Amerika és Németország gyorsan tagadott, Dánia viszont nyitott lenne a lépésre. Reggeli háborús hírösszefoglaló.
Sietve szögezték le amerikai és német tisztviselők, hogy a lengyel MiG-29-esek Ukrajnába küldése nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok vagy Németország nyugati harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. A német védelmi miniszter a hír kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „eddig mindenki egyetértett abban, hogy nincs itt az idő vadászgépek küldésére, a Fehér Ház pedig Lengyelország „szuverén döntésének” nevezte a lépést, és hangsúlyozták, hogy ennek semmi hatása nincs F-16-osok Ukrajnába küldésére, amelyre eddig nem volt hajlandó a Biden-kormány.
A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vadászgépek küldésének kérdése olyan, amelyről megbeszélések zajlanak „szövetséges országok egy csoportjával”. A dán védelmi miniszter pedig azt mondta, Dánia „nyitott” vadászgépek szállítása irányába, és „nem zárja ki, hogy ez egy ponton szükséges lesz”.
Legalább egy ember meghalt és ketten megsérültek egy robbanásban, majd az annak nyomán kigyulladt tűzben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB egyik épületében Rosztov-na-Donúban, amely a Kelet-Ukrajnával határos orosz régió fővárosa.
Ukrán katonák egy kínai gyártmányú drónt lőttek le Szlovjanszk közelében. A drón az oroszok által elfoglalt területek felől érkezett. A Politico cikke szerint Kína drónokat, géppuskákat és golyóálló mellényeket is szállít Oroszországba.
Egy B-52-es stratégiai bombázó újra 20 kilométerre repült el a stratégiai fontosságú kalinyingrádi orosz exklávé határaitól. A közeli repülés akár egyfajta válaszként is értelmezhető a Fekete-tenger felett orosz közreműködéssel lezuhant amerikai drón ügyére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Zártkörű értékesítés keretében rábocsátott a 2035-ös lejáratú dollárkötvényekre az Államadósság Kezelő Központ – írja a Bloomberg. Így az eredetileg egymilliárd dollár értékben kibocsátott kötvényekből most további 1,2 milliárd dollárnyit adtak el.
Az Egyesült Államokban 2022. szeptember eleje óta a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a február 20-án végződött héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 2,0 százalékra lassult januárban a decemberben jegyzett 3,8 százalékról – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Januárban az előzetes becslésnek megfelelően mérséklődött az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.
0,4 százalékkal nőtt a német GDP a negyedik negyedévben. 2025 egészében pedig a kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal – közölte a végleges adatokat a Destatis német szövetségi statisztikai hivatal.
A jegybankban korábban elnökként, illetve a Monetáris Tanács tagjaként dolgozott két szakember március 4-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média 6. évfolyamban járó egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Bár egyes európai uniós tagállamok – jelesül Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország – adóssága bőven meghaladja az országuk éves GDP-jét, sőt Japáné a 220 százalékot is, amihez képest a 75 százalék körüli magyar ráta nem is olyan vészes, csakhogy annak finanszírozása, a magas kamatok miatt nagyon sokba kerül.
Az iraki katonai szerepvállalást érintő parlamenti határozat és a szerb-magyar energetikai együttműködésről szóló kormányfői rendelet látott napvilágot a Magyar Közlönyben.