|
| Fotó: MTI |
Tegnap a főadat mellett megtudtuk azt is, hogy mekkora infláció sújtotta a nyugdíjasokat január és november között. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből kiszámoltuk, hogy az első tizenegy hónapban 3,4 százalékkal drágult az idősek élete, a rájuk jellemző fogyasztás szerint számolva.
Ez jóval meghaladja az év eleji 2,7 százalékos nyugdíjemelés mértékét. Emiatt nyugdíjkiegészítést kaptak novemberben az idős emberek, amelynek alapjául 3,4 százalékot vett a kormány. Azért ennyit, mert az idevágó törvény értelmében a január és augusztus közötti nyugdíjas inflációból kell visszaszámolni a különbözetet. Márpedig abban az időszakban 3,4 százalékos volt a nyugdíjas infláció.
Ez egy kivetítés az egész évre, vagyis úgy kalkulál a kormány, hogy a nyugdíjasok méltányos kompenzálásához az év egészében ekkora nyugdíjas inflációval kell számolni. Egyelőre megalapozottnak tűnik az idei kiegészítés matekja, merthogy - mint cikkünk elején jeleztük - az azóta eltelt hónapokat is figyelembe véve változatlanul ekkora valós infláció adódik.
Az év utolsó hónapja azonban megdobhatja az értéket. Vannak elemzők, akik szerint az előttünk álló időszakban növekedésnek indulhatnak az árak. A Magyar Nemzeti Bank ellenben nem érzékel komolyabb árnyomást. A legutóbbi, szeptemberben publikált inflációs jelentésükben 3,3 százalékos inflációt jeleztek előre erre az évre (nem a nyugdíjas kosár szerint számolva), ami ugyan 0,1 százalékkal magasabb, mint a három hónappal korábbi előrejelzésük, de nem olvasható ki belőle az árak elszállása.
A következő inflációs jelentés a mostani hónapban jelenik meg, és az eddigi jegybanki jelzések alapján nem várható a korábbi prognózis érdemi felülbírálata.
Érdemes azonban felhívni a figyelmet arra a - lapunkban bemutatott - jelenségre, hogy a statisztikai mutató egy olyan átlagot takar, amelytől eltérő tapasztalatokat szerezhetnek az ország különböző pontjain élők. A helyi árak függnek az értékesítési lánctól, a kereskedelmi költségektől, a fizetőképes kereslettől. Ebben lényeges eltérések lehetnek régiónként, ami miatt más és más árakat érzékelnek a nyugdíjasok, attól függően, hol élnek.
Ilyen termék például az élelmiszer, ami az egyik legfontosabb tétel a nyugdíjasok fogyasztásában. Ezek ára idén január és november között átlagosan 5,36 százalékkal emelkedett számításaink szerint, de ezen belül nagy a szórás, egyes zöldségek és húsáruk például jóval nagyobb mértékben drágultak. Tehát adott egy, a nyugdíjas inflációt 2 százalékponttal meghaladó mértékben dráguló termékkör, amelyen belül olyan alapvető élelmiszerek ára szállt el, mint a párizsi. Biztosan kijelenthetjük tehát, hogy bőven vannak olyan idős emberek Magyarországon, akiket nem kompenzál teljes mértékben a novemberi nyugdíjkiegészítés, vagyis reálértéken veszítenek az idei nyugdíjemeléssel.
Amennyiben a franciák vagy angolok atomtechnológiát adnának Kijevnek. 
