|
| MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Ebben az évben már 60 ezer menekült érkezett Észak-Afrikából Európába a német Die Welt szerint, ami 35 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Más források már 65 ezernél tartanak. Tavaly 170 ezer ember érkezett Líbián keresztül, az idén becslések szerint várhatóan bőven 200 ezer felett lesz a számuk, ha minden az eddigiek szerint folytatódik.
Az EU kormányai készültségben vannak, az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz most ismételten az útvonal teljes lezárásáért szállt síkra. Azt próbálja elérni, hogy senki se érkezhessen meg Közép-Európába illegális úton, de ezt könnyű mondani, nehéz megvalósítani.
Szilárd államok kellenek
A lap összehasonlítja a lezárt nyugat-balkáni útvonallal a földközi-tengerit, és arra jut, a nagy különbség, hogy a Balkánon politikailag szilárd államalakulatok vannak, amelyekkel lehet megállapodásokat kötni. Működik a rendőrség és a katonaság. Még Törökország is betartja a megállapodásokat a jogállamiság elleni kihágások ellenére, és zárva tartja szíriai határait. Törökországon keresztül már alig jutnak menekültek Európába.
Afrikában azonban Líbia játszik kulcsszerepet az útvonalon, ahol káosz van, két kormány és számos militáns csoport marakodik a hatalomért. Pedig az EU igyekszik, nemrég százmillió eurót juttatott az országnak, és márciusban elfogadott egy tízpontos „Líbia-tervet”. De hiába próbálják a menekülő útvonalakat lezárni, a lyukakat betömni, mindez eddig szélmalom-harcnak bizonyult.
Idejében lelépnek a csempészek
Az egyik európai intézkedés, hogy járőrhajók cirkálnak Líbia partjai közelében, hogy a csempészhajókat és az embercsempészeket korán lekapcsolhassák. Ez azonban nem túl hatékony, mert csak a part menti 12 mérföldes sávon kívül tartózkodhatnak. Az embercsempészek addigra elmenekülnek, a lélekvesztőket pedig szándékosan az EU mentőhajói felé irányítják.
Líbiai parti őrséget is képeznek ki és fizetnek a hosszú, 1770 kilométeres partszakaszra, de senki sem tudja biztosan, hogy ők az EU-nak, vagy a csempészeknek dolgoznak-e.
Líbiába vissza?
Van egy terv, mely szerint Észak-Afrikában létrehozott menekülttáborokba szállítanák a kihalászott menekülteket Olaszország helyett, és ott vetnék őket alá menekültügyi eljárásnak. De nem látszik komolynak a megvalósulás esélye, Tunézia és Egyiptom már nemet mondott erre, Líbiában pedig nincs igazi kormány.
Ráadásul a tengerből kimentett embereket a nemzetközi jog szerint csak biztonságos kikötőkbe szabad vinni, a líbiaiak viszont nem azok. Attól is tartanak, hogy a táborok az iszlamisták toborzóközpontjaivá válnak.
Lyukas határok
Egy másik módszer az lenne, hogy azon afrikai országoknak, amelyek továbbképzési lehetőséget teremtenek a munkaerőnek, reformprogramokat indítanak és az embercsempészek ellen hatékonyan fellépnek, az EU jelentős támogatásokat fizet. Ilyen programban már hét afrikai ország vesz részt, de igazi előrehaladás egyrészt csak évek múlva várható, másrészt a kormányok túl korruptak és nem igazán megbízhatóak.
A Líbia déli részén élő törzseknek létfontosságú üzlet az emberkereskedelem, ezért anyagi támogatásokkal próbálják őket rávenni arra, hogy ehelyett inkább az ország nyitott déli sivatagi határainak őrizetével foglalkozzanak. EU-s katonák odaküldése is felmerült. Egyelőre mindez hasztalan, a határ lyukas maradt.
A földi pokol
A források szerint Líbiában menekültnek lenni maga a pokol. Nemrég a csempészek agyonlőttek 22 embert, akik nem akartak rossz időben csónakba szállni, az ottani menekülttáborokban a koncentrációs táborokhoz hasonló viszonyok vannak. A Deutschlandfunk szerint a verések, bezárások, szexuális visszaélések, éheztetés miatt az ENSZ menekültügyi szervezete is szót emelt.
A menekültekért sokszor 8-10 ezer dollárnyi váltságdíjat kérnek Líbiában a családtól, különben az illetőt meggyilkolják. Követeléseik nyomatékosítására olyan videót küldenek nekik, amelyen a foglyot bántalmazzák, ilyen már az interneten is terjed, ezek nyomán riadóztatott az ENSZ. Nagy gond, hogy a bűnözők a közösségi oldalakon keresztül zavartalanul felkínálhatják szolgáltatásaikat, és csapdába csalhatják az áldozatokat.
A Líbiában fogvatartottak számát 20 ezerre teszi a világszervezet menekültügyi részlege a Reuters szerint.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
