Macron és Vučić Belgrádban 2019. július 15-én. EPA/KOCA SULEJMANOVIC

A cikk a Privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.

Már nem egyedülálló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kísérlete a szerb nyelv elsajátítására, legalábbis néhány mondat erejéig.

Macron is megtanult szerbül

Most megpróbálkozott ezzel Emmanuel Macron francia elnök is, aki a belgrádi vár bejáratánál felállított “Hála Franciaroszágnak” nevet viselő első világháborús emlékmű előtt szerbül üdvözölte a kék-fehér-piros és piros-kék-fehér színű, francia és szerb zászlókat lengető tömeget.

Szerbiát egyformán a szívünkbe zártuk, ma is és mindörökre

– mondta a francia elnök szívre tett kézzel, amitől Aleksandar Vučić szerb elnök majdnem elolvadt a boldogságtól.

Ez ma este valami különleges dolog volt, tele emóciókkal, ami nekem az utóbbi hét évben talán a legszebb három nap egyike

– áradozott a szerb államfő.

Szerbia a franciák szívügye, de…

Franciaország szívén viseli Szerbia ügyét, de Emmanuel Macron ezért nem mond le az elveiről. Ezek szerint addig nem lehet szó Szerbia uniós csatlakozásáról, amíg nem fejeződnek be a reformok az Európai Unióban.

És Szerbiában – tette hozzá a francia elnök, bár ez eddig nem tartozott Emmanuel Macron gyakran hangoztatott feltételei közé az Európai Unió bővítésével kapcsolatban.

A szerbek számára bizonyára kevésbé tetszhetett, hogy a francia elnök Belgrád kellős közepén is elismerte Koszovó állami státuszát, amikor kijelentette, hogy Szerbia és Koszovó két európai ország, amelyeknek Párizs segíteni kíván a kompromisszum megtalálásában.

Macron ígéretet tett arra, hogy a németek bevonásával szeptemberre összehoz egy találkozót Belgrád és Pristina között.

A szerb elnök elsiklott Koszovó állami státuszának felemlegetése felett, és várakozó álláspontra helyezkedett azzal kapcsolatban, hogy a nagyhatalmak mire jutnak az esetleges szeptemberi találkozó ügyében.

Aszott alma vagy kemény dió

Vučić a találkozó során tartott egyik sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy egy fontos döntést hozott, miután megnézte a július 14-én tartott párizsi katonai parádét.

Mi érdeklődünk az iránt – és erről remélem, hogy szót ejthetünk a kétoldalú találkozón – hogy vásárolunk még néhány dolgot, amit Franciaország a parádén bemutatott. Ez jó üzleti lépés volt az Ön részéről, Elnök úr

– dicsérte meg vendégét Aleksandar Vučić.

Az újságírókkal folytatott egyik következő beszélgetés során a szerb elnök kijelentette, hogy Szerbia azért fegyverkezik, mert

ha mások azt látják, hogy az ország egy rothadt, aszott alma, akkor bárki könnyedén megszerezheti, de ha azt látják, hogy kemény dió, akkor nehéz lesz feltörni.

A bejelentést követően a két elnök jelenlétében Szerbia nem kevesebb, mint öt katonai szerződést írt alá Franciaországgal, az összesen kötött 22 megállapodásból. Ezek közé tartozik a Mistral rakéták beszerzéséről szóló dokumentum is.

Az Alstom Belgrádban

Franciaország megpróbálja megerősíteni a befolyását egy olyan térségben, ahol növekszik a kínai és orosz jelenlét.

Különösen fájó lehet az oroszok számára, hogy a francia elnök látogatásával javította a francia cégek – mindenekelőtt az Alstom és az Egis Group – helyzetét a belgrádi metró megépítésében.

A mintegy öt órásra nyúlt francia-szerb elnöki találkozón részletekbe menően megtárgyalták a belgrádi metró megépítéséről szóló kérdéseket, szerb részről ugyanis szeretnék minél előbb elkezdeni az építkezést.

Az első szerb metróvonal a tervek szerint észak-déli irányban szeli majd át a szerb fővárost a Belgrádtól délre lévő Železniktől a Duna partján fekvő Karaburmáig. Ez 1,3 milliárd euróba kerülhet, ami körülbelül egyharmada a belgrádi metróhálózatra szánt 4 milliárd eurós teljes árnak.

A belgrádi reptér is a franciáké

A szerb fővárosba látogató Emmanuel Macronnak a repülőgépből kilépve azonnal akadt dolga, a rá várakozó szerb államfővel ugyanis közösen lelepleztek egy emléktáblát, ami a belgrádi repülőtér felújításának hivatalos megkezdését jelentette.

A francia Vinci Airports 2018 legelején 25 éves koncessziót szerzett a belgrádi Nikola Tesla repülőtér működtetésére. A Vinci ezért 501 millió eurót kínált fel, és további 732 milliárd eurós felújítást ígért. Ez vette most kezdetét.

A belgrádi repülőtér évente 5-6 millió utast szolgál ki.

A Nikola Tesla repülőtér forgalma 2013 óta növekszik, miután az Abu Dhabiban székelő Etihad megvette a JAT volt jugoszláv légitársaság 49 százalékát. A JAT ezt követően Air Serbia néven folytatta a működését.

Van még más is

A franciák beszállnak a szerb főváros távhővel történő ellátásába is, amit a japánokkal közösen végeznek majd. Ebben az üzletben az egyik érdekelt a Magyarországon már ismert SUEZ-csoport (The Consortium of SUEZ Groupe SAS & I-Environment Investments limited).

A francia részvétellel szélerőmű parkok is létesülhetnek Szerbiában, és a franciák bekapcsolódhatnak a geotermikus energia kiaknázásába is.

Szerbia szorosabbra fűzi együttműködését a belgrádi csatornarendszer modernizálásában, és szó van a szerb és a francia vámszervek együttműködésének erősítéséről is.

Az ellenzéket kihagyták

Az elnöki látogatások protokoll vagy nemcsak protokoll része a kisebbségekkel és az ellenzékkel történő hosszabb-rövidebb találkozó. Ez általában a kisebbségek nagyságától és az ellenzék politikai beágyazottságától függ.

Francia kisebbség nem él Szerbiában, ezért ilyen találkozót nem kellett tartani, Emmanuel Macron azonban a szerb elnökkel folytatott hosszas eszmecsere mellett arra nem szakított egyetlen percet sem, hogy megbeszélést folytasson a szerb ellenzék jeles vagy kevésbé jeles tagjaival.

Ez két dolgot jelent. Az egyik az, hogy a szerbiai ellenzék politikai szerepe a nulla felé konvergál.

A másik az, hogy a franciák és nemcsak a franciák szerint

kizárólag Aleksandar Vučić az egyetlen számottevő partner Szerbiában,

akivel érdemes tárgyalni bármiről is, kezdve a fegyvervásárlásoktól egészen a koszovói rendezésig.

A BALK cikke. Az eredeti írás itt érhető el.