Már különleges ügyész vizsgálja azt, hogy Joe Biden elnök hogyan kezelte azokat a titkosított jelzéssel ellátott dokumentumot, amelyeket a garázsában és Delaware-i otthonának a könyvtárszobájában találták meg. Mint az AP amerikai húrügynökség írja, a dokumentumokat – amelyek Barack Obama elnöki időszakára vonatkoznak – azonnal átadták az igazságügyi minisztériumnak.
Trump és Biden
Trump és Biden esetében két párhuzamot is fölfedezhetünk. Először is, Trumpnál több mint 300 titkosított dokumentumot - köztük titkos és szigorúan titkos minősítésűt - találtak a floridai birtokán. De míg Biden eddig nyitott és készséges volt, Trump viselkedése a vizsgálat során mindeddig sokkal destruktívabb volt. Trump olyannyira akadályozta az iratok visszaküldését, hogy a kormány kénytelen volt parancsot kérni Mar-a-Lago-i otthona átkutatására.
A második párhuzam a 2016-os elnökválasztás, ahol a republikánusok a kampányban sikeresen használták fel Hillary Clinton demokrata jelölt ellen a laza e-mail-kezelését. Ez a botrány hónapokig - sőt évekig - húzódott, és folyamatosan bukkantak föl újabb és újabb történetek a médiában.
A jobboldali média részéről - különösen a Fox News által vezérelve – az ügy a Clinton-kampány fő ellenzéki narratívájává vált a verseny során. Amikor az FBI 2016 októberében újraindította a Clinton e-mailekkel kapcsolatos nyomozását, az érezhető dinamikát kölcsönzött Trump kampányának. A „Team Biden” minden bizonnyal maga mögött akarja hagyni a mostani történetet, hogy elkerülje Hillary Clinton csapdájának megismétlődését a jövő évi választási kampányban.
Az átláthatóság Biden legjobb lehetősége
Richard Nixon Watergate miatti felelősségre vonásának híres tanulsága az, hogy nem maga a bűncselekmény, hanem az eltussolás miatt bukott el. Vagyis a betörés Demokrata Nemzeti Bizottsághoz a Watergate Hotelben valószínűleg nem volt olyan bűncselekmény, amiért alkotmányos visszahívási eljárás („impeachment”) indult volna. A jelek szerint Nixon rendelhette el a betörést, de ezt elsikálhatta volna, miközben bocsánatot kér az elszabadult kampányért.
Bár kockázatos, ez jobb alternatíva lett volna az összes további bűncselekményhez képest, amelyet a Fehér Ház az eltitkolás során követett el. A Watergate botrány végül legyűrte Nixon kormányát, és emiatt az akkori elnök 1974-ben kénytelen volt távozni hivatalából.
Trump is az eltussolás és a késleltetés alternatíváját választotta. Az egész folyamat során személyesen küszködik és politikai indíttatású razziának nevezi a házkutatást. A kongresszusi szövetségeseire támaszkodik, hogy megvédjék, és valószínűleg azért jelentette be már ilyen korán, hogy indul az elnökválasztáson, hogy megelőzze a vizsgálatot.
Ne kövesd Trumpot!
Bár nem tisztünk Bidennek tanácsot adni, a Fehér Ház ura bölcsen tenné, ha elkerülné ezt az utat. A modern demokráciák ugyanis erős médiával, sajtószabadsággal és a kiszivárogtatás kultúrájával rendelkeznek, ami miatt nagyon nehéz elrejteni a nem megfelelő viselkedés kormányzati titkát.
A tiszta kormányzat biztosításához és az Egyesült Államok jogállamához a megalapítás óta szervesen hozzátartozik a sajtószabadság. Valóban, a Trump és Nixon Fehér Házainak újságírói vizsgálata kritikus fontosságú volt visszaéléseik leleplezésében.
Biden szinte biztos, hogy nem akar összemosódni Trumppal és Nixonnal, és lehetetlen lesz eltitkolni a bizonytalan dokumentumrészleteket. Bidennek tehát egyszerűen ki kell mondania az igazat, és maga mögött kell tudnia az ügyet már a 2024-es választási előfutamok előtt.
A túlzásba vitt titkosítás
Mind a Trump-, mind a Biden-botrány nagyobb tanulsága az a könyörtelen késztetés, hogy titkosítsák az anyagokat, annak ellenére, hogy az amerikai demokrácia elkötelezett a nyitott kormányzás mellett. Ez a probléma jól dokumentált a nemzetbiztonsági szektorban. Nem tudható tehát teljes bizonyossággal, hogy a Trump és Biden által megtartott dokumentumok megérdemelték-e a „titkos” minősítést.
Értelemszerűen minősített dokumentumokként nem fogjuk látni őket. De mindkét esetben ésszerű esély van arra, hogy az anyag egy része nem volt igazán kockázatos. A megfelelő bélyegzésnek figyelmeztetnie kellett volna az elnököket és munkatársaikat is. De az is lehetséges, hogy egyszerűen hibáztak, és nem vették észre, mi van a titkosított anyagok hatalmas özönében, amelyeket a kormány gyárt. Meg kell várni a vizsgálati jelentéseket.
Ennek ellenére a demokráciákban általános szabályként az átláthatóság felé kell irányulni. A minősítést nem szabad kínos információk elfedésére használni. Ez már igazi probléma lett egyes rendőrparancsnokságok esetében, amelyek nem hajlandók kiadni terhelő testkamerás felvételeket.
A jogállamiság megköveteli, hogy a polgár megértse választott tisztségviselői tevékenységét, és csak olyan anyagokat szabad titkosítani, amelyek közvetlen nemzetbiztonsági hatással bírnak. Idővel pedig szinte minden titkosítást fel kell oldani, hogy a történészek rendesen megírhassák a politikák történetét.
De még Amerika politikai osztálya is, amely a legtöbbet profitál a túlzott titkosításokból, mára felismerte a problémát. 2010-ben ezért elfogadta a „Túlzott titkosítás csökkentéséről szóló törvényt”, hogy megküzdjön ezzel a problémával.
Bident és Trumpot is besározza ez a botrány. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Biden sokkal előrelátóbban kezeli a helyzetet - már csak azért is, mert tanult Trump kudarcos erőfeszítéséből, hogy kisiklassa a nyomozást.
Donald Trump amerikai elnök szerint folynak tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával a háború lezárásáról.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
