5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A német városokban sorra tartják az Izrael-ellenes tüntetéseket, számos incidenssel fűszerezve. Eközben mind a német, mind a francia kormány Izrael mellett állt ki, de a francia külügyminiszter elítélte a kelet-jeruzsálemi kitelepítéseket is. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az izraeli-palesztin ellenségeskedés pillanatok áthullámzott Németország és Franciaország arab közösségeire. Szerdára virradó éjjel Münster és Bonn zsinagógái előtt izraeli zászlót égettek a tüntetők. Bonnban a zsinagóga bejáratát súlyosan megrongálták, a rendőrség három gyanúsítottat őrizetbe vett. Csütörtökre virradó éjjel Mannheim városában dobálták be a zsinagóga ablakát.

Gelsenkirchenben egy előre be nem jelentett Izrael-ellenes tüntetésen mintegy 180 ember súlyosan szidalmazta a zsidókat. Hannoverben 550 ember gyűlt össze szerda este, ahol izraeli zászlót égettek. Az észak-rajna-vesztfáliai Solingenben ugyancsak szerdán helyeztek ki izraeli zászlót a városháza előtt, a német-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulója – május 12. – alkalmából. A zászlót ismeretlenek éjjel felgyújtották.

A Nakba-nap, azaz a katasztrófa nap elnevezésű palesztin gyásznap alkalmából tartott felvonulás résztvevői a németországi Kölnben - és a felvonulást biztosító rendőrök 2021. május 14-én. A Közel-Keleten kíújult konfliktus miatt országszerte tartottak tüntetéseket a palesztinok mellett és az antiszemitizmus ellen is. Fotó: Sascha Steinbach / EPA
A Nakba-nap, azaz a katasztrófa nap elnevezésű palesztin gyásznap alkalmából tartott felvonulás résztvevői a németországi Kölnben - és a felvonulást biztosító rendőrök 2021. május 14-én. A Közel-Keleten kíújult konfliktus miatt országszerte tartottak tüntetéseket a palesztinok mellett és az antiszemitizmus ellen is. Fotó: Sascha Steinbach / EPA

A német nagypolitika erőteljes kiállása

A bűncselekményeket csütörtökön is több vezető politikus ítélte el. Németországban a zéró tolerancia elve érvényes a zsinagógák elleni támadásokkal szemben – nyilatkozott Heiko Maas külügyminiszter.

Hozzátette, hogy Németországban mindenkinek szolidaritást kell vállalnia a zsidó közösséggel, és el kell utasítania, ha Németországban élő zsidó vallású embereket tesznek felelőssé a Közel-Keleten történő eseményekért.

A legnagyobb német párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székháznál ellopták a Gázai övezetből Izrael ellen indított rakétatámadások áldozatai iránti szolidaritásból szerdán kihelyezett izraeli zászlót. lopás csütörtökre virradóra történt. Reggel újabb izraeli zászlót helyeztek ki a német nemzeti, az EU-s és a pártzászló mellé.

“A zászlót elvehetitek, de a tartásunktól nem tudtok megfosztani minket” – kommentálta az esetet Paul Ziemiak főtitkár egy Twitter-bejegyzésben. Ziemial aztán egy interjúban kifejtette, hogy a Hamász egy terrorista szervezet. „Aki a Közel-Keleten békét szeretne, aki a kétállami megoldást tartja szem előtt, annak látnia kell, hogy ez a Hamásszal nem megy” – tette hozzá.

Merkel kancellár pénteken adott ki közleményt, amelyben határozottan elítélte az Izrael elleni rakétatámadásokat. Leszögezte, hogy a német kormány támogatja Izrael jogát az önvédelemre.

Tegnap Christine Lambrecht szociáldemokrata igazságügyminiszter vett részt egy szolidaritási Istentiszteleten, ahol leszögezte: „Egész Izraelben, különösen Jeruzsálemben és Tel-Avivban a szélsőségesek erőszakos cselekedetek követnek el. A miniszter szégyennek nevezte, hogy Németországban antiszemita tüntetéseket tartanak. Lambrecht szerint az izraeli zászló elégetése bűncselekmény, amelynek a német hatóságok utánajárnak.

Tegnap csupán Berlinben három Izrael-ellenes tüntetést tartottak, ahol röpködtek az utcakövek és a palackok.

Sebastian Kurz utasítására a bécsi kancellári hivatalra a szolidaritásból felhúzták az izraeli nemzeti lobogót, amelyre válaszul az iráni külügyminiszter elhalasztotta hivatalos bécsi látogatását. Ausztia egyben bejelentette, hogy a libanoni Hezbollah szervezetet ezentúl terror-szervezetként tartja nyilván.

A szlovén miniszterelnök mikroblog bejegyzésében jelentette be tegnap, a szolidaritás jeleként a kormányépületekre kitűzik az izraeli zászlót. A cseh elnök utasítására tegnap a prágai várban húzták fel a Izrael zászlaját. Az EU Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is elítélte a Hamász rakétatámadásait Izraelre és az erőszak azonnali beszüntetésre szólított föl.

Párizs a kelet-jeruzsálemi kitelepítéseket is elítéli

A francia elnöki palota pénteken közleményt adott ki. Eszerint Macron felhívta telefonon az izraeli miniszterelnököt és részvétét fejezte ki a Hamász és más terrorista csoportok áldozatainak. Egyben kifejezte támogatását Izrael irányába és az önvédelemhez való jogát.

Május 12-én Jean-Yves Le Drian külügyminiszter leszögezte a Francia Szenátusban, hogy a közel-keleti helyzet rendkívüli aggodalommal tölti el. Kifejtette, hogy Izrael idén több alkalommal bombázta Szíriában mind a kormányzati erőket, mind pedig az iráni csapatokat és Le Drian szerint fennáll a veszélye egy regionális háború kitörésének. „Az erőszak Gázában, Jeruzsálemben, Ciszjordániában és számos izraeli városban tapasztalható örvénye egy komolyabb eszkalációt provokálhat ki. Kevesebb, mint 15 év alatt a Gázai övezet három véres háborút ért meg. Mindent meg kell tenni, hogy a negyedik elkerülhető legyen.”

Le Drian elítélte mind a Hamász rakétatámadásait, mind az izraeli hatóságok kelet-jeruzsálemi kitelepítő politikáját. Azt ígérte, hogy tovább fog tárgyalni, a német, az egyiptomi és a jordán kollégáival, hogy a Izraelben a két fél konstruktív tárgyalásokat kezdjen a konfliktus tartós megoldására.

Csütörtökön Gérald Darmanin belügyminiszter arra utasította a párizsi rendőrfőnököt, hogy tiltsa be a szombatra tervezett palesztin-barát tüntetést. Indoklásként a 2014-es palesztin-barát demonstrációt nevezte meg, amely erőszakba torkollott.

Darmanin utasítása meglehetősen groteszk és képmutató, hiszen ő a rojalista, szélsőjobboldali ’Action française’ mozgalom szimpatizánsa és tavaly megdöbbenésének adott hangot, amikor kóser ételeket látott egy francia bevásárlóközpontokban.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hatékonyabb lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, mint az elszámoltatási biztosok?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 19:01
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Makro / Külgazdaság Döbbenetes lépésre szánta el magát az Egyesült Arab Emírségek
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 17:45
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Makro / Külgazdaság Záporoztak az új kormánnyal és az euróval kapcsolatos kérdések Varga Mihály felé
Imre Lőrinc | 2026. április 28. 16:45
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
Makro / Külgazdaság Tényleg jó ötlet az euró bevezetése?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 16:35
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Makro / Külgazdaság A Patrióták nekimentek, de így is elfogadta az Európai Parlament a hétéves költségvetés tervét
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 15:11
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor volt szövetségese is uniós bírósághoz fordult
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:45
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Makro / Külgazdaság Először döntöttek a kamatokról Varga Mihályék a választás óta
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:01
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Még drágább lesz a tankolás szerdától
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 10:47
Persze csak annak, aki piaci áron tankol.
Makro / Külgazdaság Fontos hírt közölt a 4iG
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 06:58
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése.
Makro / Külgazdaság Széthúznak az uniós intézmények, és ezt a gazdák és a leszakadó térségek bánhatják
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 05:59
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG