4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Az EU két éve próbálja a Földközi-tengerről érkező menekültek számát mérsékelni, de ez eddig szélmalomharcnak bizonyult. Miért nem működnek a tervek? Főleg a líbiai káosz miatt, de Egyiptom és Tunézia sem bizonyult eléggé együttműködőnek. Az interneten menekültek líbiai kínzásáról szóló videók terjednek, 20 ezer áldozat is lehet.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ebben az évben már 60 ezer menekült érkezett Észak-Afrikából Európába a német Die Welt szerint, ami 35 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Más források már 65 ezernél tartanak. Tavaly 170 ezer ember érkezett Líbián keresztül, az idén becslések szerint várhatóan bőven 200 ezer felett lesz a számuk, ha minden az eddigiek szerint folytatódik.

Az EU kormányai készültségben vannak, az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz most ismételten az útvonal teljes lezárásáért szállt síkra. Azt próbálja elérni, hogy senki se érkezhessen meg Közép-Európába illegális úton, de ezt könnyű mondani, nehéz megvalósítani.

Szilárd államok kellenek

A lap összehasonlítja a lezárt nyugat-balkáni útvonallal a földközi-tengerit, és arra jut, a nagy különbség, hogy a Balkánon politikailag szilárd államalakulatok vannak, amelyekkel lehet megállapodásokat kötni. Működik a rendőrség és a katonaság. Még Törökország is betartja a megállapodásokat a jogállamiság elleni kihágások ellenére, és zárva tartja szíriai határait. Törökországon keresztül már alig jutnak menekültek Európába.

Afrikában azonban Líbia játszik kulcsszerepet az útvonalon, ahol káosz van, két kormány és számos militáns csoport marakodik a hatalomért. Pedig az EU igyekszik, nemrég százmillió eurót juttatott az országnak, és márciusban elfogadott egy tízpontos „Líbia-tervet”. De hiába próbálják a menekülő útvonalakat lezárni, a lyukakat betömni, mindez eddig szélmalom-harcnak bizonyult.

Idejében lelépnek a csempészek

Az egyik európai intézkedés, hogy járőrhajók cirkálnak Líbia partjai közelében, hogy a csempészhajókat és az embercsempészeket korán lekapcsolhassák. Ez azonban nem túl hatékony, mert csak a part menti 12 mérföldes sávon kívül tartózkodhatnak. Az embercsempészek addigra elmenekülnek, a lélekvesztőket pedig szándékosan az EU mentőhajói felé irányítják.

Líbiai parti őrséget is képeznek ki és fizetnek a hosszú, 1770 kilométeres partszakaszra, de senki sem tudja biztosan, hogy ők az EU-nak, vagy a csempészeknek dolgoznak-e.

Líbiába vissza?

Van egy terv, mely szerint Észak-Afrikában létrehozott menekülttáborokba szállítanák a kihalászott menekülteket Olaszország helyett, és ott vetnék őket alá menekültügyi eljárásnak. De nem látszik komolynak a megvalósulás esélye, Tunézia és Egyiptom már nemet mondott erre, Líbiában pedig nincs igazi kormány.

Ráadásul a tengerből kimentett embereket a nemzetközi jog szerint csak biztonságos kikötőkbe szabad vinni, a líbiaiak viszont nem azok. Attól is tartanak, hogy a táborok az iszlamisták toborzóközpontjaivá válnak.

Lyukas határok

Egy másik módszer az lenne, hogy azon afrikai országoknak, amelyek továbbképzési lehetőséget teremtenek a munkaerőnek, reformprogramokat indítanak és az embercsempészek ellen hatékonyan fellépnek, az EU jelentős támogatásokat fizet. Ilyen programban már hét afrikai ország vesz részt, de igazi előrehaladás egyrészt csak évek múlva várható, másrészt a kormányok túl korruptak és nem igazán megbízhatóak.

A Líbia déli részén élő törzseknek létfontosságú üzlet az emberkereskedelem, ezért anyagi támogatásokkal próbálják őket rávenni arra, hogy ehelyett inkább az ország nyitott déli sivatagi határainak őrizetével foglalkozzanak. EU-s katonák odaküldése is felmerült. Egyelőre mindez hasztalan, a határ lyukas maradt.

A földi pokol

A források szerint Líbiában menekültnek lenni maga a pokol. Nemrég a csempészek agyonlőttek 22 embert, akik nem akartak rossz időben csónakba szállni, az ottani menekülttáborokban a koncentrációs táborokhoz hasonló viszonyok vannak. A Deutschlandfunk szerint a verések, bezárások, szexuális visszaélések, éheztetés miatt az ENSZ menekültügyi szervezete is szót emelt.

A menekültekért sokszor 8-10 ezer dollárnyi váltságdíjat kérnek Líbiában a családtól, különben az illetőt meggyilkolják. Követeléseik nyomatékosítására olyan videót küldenek nekik, amelyen a foglyot bántalmazzák, ilyen már az interneten is terjed, ezek nyomán riadóztatott az ENSZ. Nagy gond, hogy a bűnözők a közösségi oldalakon keresztül zavartalanul felkínálhatják szolgáltatásaikat, és csapdába csalhatják az áldozatokat.

A Líbiában fogvatartottak számát 20 ezerre teszi a világszervezet menekültügyi részlege a Reuters szerint.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály: nem indítottunk kamatcsökkentési ciklust
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 17:20
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Makro / Külgazdaság Mit adtak nekünk az akkumulátorgyárak?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 17:00
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Makro / Külgazdaság Ukrajna bekeményit: kedden is megbombázták a Barátság vezeték betáplálási pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 16:20
Rádupláztak a hétfői támadásra, újabb drónokat küldtek Tatárföldre, ahonnan a Barátságot is táplálja Oroszország.
Makro / Külgazdaság Bár nő az orosz olajexport, estek az energiaexport bevételek
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:20
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Makro / Külgazdaság Ukrajna: már több megoldást is kínáltunk olajügyben, de Orbán Viktornak nem érdeke a megegyezés
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:00
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják.
Makro / Külgazdaság Itt a kamatdöntés: Varga Mihályék elkezdték a lazítást, de mi lesz így a forinttal?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 14:02
Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.
Makro / Külgazdaság Tavaly harmadával esett a német autóexport Kínába
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 13:43
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem akármit válaszolt Orbán Viktor az uniós figyelmeztetésre
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 12:04
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 11:41
Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség.
Makro / Külgazdaság Új terület került a fókuszba: felkészül a kiskereskedelem Nagy Márton szavai után?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 11:14
Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG