Joe Biden amerikai elnök ma találkozik Brüsszelben az EU tagállamok vezetőivel.  A G7-ek csúcstalálkozója az elmúlt napokban már egyfajta iránymutatásnak tekinthető, úgy Kínával kapcsolatban, mint ahogyan a világjárványok, a kiberbűnözés és az éghajlatváltozás elleni határozott küzdelem terén is. 

Az is kiszivárgott, hogy Brüsszel, Berlin, Párizs és Róma nyomására Washington hajlandó volt a Kínával kapcsolatos záróközlemény finomítására, így az ujgurokkal kapcsolatban nem beszéltek „népirtásról”.  A kínai állami média tegnap dicsérőleg idézte Macron elnököt, aki szerint a G7 nem válhat egy Kína-ellenes klubbá.

Európai aggodalmak

Biden megnyugtató szavai ellenére az európai vezetők továbbra is szkeptikusak a Fehér Ház jövőbeli szándékait illetően és Berlin kőkemény támogatása az Északi Áramlat II. gázvezetékkel kapcsolatban megingathatatlan.  Berlinben és Párizsban nem fogják egyhamar elfelejteni, hogy Trump megválasztásával egyik napról a másikra szétesett az Egyesült Államok 75 évre visszatekintő transzatlanti elköteleződése. 

Joggal félnek attól, hogy egy populista és bezárkózó amerikai vezető újra visszajöhet egy nap.  Az USA imázsának Európában nagyon rosszat tett a COVID járvány első fél évében mutatott politikai és egészségügyi inkompetencia, a Black Lives Matter tüntetések hevessége és az egyre polarizálódó társadalom.

Az EU tagállamai egyelőre hiába várják, hogy Biden feloldja azokat a vámokat, amelyeket Trump vezetett be európai termelőkkel szemben a hazai ipar védelmében.  Ennek oka, hogy Biden a jövőben meg akarja nyerni magának azokat a választókat, akik a protekcionizmus miatt Trumpra szavaztak. A WTO tehát még egy ideig várhat arra, hogy Washington nevezzen ki tagokat a döntőbíróságába, amelyet Trump megakadályozott.  Biden eközben úgy jelentette be a végleges amerikai döntést az afganisztáni kivonulásról, hogy erről előzetesen nem konzultált az európai szövetségeseivel. 

Amerikai aggodalom

Németország szuperválasztási évben van, amely során ősszel az országnak új politikai vezetője lesz.  Washington számára nem ad okot túlzott optimizmusra, hogy Berlin évek óta nem teljesíti védelmi költségvetési ígéreteit a NATO felé és Merkel nem hajlandó kockáztatni a német üzleti érdekeket Kínával egy újabb hidegháborúban.   A CDU új elnöke, Armin Laschet a berlini politikai körökben egyfajta Putyin-hívőnek számít és Kínával kapcsolatban sem hajlandó konfrontatív kurzus felvételére.

Nem lesz sokkal könnyebb dolga Bidennek a francia elnökkel sem, akit pedig az EU-s vezetők közül elsőként hívott föl megválasztása után.  Macron látványos diplomáciai lépései Libanonban és Oroszországban eddig nem sok eredményt hoztak.  Az amerikai demokrata párt egyébként sem fogja jó szemmel nézni Macron közeledési kísérleteit Moszkvához.

Párizs viszont úgy gondolkodik, hogy miközben Washington globális stratégiájának célkeresztjébe egyre inkább Kína kerül, úgy válik elkerülhetetlenné az EU stratégiai autonómiájának megerősítése. Ahogyan Vincze Hajnalka biztonságpolitikai szakértő nemrégen kifejtette, az európai szuverenitás erősítése érdekében Macron elnök még a francia atomernyő „európaizálásának” ötletét is bedobta a tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.  A kérdés – mint általában – nem annyira az Egyesült Államok, hanem az európai partnerek reakciója. Hajlandók-e saját lábukra állva végigvinni közös külpolitikai prioritásaikat, és megvédeni állampolgáraikat?

Ma mégis lehet áttörés

De akkor mégis mi várható a mai találkozón? Nos, szerencsére a tekintélyes Politico megszerezte a záróközlemény-tervezetet.  Eszerint az EU és Washington ma széleskörű együttműködést jelent be technológia és kereskedelem terén Kína feltartóztatásának szándékával.  A fő cél az, hogy a technológia és a kereskedelem terén a Nyugat írja a játékszabályokat. 

Az újonnan létrehozandó EU-US Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) munkacsoportokat hoz létre a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a versenyképesség, és a technológiai platformok terén azzal a céllal, hogy transzatlanti szabványokat hozzanak létre.  A Nyugat újra fogja építeni a félvezetők globális beszállítási láncait is. 

A tervezet a transzatlanti térségben magasabb szintű befektetésre szólít föl az innovációba.  Ez magában foglalhatja közös vállalkozások létrehozását olyan csúcstechnológiai területeken, mint a kvantum számítógépek, egyesítve az USA és Európa gazdasági erejét.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)