Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
A közös kutatás célja az volt, hogy pontos képet kapjanak arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések.
„A járvány olyan mértékű leterheltséget hozott például a digitális oktatás miatt pedagógusoknak, ami szinte vállalhatatlan már. Felhívjuk az oktatási döntéshozók figyelmét, hogy a rendkívüli fásultság és fáradtság mellett még magukra is vannak hagyva, így hamarosan nem lesz pedagógus, aki oktatná a gyermekeinket” – hívta fel a figyelmet Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke.
A 21 Központ kutatói 50 kérdéses online kérdőívet tettek elérhetővé, melyet 2020. december 18. és 2021. január 17. között 1269 pedagógus töltött ki. A válaszadók 52 százaléka PSZ-tag.
A Tünetkezelés – Pedagógusok a járvány idején című elemzés többek között ezeket állapította meg:
- Ha tehetné, hagyományos oktatást választana a pedagógusok 56 százaléka, míg 25 százalékuk hibridet.
- A pedagógusok 53 százaléka érezte úgy, hogy digitális kompetenciája éppen elégséges arra, hogy meg tudjon birkózni a napi feladatokkal. Mindezt annak ellenére, hogy 80 százalékuk korábban részt vett valamilyen központi digitális képzésen. 7 százalékuk nem is tud eleget tenni a digitális kihívásoknak.
- Minél idősebb, annál több problémája adódik a digitális oktatás területén.
- Azokat a diákokat érinti a leghátrányosabban az online oktatás, akiknek sem az eszköztáruk, sem a kompetenciájuk nincs meg az oktatásba bekapcsolódni. Az oktatók szerint gimnáziumokban ez nem okozott akkora gondot, mint a szakiskolákban és általános iskolákban.
- Az oktatók 51 százaléka kapott a munkáltatójától segítséget a digitális munkarendben, viszont az óvodában dolgozókat hagyták leginkább az út szélén, a fenntartók alig segítették a tavalyi online nevelésben.
- A pedagógusok 67 százaléka fordult digitális segítségért a kollégáihoz, a családjához 55 százalék, 47 százalék pedig interneten nézett utána.
- A járvány levonultával 27 százalék szeretne majd több digitális eszközt használni az oktatásban (főleg idősebbek), 48 százalék viszont ugyanannyit (főleg fiatalabb kollégák), egyötödük kevesebbet fogja használni ezeket, mint a járvány előtt.
A kutatók arról is beszéltek, hogy felmérésük alapján az oltakozási hajlandóság elég magas az oktatók körében: 47 százalék szeretne oltást, míg 38 százalék még bizonytalan.
"A második hullámban jóval többen, 20 százalékuk fertőződött meg, akik igazoltan elkapták a vírust a vizsgált 2 hónapban, ezért jól döntött a kormány, hogy a középiskolákban digitális oktatást elrendeltek" – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.
Hozzátette: a kormány ugyanakkor nem kezeli kiemelt kategóriaként a pedagógusokat, pedig, mivel közvetlenül érintkeznek a tanulókkal, az egészségügyi és a szociális dolgozók után ők a legveszélyeztetettebbek. Hiszen köztudott, hogy a gyerekek a legnagyobb vírushordozók.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a fertőzött pedagógusok mindössze 19 százaléka kapta meg a bére 100 százalékát, ők is főleg azért, mert a PSZ segített, vagy mert a betegségük alatt is bekapcsolódtak a digitális oktatásba az otthonukból.
A kormány által alacsonynak ítélt tesztelési hajlandóságról az alelnök azt mondta, többen azért maradtak távol, mert tisztában vannak azzal, hogy akkor nem kapják meg a teljes munkabérüket, de volt, akiknek 60-70 km-t kellett volna utazniuk az oltópontra, amit nem tudtak bevállalni, illetve a kontaktkutatás teljesen megszűnt, a szülők pedig betegen engedték iskolába engedték a gyerekeket.
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is fontosnak tartja a pedagógusok tesztelését, és azt, hogy az oltási ütemezésben kiemelet helyre kerülhessenek végre.
Az Ománnál zátonyra futott tankerből szivárgó olaj elérte a szárazföldet. 
