, amely a Kelet-Ukrajnával határos orosz régió fővárosa.
Ukrán katonák egy kínai gyártmányú drónt lőttek le Szlovjanszk közelében. A drón az oroszok által elfoglalt területek felől érkezett. A Politico cikke szerint Kína drónokat, géppuskákat és golyóálló mellényeket is szállít Oroszországba.
Egy B-52-es stratégiai bombázó újra 20 kilométerre repült el a stratégiai fontosságú kalinyingrádi orosz exklávé határaitól. A közeli repülés akár egyfajta válaszként is értelmezhető a Fekete-tenger felett orosz közreműködéssel lezuhant amerikai drón ügyére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A bukaresti kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják – jelentette be hétfőn a négypárti koalíciós kormány frissen kinevezett reformügyi miniszterelnök-helyettese.
Hiába az elmúlt időszakban hazánkba érkező külföldi, leginkább kínai és dél-koreai külföldi működőtőke-beruházások egész sora, összességében évek óta zuhanórepülésben vannak a vállalati beruházások Magyarországon. A KSH legfrissebb, harmadik negyedéves adata újabb esésről árulkodik. Öröm az ürömben, hogy az éves alapú csökkenés mértéke már lassul, szakértők szerint pedig van esély arra, hogy a gödör aljáról megindulhat a szektor felfelé. Az ágazat teljesítményét a Trend FM hétfői műsorában szálaztuk szét.
Nemrégiben felröppentek a hírek, hogy észak-koreai gyógyszergyárak azt tervezik, pár terméküket exportálják Oroszországba. Ezek a „csodaszerek” állítólag mindent kezelnek a hepatitisztől a malárián át a bénulásig – bár nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán működnének.
Januárban, várhatóan a hónap elején dönthet a Fidesz arról, kik lesznek a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjei az áprilisi választáson. A Tisza jelöltjeinek kihirdetéséig már csak egy hét maradt.
Az olajtermelő országok megkönnyebbülhetnek, a COP30 egyezményéből kimaradt a fosszilis tüzelőanyagok említése. Az Európai Unió képviselői nem értettek egyet a záródokumentummal, de nem vétózták meg a megállapodást.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
