Az egyeztetésekre árnyékot vet, hogy kiderült: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyeli európai szövetségeseket is, ami miatt Párizs szerdán még a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnetségről (TTIP) szóló tárgyalások elhalasztását javasolta.

A franciák szerint a TTIP-egyeztetéseket addig kellett volna jegelni, amíg le nem zárulnak a lehallgatási botrányról folytatandó, ugyancsak hétfőn kezdődő tárgyalások. Az unió 28 tagállama végül úgy döntött, hogy a két kérdés párhuzamosan is kezelhető.

Az amerikai-EU szabadkereskedelmi megállapodást a remények szerint 2014 végére, még az új Európai Bizottság beiktatása előtt sikerül majd tető alá hozni. Az egyeztetések célja a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket akadályozó tényezők elhárítása.

Miközben a kereskedelmi tarifák alacsonyak, a nem tarifajellegű akadályok - az eltérő jogi szabályozás, a biztonsági előírások és ellenőrzési eljárások különbözősége, a hazai vállalkozók preferálása - jelentősen megdrágítják az Atlanti-óceán másik partjára irányuló exportot.

A világ két legnagyobb gazdasága olyan időpontban kezdi el a szabadkereskedelmi övezetről folytatandó alkufolyamatot, amikor stagnál a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamainak dohai liberalizációs tárgyalási fordulója.

A két félnek nem lesz könnyű megállapodnia. A film- és televíziós iparát féltő Franciaország elérte, hogy az uniós tárgyalóbizottságnak ne legyen felhatalmazása az audiovizuális jogokról tárgyalni.
Európai részről fel fogják vetni egyebek között, hogy az amerikai szövetségi kormány, az államok és az önkormányzatok is a helyi vállalkozókat preferálják a pályázatok - így a jól jövedelmező hadiipari pályázatok - odaítélésénél. Az amerikaiak várhatóan a biotechnológiai termékek, így a genetikailag módosított alapanyagból előállított - és sok európai által veszélyesnek tartott - élelmiszerek exportját fogják majd forszírozni.   

A remélt szabadkereskedelmi övezetnek 820 millió lakója lesz. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly mintegy 650 millió dollár (500 milliárd euró) volt, a szolgáltatások és a beruházások terén mért forgalom pedig 360 milliárd dollár (280 milliárd euró) volt.
Mindkét fél a munkahelyek számának növekedését reméli a megállapodástól. A londoni Centre for Economic Policy Research számításai szerint a TTIP az amerikai gazdasághoz évi plusz 95, unióshoz pedig évi plusz 119 milliárd euróval járul hozzá.
A költségek csökkenésének 80 százalékát a bürokrácia és a szabályozások visszaszorításától, illetve a szolgáltatások és a közbeszerzés felszabadításától várják.