A 35 milliós lakosságú és 447 ezer négyzetkilométernyi területen elhelyezkedő Üzbegisztán – amellett, hogy jelentős urániumkészlettel rendelkezik – gyapottermelésben a hatodik, aranykitermelésben a hetedik, földgáz tekintetében pedig a huszadik helyen áll a világranglistán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban jelentette be Taskentben, hogy speciális ipari zóna jön létre az üzbég főváros mellett, kifejezetten a magyar vállalatok igényeire szabva, amelyek itt különleges jogállással hajthatják majd végre a beruházásaikat. Az OTP nemrégiben felvásárolta az ötödik legnagyobb üzbegisztáni pénzintézetnek számító Ipoteka Bankot, márpedig a tapasztalat az, hogy ahol az OTP feltűnik, ott megnő a magyar vállalatok beruházási kedve.
Ma előrehozott elnökválasztás
A 66 éves Savkat Mirziyoyev, a kormányzó Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt jelöltje 2016 óta vezeti Közép-Ázsia legnépesebb országát. Az államfő népszerű, ami annak köszönhető, hogy eltörölte a kényszermunkát, nyitottá tette a gazdaságot, és kiengedte az elődje által börtönbe zárt és megkínzott politikai foglyokat.
Május elején az elnök előrehozott elnökválasztást hirdetett meg, amelyet ma tartanak meg – több mint három évvel az eredetileg tervezett 2026-os dátum előtt. Mirziyoyev négy okot adott erre a döntésre: a kormányzati ágak közötti erőviszonyok megváltozása, új kormányzási célok, a lakosság megnövekedett elvárásai, valamint komolly kihívásokat jelentő nemzetközi helyzet.
Aligha kétséges, hogy Mirziyoyev elsöprő győzelmet arat a mai választáson, ami legalább 2030-ig meghosszabbja uralmát. Ezek a politikai változások messzemenő következményekkel járnak a regionális dinamika szempontjából is Közép-Ázsiában.
Rendezte a szomszédokkal a feszültséget
Regionálisan és nemzetközi szinten Mirziyoyev mai várható újraválasztása inkább ünneplésre ad okot, mintsem aggodalomra. Elődje, Islom Karimov nem mindig működött jól Üzbegisztán szomszédaival, különösen a 2000-es évek második felétől egészen 2016-ban bekövetkezett haláláig. Így Mirziyoyev egy elszigetelt Üzbegisztánt örökölt megromlott regionális kapcsolatokkal.
Azóta Taskent folyamatos erőfeszítéseket tesz a szomszédjaival fenntartott kétoldalú kapcsolatok javítására. 2023 januárjában Üzbegisztán történelmi határmegállapodást kötött Kirgizisztánnal, amely véget vetett a két ország közötti több mint 30 éves határkonfliktusának.
Ezenkívül Mirziyoyev kormánya a gazdasági együttműködés és a kereskedelem fellendítésével próbál véget vetni Üzbegisztán és Tádzsikisztán közötti feszült kapcsolat hosszú korszakának. Ennek eredményeként Üzbegisztán regionális szomszédai megbízható és nyitott partnert látnak Mirziyoyevben.
Komoly nemzetközi presztízs
A régión kívüli országok is így látják a Mirziyoyev alatti Üzbegisztánt. Karimov alatt Taskent távol tartotta magát Oroszországtól, Kínától, Törökországtól, az Egyesült Államoktól és Európától, tartózkodott a szoros politikai együttműködéstől és korlátozta a gazdaságba irányuló külföldi befektetéseket. Mirziyoyev vezetése alatt Üzbegisztán fontos partnere lett a nemzetközi intézményeknek és a térségbe befektetni kívánó külföldi országoknak.
20 évnyi távollét után az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is visszatért az országba. Idén májusban az EBRD Szamarkandban tartotta éves csúcstalálkozóját. Az eseményen az elnök kijelentette: „Örömmel üdvözöljük Önöket a mai Új-Üzbegisztánban, amely széles körben nyitott a világ felé, és kész az együttműködésre minden területen”.
Korábban, május elején az üzbég elnök hivatalos látogatásra Németországba utazott, melynek során a két fél 9 milliárd euró értékű kereskedelmi és befektetési megállapodást írt alá, és létrehozta a „Németország–Közép-Ázsia” együttműködési platformot.
Török behatolás a térségbe
Ankara 2020-ban Közép-Ázsia két legnagyobb államával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal is katonai együttműködési szerződést kötött, ami nyílt kihívás a Kreml számára. Kazahsztán esetében a szerződés magában foglalja a hadiipar együttműködését, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. Üzbegisztán hasonló megállapodást kötött 2020 őszén a török védelmi miniszter látogatása alkalmával.
Népszavazást is tartanak
Ma egyébként az előrehozott elnökválasztással párhuzamosan népszavazást is tartanak az országban az alkotmány emberi jogi reformokat és az elnök hivatali idejének meghosszabbítását tartalmazó módosításáról. A módosításcsomag Üzbegisztánt "szociális állammá" nyilvánítaná, kibővítve a jóléti jogosultságok körét és lehetővé téve egyebek között a nem mezőgazdasági földtulajdonlást is.
Szerepel benne a halálbüntetés eltörlése, valamint nagyobb személyes jogi védelem biztosítása például a rendőrségi őrizetbe vételkor a személyi jogok megerősítésével, valamint a jogellenes és határozatlan idejű fogva tartás elleni védelem jogintézményének bevezetésével.
Nem várt sokat az elnök. 
