Meglehetősen optimistán nyilatkozott a napokban Olaf Scholz, a németországi választásokat hajszállal megnyerő szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje azokról az előzetes megbeszélésekről, amelyek pártja, a Zöldek és a liberálisok (FDP) között folynak a kormányalakításról.
Karácsonyi ajándék
Az egyeztetések „nagyon jó és konstruktív hangulatban” folynak, ezért biztos abban, hogy a három párt meg tudja valósítani a közös tervet, tehát azt, hogy
karácsony előtt lesz új kormányunk,
jelentette ki Scholz – aki jelenleg még a Merkel-kormány pénzügyminisztere – Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valutalap és a Világbank ülésein vett részt.
Az előzetes egyeztetések eredményét még ezen a héten összegzik a pártok, jövő héten pedig megkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások.
Egy friss felmérés szerint a németek enyhe többsége pártolja ezt az összefogást. A Spiegel által megrendelt közvélemény-kutatás során
a megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Scholz által vezetett közlekedési lámpa koalíció (piros-sárga-zöld összefogás) jó lenne Németország számára.
32 százalék „mindenképp”, 20 százalék pedig „inkább” ezt tartja a megfelelő megoldásnak.
A megkérdezettek 37 százaléka nem pártolja ezt a koalíciót – 14 százalék „inkább nem”, 24 százalék pedig „abszolút nem.”
Érdekesség, hogy az SPD-szavazók csaknem teljes egészében beállnak a lámpakoalíció mögé – 97 százalékuk mond rá igent –, és a Zöldek táborában is elsöprő (86 százalék) annak támogatottsága. Csupán a liberális szavazók szkeptikusak: közülük 32 százalék támogatja, 50 százalék viszont ellenzi azt.
Királycsináló kis pártok
Mint arról beszámoltunk, a szeptember végi választásokon a szociáldemokraták 25,7, a kereszténydemokraták (CDU/CSU) pedig 24,1 százalékos eredményt értek el.
Mivel egymással nem akarnak kormányozni – azaz nem kívánják folytatni a nagykoalíciót –, az AfD-vel (Alternetíva Németországért) senki nem akar közösködni, az előzetesen potenciális partnernak tartott Baloldal (Die Linke) nevű párt pedig túl gyengén szerepelt, a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget az SPD csak akkor érheti el, ha összefog a Zöldekkel és a liberálisokkal, amelyek a szavazatok 14,8, illetve 11,5 százalékát szerezték meg.
Utóbbi két kis párt tehát királycsináló szerepbe került:
ha nem felel meg nekik az SPD ajánlata, megpróbálhatnak "összebútorozni" a CDU/CSU-val – ez lenne az úgynevezett Jamaika-koalíció (fekete-sárga-zöld összefogás).
Most azonban minden jel arra utal, hogy a lámpakoalíció lesz a befutó. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Zöldek és a liberálisok meglepően könnyen egymásra találtak: az SPD-nek kettejük szövetségével kell megegyeznie.
A szociáldemokraták nyertek ugyan, de régi hatalmuk már nem tér vissza: számos területen, például a szociálpolitikában, alighanem engedniük kell a két kis pártnak – az új kormány a „kancellárcsinálók koalíciója” lesz
- véli a konzervatív lap.
Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak korábban szintén arról beszélt, hogy két nagy erő helyett sok, közel azonos erősségű párt alakíthatja majd a politikai életet.
Úgy vélem, hogy Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz
- fogalmazott a német szakember.
A magyar szál
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, ha valóban lámpakoalíció lesz Németországban, akkor az
minden bizonnyal tovább növeli majd a politikai nyomást az Orbán-kormányon, de a magyar-német gazdasági kapcsolatok aligha fognak sérülni.
Hogy miért nem, és milyen befolyásuk van a német multiknak az ottani politikára, azt az alábbi videóban fejtjük ki:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
