Douglas McWilliams, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research vezérigazgatója azt jósolta, hogy az Európai Központi Bank más vezető központi bankokkal együtt határozottan fellépne és újabb hitelinjekcióban részesítené az euróövezeti bankokat, ha a francia - és a görög - választási eredményeket komolyabb piaci megingás követné. McWilliams szerint "megfelelő mértékű tűzerő bevetése" a piacokat kezdetben valószínűleg meg is nyugtatná, azonban egyre messzebb kerülnek az eurótagállamok lakosságának elvárásai attól, amit a politikusok teljesíteni tudnak, és e folyamat eredményeként végül már nehéz lesz fenntartani az euró jelentette kötött árfolyamrendszert.
A CEBR vezetője szerint a rugalmas árfolyamrendszer kínálja a költségvetési szigor messze legkönnyebb módját, egyebek mellett azért, mert ilyen árfolyamrendszer mellett jóval kevesebb tényleges megszorító intézkedést kell alkalmazni, mint a kötött árfolyam fenntarthatósága érdekében. Elképzelhető azonban, hogy a bajban lévő valutauniós országok csak akkor adják fel az eurót, ha az EKB már "kifogyott a munícióból", és Németország úgy dönt, hogy nem hajlandó többet hitelezni ezeknek az országoknak. Bizonytalan, hogy ez mikor következik be, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy be fog következni - vélekedett a CEBR vezető londoni elemzője.
McWilliams azt jósolta, hogy a megválasztott francia elnök, Francois Hollande mérsékelni fogja a választási kampány során hangoztatott költségvetési kiadásnövelő terveit, és majd arra fog hivatkozni, hogy "amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított". A CEBR vezérigazgatója szerint ugyanakkor Hollande-nak már nehezebb lesz visszalépnie attól a tervétől, hogy az évi egymillió eurónál többet keresőkre 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki.
A szigorító intézkedések ellen forduló európai közhangulat kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. Jonathan Loynes, a Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - európai főközgazdásza már Hollande első fordulóbeli győzelme után adott értékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy a franciaországi választási eredmény - csakúgy, mint a holland kormány összeomlása - mutatja az erősödő ellenállást a tagállami költségvetések egyre feszesebbre húzásának stratégiájával szemben. Loynes szerint ez a folyamat ugyan javíthatja az euróövezet növekedési kilátásait, viszont több módon is mélyítheti az euróövezeti adósságválságot. Például negatív piaci reakció lehetséges, ha a piaci szereplők úgy érzékelik, hogy bármilyen mértékben gyengül az euróövezeti kormányok elkötelezettsége a költségvetési konszolidáció mellett, és az ennek nyomán emelkedő hitelköltségek semlegesíthetik az enyhébb megszorítások kedvező növekedési hatásait.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindemellett a megszorításokkal szembeni erősödő ellenállás miatt a "lázadó" országok összeütközésbe kerülhetnek Németországgal, és ez tovább gyengítheti Németország "máris lanyhuló" készségét az eladósodott valutauniós országok további támogatására. A főközgazdász szerint ráadásul a franciaországi és hollandiai fejleményekből következtethetően már nem csupán néhány kis perifériális eurógazdaság vonakodik a költségvetési fegyelem betartásától, és az, hogy már a központi eurógazdaságokban is erősödik az ellenállás a szigorral szemben, növeli az euróövezet "nagyobb méretű" felbomlásának veszélyét. A Capital Economics londoni stratégáinak eddig az volt az alapeseti előrejelzésük, hogy az euróövezet "korlátozott formájú" felbomlása várható a következő két évben, és a folyamat esetleg már az idén megkezdődik Görögország távozásával.
Igaz, volt honnét erősödni. 
