- Több mint 1300 embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok szerdán a részleges mozgósítás elrendelése elleni tüntetéseken az OVD-Info emberi jogi csoport szerint, amely 38 oroszországi város adatait összesítette csütörtökön.
Csak Moszkvában és Szentpétervárott mintegy 500-500 tiltakozót vettek őrizetbe, adta hírül a Guardian.
A hatóságok figyelmeztettek, hogy aki részt vesz a háborúellenes tüntetéseken, akár 15 év börtönbüntetést is kaphat.
Mint arról beszámoltunk, a részleges mozgósítás azonnali hatályú és mintegy 300 ezer tartalékost érint. Az orosz elnök szerint erre azért van szükség, hogy megvédjék hazájukat és integritásukat. Egyúttal bejelentette a hazai fegyvergyártás növelését is.
- Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke Telegram-bejegyzésében közölte: a donbászi és más kelet-ukrajnai régióban megrendezendő (az adott területek hovatartozásáról szóló) referendumok után ezek a területek Oroszországhoz fognak kerülni.
Az elcsatolt területeket az orosz hadsereg is védeni fogja, és ennek során bármilyen fegyvert, így stratégiai nukleáris fegyvert is bevethet, idézi a brit lap Medvegyevet.
Hozzátette: fegyvereik el tudnak érni európai és amerikai célpontokat is. Szerinte a Nyugatnak meg kell értenie: Oroszország saját utat választott, és nincs visszaút.
- Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön egy sajtótájékoztatón cáfolta, hogy bármiképpen korlátozták volna az orosz iparvállalatok működését a tegnap elrendelt részleges mozgósítással összefüggésben. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeknek kell bekövetkeznie ilyen korlátozások elrendeléséhez, azt mondta:
„Vannak törvényi előírások, hogy milyen lépéseket kell tenni ilyen esetben, de hangsúlyozom, hogy jelenleg nincs ok semmiféle korlátozásra”.
Egyúttal hazugságnak nevezte a közösségi platformokon terjedő információt, hogy akár egymillió főre is növelhetik a sorozott tartalékosok számát.
- Nagyszabású fogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra:
az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukrán pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátotta szabadon.
A rijádi külügyminisztérium közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.
- Legkevesebb hat ember életét vesztette és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát - közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval.
Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárt ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre.
A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép. A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek, írta az MTI.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
