Leépítik a jóléti rendszert – mire költ a kormány?

Épül az új Puskás Ferenc Stadion. (MTVA/Bizományosi: Balaton József)

A Policy Agenda a 2019-es költségvetési törvény tervezete kapcsán nézte meg, hogyan áll a magyar büdzsé szerkezete. Az elemzés szerint a 2008-as gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala így oszlott meg:

• 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
• 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
• 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
• 7,8 százalékot az államadósság-kezelésére.

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat. Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek, a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot. Ez a két tétel 6,5 százalékpontos többletet jelent. Ez a mostani értéken számolva azt jelenti, hogy a 2007-es arányokhoz képest ezekre a területekre 1.300 milliárd forinttal többet költenek. Ezt az összeget pedig valahonnan el kellett venni,

• az egyik ilyen tétel az államadósság-kezelésére fordított összeg volt. Ez 7,8 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
• a másik jelentős változtatást a jóléti funkciók jelentették. Itt 60,6 százalékról 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

A Policy Agenda szerint az adatokból jól látszik, hogy egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, kultúra, vallási tevékenységek. Ennek a növekedésnek két haszonélvezője volt:

• a sport a plusz források 45 százalékát, míg
• a kultúra 36 százalékát vitte el.

Amennyiben a sport és kultúra nélkül nézzük a jóléti kiadásokat, akkor a 2007-es – a gazdasági válság előtti – szerkezettel összehasonlítva 1.480 milliárd forintot vontak el a területtől, és csoportosítottak át máshova.

Ahol nagyot nyertek

A költségvetési szerkezet jelentős, és nem reformértékű átrendezése úgy következett be, hogy ezt lényegében komolyabb politikai vita nem is övezete. Elsőre jónak tűnhet, hogy a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében nem a jóléti kiadásokat finanszírozza a kormány, hanem a gazdaságba pumpál pénzeket. Ugyanakkor az is látszik, hogy amit elvontak a nyugdíjrendszerből, az oktatásból, az egészségügyből azt a sportra, a kultúrára, az állam működtetésére és egy részét a korábban említett gazdasági funkciókra csoportosították át.

A gazdasági növekedés szempontjából lényeges hatékonyságot az sem mutatja egyértelműen, hogy a gazdasági funkciók lettek a költségvetési átalakítás nyertesei. Már csak azért sem, mivel a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni. Jól mutatja, hogy Magyarország mennyire sajátos utat választott a környező országokhoz képest, ha megnézzük, hogy a gazdasági funkciókat és jóléti kiadásokat nézve milyen változás ment végbe a különböző országokban. Az Eurostat adatai alapján 2007-hez képest 2016-ig a költségvetési kiadási oldal a következő aránybeli változáson ment át:

A Policy Agenda szerint az adatok azt mutatják, hogy csak Magyarországon nőttek a gazdasági funkcióra jutó kiadások (2016-ban még csak +1,5 százalékpontnál jár a költségvetés), miközben a többi országban éppen ezekről a területekről csoportosítottak át jóléti funkciókra (Magyarországon ebben az időszakban már 2,5 százalékpontos csökkenésnél jártunk).

Leépül a jóléti rendszer

A kormány összességében a jóléti rendszer leépítésével, belső átrendezéssel nagyon jelentős átalakítást hajtott végre a költségvetésen. Ennek egyik következménye volt, hogy a költségvetési hiány kordában tartásával, csökkenthetővé vált az államadósság finanszírozása. Az ebből felszabaduló források elköltése viszont nem képezte politikai vita tárgyát. Ebben persze az ellenzék felelőssége is megállapítató, amely a kötelező köröket lefutotta ugyan egyes szociális, egészségügyi, oktatási költségvetési viták kapcsán, de nem tudta politikává emelni ezeket a kérdéseket.