4p

A kancellári szék várományosa, Olaf Scholz szerint már karácsony előtt megalakulhat az új, szociáldemokrata-zöld-liberális kormány. Az előzetes egyeztetések jól haladnak, jövő héten megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások. A németek több mint fele támogatja a lámpakoalíciót.

Meglehetősen optimistán nyilatkozott a napokban Olaf Scholz, a németországi választásokat hajszállal megnyerő szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje azokról az előzetes megbeszélésekről, amelyek pártja, a Zöldek és a liberálisok (FDP) között folynak a kormányalakításról.

Karácsonyi ajándék

Az egyeztetések „nagyon jó és konstruktív hangulatban” folynak, ezért biztos abban, hogy a három párt meg tudja valósítani a közös tervet, tehát azt, hogy

karácsony előtt lesz új kormányunk,

jelentette ki Scholz – aki jelenleg még a Merkel-kormány pénzügyminisztere – Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valutalap és a Világbank ülésein vett részt.

Az előzetes egyeztetések eredményét még ezen a héten összegzik a pártok, jövő héten pedig megkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások.

A királycsinálók, azaz a Zöldek és az FDP vezetői - Robert Habeck (Zöldek), Annalena Baerbock (Zöldek), Volker Wissing (FDP) és Christian Lindner (FDP) - érkeznek egy előzetes koalíciós egyeztetésre Berlinben 2021. október 11-én. Forrás: EPA/CLEMENS BILAN
A királycsinálók, azaz a Zöldek és az FDP vezetői - Robert Habeck (Zöldek), Annalena Baerbock (Zöldek), Volker Wissing (FDP) és Christian Lindner (FDP) - érkeznek egy előzetes koalíciós egyeztetésre Berlinben 2021. október 11-én. Forrás: EPA/CLEMENS BILAN

Egy friss felmérés szerint a németek enyhe többsége pártolja ezt az összefogást. A Spiegel által megrendelt közvélemény-kutatás során

a megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Scholz által vezetett közlekedési lámpa koalíció (piros-sárga-zöld összefogás) jó lenne Németország számára.

32 százalék „mindenképp”, 20 százalék pedig „inkább” ezt tartja a megfelelő megoldásnak.

A megkérdezettek 37 százaléka nem pártolja ezt a koalíciót – 14 százalék „inkább nem”, 24 százalék pedig „abszolút nem.”

Érdekesség, hogy az SPD-szavazók csaknem teljes egészében beállnak a lámpakoalíció mögé – 97 százalékuk mond rá igent –, és a Zöldek táborában is elsöprő (86 százalék) annak támogatottsága. Csupán a liberális szavazók szkeptikusak: közülük 32 százalék támogatja, 50 százalék viszont ellenzi azt.

Királycsináló kis pártok

Mint arról beszámoltunk, a szeptember végi választásokon a szociáldemokraták 25,7, a kereszténydemokraták (CDU/CSU) pedig 24,1 százalékos eredményt értek el.

Mivel egymással nem akarnak kormányozni – azaz nem kívánják folytatni a nagykoalíciót  –, az AfD-vel (Alternetíva Németországért) senki nem akar közösködni, az előzetesen potenciális partnernak tartott Baloldal (Die Linke) nevű párt pedig túl gyengén szerepelt, a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget az SPD csak akkor érheti el, ha összefog a Zöldekkel és a liberálisokkal, amelyek a szavazatok 14,8, illetve 11,5 százalékát szerezték meg.

Utóbbi két kis párt tehát királycsináló szerepbe került:

ha nem felel meg nekik az SPD ajánlata, megpróbálhatnak "összebútorozni" a CDU/CSU-val – ez lenne az úgynevezett Jamaika-koalíció (fekete-sárga-zöld összefogás).

Most azonban minden jel arra utal, hogy a lámpakoalíció lesz a befutó. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Zöldek és a liberálisok meglepően könnyen egymásra találtak: az SPD-nek kettejük szövetségével kell megegyeznie.

A szociáldemokraták nyertek ugyan, de régi hatalmuk már nem tér vissza: számos területen, például a szociálpolitikában, alighanem engedniük kell a két kis pártnak – az új kormány a „kancellárcsinálók koalíciója” lesz

- véli a konzervatív lap. 

Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak korábban szintén arról beszélt, hogy két nagy erő helyett sok, közel azonos erősségű párt alakíthatja majd a politikai életet.  

Úgy vélem, hogy Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz

- fogalmazott a német szakember.   

A magyar szál

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, ha valóban lámpakoalíció lesz Németországban, akkor az

minden bizonnyal tovább növeli majd a politikai nyomást az Orbán-kormányon, de a magyar-német gazdasági kapcsolatok aligha fognak sérülni.

Hogy miért nem, és milyen befolyásuk van a német multiknak az ottani politikára, azt az alábbi videóban fejtjük ki:   

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntött a kormány: az akkugyárakért is felel az új szuperhatóság
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 19:39
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – derül ki az erről szóló, a Magyar Közlönyben csütörtökön kihirdetett kormányrendeletből.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György csak ügyvédjével üzent a vizsgálóbizottságnak
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 16:57
Varga Mihályt viszont meghallgatták.
Makro / Külgazdaság Évek óta nem volt ilyen: kamatot emelt a Bank of England
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 15:47
Erre vártak az elemzők is előzetesen.
Makro / Külgazdaság Kevesebb pénzt költene gazdaságfejlesztésre a Tisza, mint korábban a Fidesz, de az eredmény mégis más lehet
Imre Lőrinc | 2026. november 5. 12:50
Kevesebb pénzt irányoz elő a Tisza-kormány a jövő évi költségvetésből gazdaságfejlesztésre, mint az Orbán-kormány tette az utolsó évében. 2026-ban közel 5050 milliárd forintot szánt az április 12-én leváltott kabinet erre a célra, míg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a jövő évi büdzsé kapcsán mintegy 4000 milliárd forintról beszélt. Bár a magyar állami hozzájárulás mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a három évig csak stagnáló GDP mégsem azt mutatja, hogy jól hasznosultak volna ezek a források.
Makro / Külgazdaság Rég volt ekkora különbség a benzin és a dízel ára között
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 09:51
A két üzemanyagtípus közötti árkülönbség továbbra is jelentős.
Makro / Külgazdaság Annyit lógtunk a neten, hogy a tőzsdei cégen is meglátszik
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 18:49
Közzétette harmadik negyedéves jelentését a Magyar Telekom.
Makro / Külgazdaság Donald Trump kezében két bunkósbot maradt – Magyarországra is hat az amerikai félidős választás
Imre Lőrinc | 2026. november 4. 18:28
Miután a Tisza-kormány kipipálta a házi feladatait a hosszú távú gazdasági és költségvetési pálya kijelölésével kapcsolatban, a befektetői figyelem ismét a globális folyamatokra irányulhat a magyar eszközök viszonylatában is. Az amerikai félidős választás hosszabb távon két nagyon fontos kérdést vet fel a piacokon: mi lesz az egyre inkább a túlkapás jeleit mutató mesterségesintelligencia-lázzal, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok alakulásával? Ezek a forint és a magyar konvergenciapálya szempontjából sem lényegtelen dilemmák.
Makro / Külgazdaság Lehet-e több célt is teljesíteni az új költségvetéssel?
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 15:53
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Radiocafé Millásreggeli című műsorának vendége volt.
Makro / Külgazdaság Megérkezett az Eurostat várva várt adata
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 15:13
Ekkora volt az infláció az euróövezetben.
Makro / Külgazdaság A válás, szakítás is gondot okozhat a Wekerle Plusznál
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 14:41
Nagyon nem mindegy, hogy a Wekerle Pluszt felvevő pár házastárs vagy élettárs, de szétválnak az útjaik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG