|
| Egy apáca adja le szavazatát október 25-én. Fotó: EPA/Adam Warzawa |
Az eddigi egyszerű többség helyett a bíróságnak ezentúl kétharmados többséggel kell meghoznia a határozatait. A 15-ből eddig kilenc alkotmánybíró jelenléte kellett, ezen túl 12 kell majd. Eddig két hét alatt döntést kellett hozni, ez most három-hat hónapra emelkedik – tudósított az AFP hírügynökség.
Lech Walesa, az 1984-es Nobel-békedíj tulajdonosa élesen kritizálta a rendelkezéseket, szerinte azok az ország érdekei ellen valók és nevetségessé teszik Lengyelországot. Korábban egyenesen polgárháborútól óvta az országot az új PiS-kormány radikális lépései miatt. Két hétvégén keresztül lengyelek tízezrei tüntettek az új, abszolút többséggel megválasztott kormány lépései ellen.
Pilsudski vagy Orbán?
Lengyelországnak és Jaroslaw Kaczynskinek szentelte Szenteste délelőttjén a címoldalt a Frankfurter Allgemeine Zeitung online verziója. A lap szerint a politikus teljesen a saját ízlése szerint rajzolja át Lengyelországot. „Példaképe: a két világháború közötti Lengyelország, ahol Jozef Pilsudski marsall majdnem tíz éven keresztül autoriter módon kormányzott. Vannak azokban, akik azt mondják, hogy új példaképe Orbán Viktor, a magyar elnök. Akárcsak ő, Kaczynski most a nacionalizmusra teszi tétjét” – írják.
Bebetonozná a hatalmát
Kaczynski a lap szerint egy államszövetséget akar létrehozni a Balti-tengertől a Fekete-tengerig Oroszország és Németország ellensúlyozására. Megesküdött elhunyt testvérének, hogy nem engedi ki a kezéből még egyszer a hatalmat, mint nyolc évvel ezelőtt. A lap szerint olyan körülményeket akar teremteni, amelyek a leváltását lehetetlenné teszik.
Ennek egyik első lépése az Alkotmánybíróság reformja. De következik a független bíróságok átalakítása, az állami hivatalnokok párttagságának újbóli lehetővé tétele, az iskolai történelemoktatás reformja, a médiapiac „újralengyelesítése”, a titkosszolgálat feletti ellenőrzés megszerzése.
Nincs más párt jobbra
„Most tehát Lengyelország orbanizálása folyik?” – teszi fel a kérdést a FAZ. „Az a próbálkozás, hogy az egész hatalmat egyetlen párt kezében koncentrálják, arra emlékeztet. De Lengyelország nem Magyarország. Nincs erős párt a PiS-től jobbra, ahogy Magyarországon a Jobbik. Lengyelországban több a nagyváros, és jobban profitált az EU-ból.”
A szabadságért és a jogért való harcnak több mint kétszáz éves hagyományai vannak Lengyelországban – fejezi be a lap.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
